Ede és Kálmán napja.
Az Ede német eredetű név, az Edvárd, Eduárd név rövidüléséből önállósult.
Jelentése: birtok, vagyonőrzés, védelem.
A Kálmán név török-magyar eredetű. Jelentése: maradék; életben maradt.
54 – Meggyilkolták Claudiust. A 64 éves császárt negyedik felesége
mérgezte meg gombával.
1907 – Megszületett Dajka Margit színésznő (Macskajáték, Égig érő fű).
1921 – Monsummanóban megszületett Yves Montand olasz származású francia filmszínész, sanzonénekes és politikus, akit az 1952-ben bemutatott „A félelem bére” című film tett világhírűvé.
1925 – Granthamben megszületett Margaret Hilda Thatcher (Roberts) brit politikus, aki Nagy-Britannia történetének első női miniszterelnöke volt 1979-től 1990-ig.
1942 – Megszületett Paul (Frederic) Simon, a Simon és Garfunkel duó tagja.
1944 – Megszületett Robert Lamm billentyűs és énekes a Chicago zenekarból.
1946 – Budapesten megszületett Kisházi Beatrix több mint 200-szoros válogatott, 21-szeres bajnok asztaliteniszező és edző.
1946 – Franciaországban elfogadták az átdolgozott alkotmányt, létrejött a IV. Köztársaság.
1970 – Szétszórták a Csendes-óceán hullámaiba Janis Joplin hanvait, az énekesnő végrendelkezése szerint.
1983 –Amerikában (Chicagóban) bemutatták az első, kereskedelmi forgalomba szánt mobiltelefonokat.
1907 – Megszületett Dajka Margit színésznő (Macskajáték, Égig érő fű).
1921 – Monsummanóban megszületett Yves Montand olasz származású francia filmszínész, sanzonénekes és politikus, akit az 1952-ben bemutatott „A félelem bére” című film tett világhírűvé.
1925 – Granthamben megszületett Margaret Hilda Thatcher (Roberts) brit politikus, aki Nagy-Britannia történetének első női miniszterelnöke volt 1979-től 1990-ig.
1942 – Megszületett Paul (Frederic) Simon, a Simon és Garfunkel duó tagja.
1944 – Megszületett Robert Lamm billentyűs és énekes a Chicago zenekarból.
1946 – Budapesten megszületett Kisházi Beatrix több mint 200-szoros válogatott, 21-szeres bajnok asztaliteniszező és edző.
1946 – Franciaországban elfogadták az átdolgozott alkotmányt, létrejött a IV. Köztársaság.
1970 – Szétszórták a Csendes-óceán hullámaiba Janis Joplin hanvait, az énekesnő végrendelkezése szerint.
1983 –Amerikában (Chicagóban) bemutatták az első, kereskedelmi forgalomba szánt mobiltelefonokat.
25 éve történt a magyarországi
rendszerváltozás, 1989. október 13-19. – Kronológia
Magyarországi változások:
1989. október 13. - A csehszlovák kormány első ízben jelezte, hogy elképzelhetőnek tartja a bős-nagymarosi vízlépcsőről kötött 1977-es államközi szerződés módosítását, feltéve hogy Csehszlovákia és Magyarország megállapodik a kártérítés mértékében.
1989. október 13-15. - A Fidesz II. kongresszusa elfogadta a szervezet programját, módosította alapszabályát és 13 tagú választmányt választott. A küldöttek úgy döntöttek, hogy a Fidesz nem alakul párttá, nem választ köztársasági elnökjelöltet, de jelölteket indít az 1990-es parlamenti választásokon. A kongresszuson arról is döntöttek, hogy a Fidesz kilép a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Szövetségéből (MISZOT).
1989. október 14. - Balla Éva országgyűlési képviselő belépett az Szabad Demokraták Szövetségébe (SZDSZ), így ő lett az első szabaddemokrata képviselő a parlamentben.
1989. október 14. - Magyar Narancs címmel megjelent a Fidesz politikai-kulturális lapjának első száma.
1989. október 14. - Budapesten megtartotta alakuló ülését a Független Rendőrszakszervezet.
1989. október 15. - A Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöksége Für Lajos történészt javasolta államfőjelöltnek.
1989. október 15. - A Hazafias Népfront kongresszusán Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert választották a mozgalom elnökévé, és köztársasági elnöknek is őt jelölték.
1989. október 16. - A kormány a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését javasolta az Országgyűlésnek, a szervezet vagyonának felhasználásáról szintén a parlamentnek kell döntenie. A Minisztertanács arról is döntött, hogy népszavazás kiírását javasolja az országgyűlésnek a címer és a nemzeti ünnepek ügyében.
1989. október 16. - Az újjáalakuló Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Angyalföldön tartott aktíváján az ideiglenes ügyvezető testület vezetésére Grósz Károlyt, a párt korábbi főtitkárát kérték fel.
1989. október 17. - Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke átadta az Országos Választási Bizottságnak (OVB) azt a 140 ezer aláírást, amelyet az SZDSZ azért gyűjtött össze, hogy népszavazást írjanak ki a politikai egyeztető tárgyalások vitás kérdéseiről (a munkásőrségről, a munkahelyi pártszerveződésekről, az MSZMP vagyonáról, a köztársasági elnök megválasztásának időpontjáról).
1989. október 17. - Budapesten megkezdte működését az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának irodája.
1989. október 18. - Az Országgyűlés módosította az 1949-ben elfogadott alkotmányt, kinyilvánítva, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, ahol a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. A törvény visszaállította a köztársasági elnöki tisztséget, kijelölte a többpártrendszer jogi kereteit, egyenrangúnak nyilvánította a köztulajdont és a magántulajdont, rögzítette a versenysemlegesség elvét.
1989. október 19. - A sarkalatos törvények sorában az Országgyűlés elfogadta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt, amelynek alapján a munkahelyeken nem szerveződhetnek pártok, a fegyveres testületek tagjai számára tilos vezető párttisztség elvállalása, és lehetővé teszi, hogy a pártok állami támogatást kapjanak.
1989. október 19. - Az Országgyűlés elfogadta az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvényt, a testület székhelyének Esztergomot jelölték ki.
1989. október 19. - Az Országgyűlés közfelkiáltással nyilatkozatot fogadott el, amely elítélte az újra nyíltan jelentkező fasiszta, nyilaskeresztes eszmét, miután az utcákon a Magyar Nyilaskeresztes Párt újjáalakulását bejelentő röplapok jelentek meg.
1989. október 19. - A Minisztertanács úgy döntött, hogy a magyar állampolgárok ezentúl engedély nélkül vállalhatnak munkát külföldön, egyúttal megszűnt a külföldi keresetet terhelő hazautalási kötelezettség.
1989. október 19. - Bemutatták a Beszélő című folyóirat első, legális próbaszámát, a magyar szamizdat sajtó legismertebb lapja nyolc évvel első megjelenése után lett legális sajtótermék.
1989. október 19. - Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Szervező Bizottsága, amelynek fő feladata a párt talpra állítása. 25-én bejelentették: több mint 20 ezren regisztráltatták magukat a megmaradó MSZMP tagjaként.
1989. október 19. - A Belügyminisztérium bejelentette: kiadja az archívumában őrzött szamizdatirodalom egyedi példányait az arra jogosultaknak, az elkobzott sokszorosító gépeket visszaadja a jogi személyiséggel rendelkező szervezeteknek.
Magyarországi változások:
1989. október 13. - A csehszlovák kormány első ízben jelezte, hogy elképzelhetőnek tartja a bős-nagymarosi vízlépcsőről kötött 1977-es államközi szerződés módosítását, feltéve hogy Csehszlovákia és Magyarország megállapodik a kártérítés mértékében.
1989. október 13-15. - A Fidesz II. kongresszusa elfogadta a szervezet programját, módosította alapszabályát és 13 tagú választmányt választott. A küldöttek úgy döntöttek, hogy a Fidesz nem alakul párttá, nem választ köztársasági elnökjelöltet, de jelölteket indít az 1990-es parlamenti választásokon. A kongresszuson arról is döntöttek, hogy a Fidesz kilép a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Szövetségéből (MISZOT).
1989. október 14. - Balla Éva országgyűlési képviselő belépett az Szabad Demokraták Szövetségébe (SZDSZ), így ő lett az első szabaddemokrata képviselő a parlamentben.
1989. október 14. - Magyar Narancs címmel megjelent a Fidesz politikai-kulturális lapjának első száma.
1989. október 14. - Budapesten megtartotta alakuló ülését a Független Rendőrszakszervezet.
1989. október 15. - A Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöksége Für Lajos történészt javasolta államfőjelöltnek.
1989. október 15. - A Hazafias Népfront kongresszusán Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert választották a mozgalom elnökévé, és köztársasági elnöknek is őt jelölték.
1989. október 16. - A kormány a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését javasolta az Országgyűlésnek, a szervezet vagyonának felhasználásáról szintén a parlamentnek kell döntenie. A Minisztertanács arról is döntött, hogy népszavazás kiírását javasolja az országgyűlésnek a címer és a nemzeti ünnepek ügyében.
1989. október 16. - Az újjáalakuló Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Angyalföldön tartott aktíváján az ideiglenes ügyvezető testület vezetésére Grósz Károlyt, a párt korábbi főtitkárát kérték fel.
1989. október 17. - Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke átadta az Országos Választási Bizottságnak (OVB) azt a 140 ezer aláírást, amelyet az SZDSZ azért gyűjtött össze, hogy népszavazást írjanak ki a politikai egyeztető tárgyalások vitás kérdéseiről (a munkásőrségről, a munkahelyi pártszerveződésekről, az MSZMP vagyonáról, a köztársasági elnök megválasztásának időpontjáról).
1989. október 17. - Budapesten megkezdte működését az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának irodája.
1989. október 18. - Az Országgyűlés módosította az 1949-ben elfogadott alkotmányt, kinyilvánítva, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, ahol a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. A törvény visszaállította a köztársasági elnöki tisztséget, kijelölte a többpártrendszer jogi kereteit, egyenrangúnak nyilvánította a köztulajdont és a magántulajdont, rögzítette a versenysemlegesség elvét.
1989. október 19. - A sarkalatos törvények sorában az Országgyűlés elfogadta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt, amelynek alapján a munkahelyeken nem szerveződhetnek pártok, a fegyveres testületek tagjai számára tilos vezető párttisztség elvállalása, és lehetővé teszi, hogy a pártok állami támogatást kapjanak.
1989. október 19. - Az Országgyűlés elfogadta az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvényt, a testület székhelyének Esztergomot jelölték ki.
1989. október 19. - Az Országgyűlés közfelkiáltással nyilatkozatot fogadott el, amely elítélte az újra nyíltan jelentkező fasiszta, nyilaskeresztes eszmét, miután az utcákon a Magyar Nyilaskeresztes Párt újjáalakulását bejelentő röplapok jelentek meg.
1989. október 19. - A Minisztertanács úgy döntött, hogy a magyar állampolgárok ezentúl engedély nélkül vállalhatnak munkát külföldön, egyúttal megszűnt a külföldi keresetet terhelő hazautalási kötelezettség.
1989. október 19. - Bemutatták a Beszélő című folyóirat első, legális próbaszámát, a magyar szamizdat sajtó legismertebb lapja nyolc évvel első megjelenése után lett legális sajtótermék.
1989. október 19. - Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Szervező Bizottsága, amelynek fő feladata a párt talpra állítása. 25-én bejelentették: több mint 20 ezren regisztráltatták magukat a megmaradó MSZMP tagjaként.
1989. október 19. - A Belügyminisztérium bejelentette: kiadja az archívumában őrzött szamizdatirodalom egyedi példányait az arra jogosultaknak, az elkobzott sokszorosító gépeket visszaadja a jogi személyiséggel rendelkező szervezeteknek.
Kelet-európai változások -
válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. október 13. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában több évtizedes szünet után tartottak ünnepi istentiszteletet a Kreml Uszpenszkij székesegyházában, ahol egykor a cárokat koronázták meg.
1989. október 14. CSEHSZLOVÁKIA: Prágában a csehszlovák rendőrség izgatás vádjával letartóztatta a Mozgalom az állampolgári szabadságért szervezet öt vezetőjét, akik házilag sokszorosított politikai nyilatkozatukat terjesztették.
1989. október 14. LENGYELORSZÁG - NDK: A két német állam megállapodott, hogy az NSZK varsói nagykövetségén összezsúfolódott keletnémet állampolgárok az NDK varsói külképviselete által kiállított papírokkal Nyugatra távozhatnak.
1989. október 14. ROMÁNIA: A hatóságok és a titkosrendőrség által megfélemlített presbiteri gyűlés eltávolította gyülekezete éléről Tőkés László református lelkészt. A másnapi búcsú istentisztelet Tőkés melletti rokonszenv-tüntetéssé alakult át.
1989. október 15. CSEHSZLOVÁKIA: Frankfurtban a Német Könyvkereskedők Békedíjával tüntették ki Václav Havel cseh drámaírót, a csehszlovák polgárjogi mozgalom egyik vezetőjét, akinek kiutazását a csehszlovák hatóságok nem engedélyezték.
1989. október 15. SZOVJETUNIÓ: Az állami televízió példátlan módon fő műsoridőben sugározta Pityirim metropolita erkölcsi intelmeit.
1989. október 16. JUGOSZLÁVIA: A vágtató inflációval küszködő országban kormányhatározat jelent meg, mely szerint a vállalatok a termékek árába csak egyheti inflációt kalkulálhatnak bele, az árak hetente módosíthatók.
1989. október 16. LENGYELORSZÁG: A parlament alsóházában bejelentették: a kormány támogat minden olyan kártérítési igényt, amelyet a második világháborúban kárt szenvedett lengyel állampolgárok bármely megszálló országgal, így a Szovjetunióval szemben is támasztanak.
1989. október 16. NDK: Minden addiginál nagyobb, több mint százezres tömeg követelt demokratikus reformokat és sajtószabadságot Lipcsében. A keletnémet sajtó most először számolt be késedelem nélkül a megmozdulásról.
1989. október 16. SZOVJETUNIÓ: A külügyminisztérium bejelentette: Raoul Wallenberg 1945. évi letartóztatása tragikus hiba volt, a hozzátartozóknak még aznap átadták a magyarországi zsidókat mentő svéd diplomata személyes tárgyait.
1989. október 17. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1990. január 1-jei hatállyal megtiltotta a szövetkezeteknek, hogy kereskedelmi-felvásárlási, illetve közvetítő tevékenységet folytassanak. (A kereskedelmi-felvásárlási szövetkezeteket a lakosság többsége a "törvényesített spekuláció" forrásainak tekintette.)
1989. október 17. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió - hét év után először - tartózkodott azon az ENSZ-szavazáson, amelyen az arab államok Izrael kizárását szerették volna elérni a világszervezetből.
1989. október 18. JUGOSZLÁVIA: Jon Srbovan, a vajdasági tartományi kormány elnöke, miután szeptember 25-én "autonómiás politikája" miatt kizárták a kommunista szövetségből,
lemondott tisztségéről.
1989. október 18. LENGYELORSZÁG: Lengyelország és az ötszáz nyugati kereskedelmi bankot tömörítő Londoni Klub képviselői a kormányadósságok egy részének átütemezéséről írtak alá megállapodást.
1989. október 18. LENGYELORSZÁG: A magánparasztok Szolidaritás szervezete megalakította a PSL Solidarnosc (Lengyel Néppárt Szolidaritás) nevű pártot.
1989. október 18. NDK: Az állampárt, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának (NSZEP KB) rendkívüli ülésén felmentették főtitkári tisztségéből Erich Honeckert, és helyébe Egon Krenzet, a KB titkárát választották meg, egyben javasolták Krenz megválasztását az Államtanács és a Nemzetvédelmi Tanács elnökévé is. A kiadott közlemény szerint az 1971 óta az NSZEP élén álló Honecker maga kérte, hogy egészségi állapotára való tekintettel mentsék fel megbízatásai alól.
1989. október 18. SZOVJETUNIÓ: Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet jelentése szerint az emberi jogok helyzete a Szovjetunióban látványos javuláson ment át, a legtöbb számon tartott politikai foglyot szabadon bocsátották, de a visszaélések nem szűntek meg, és továbbra is hoznak elnyomó törvényeket.
1989. október 19. BULGÁRIA: Az országban először tartottak a hatóságok által engedélyezett ellenzéki gyűlést, a Független Szövetség az Emberi Jogok Védelmére elnevezésű szervezet mintegy 150 tagja egy szófiai parkban gyűlhetett össze.
1989. október 19. CSEHSZLOVÁKIA: Két napon belül másodszor vették őrizetbe a hatóságok Jiri Hájek volt külügyminisztert, a nem hivatalos csehszlovák Helsinki Bizottság vezetőjét.
1989. október 19. JUGOSZLÁVIA: A parlament elfogadta az értékpapír-, pénz- és tőkepiacról szóló törvényt, amely több mint fél évszázad után lehetővé teszi a részvény és a tőzsde intézményének újbóli bevezetését.
1989. október 19. NDK: Kelet-berlini pártlapok cikkei szerint a kivándorlási hullám drámaian kiélezte a munkaerőhiányt, tovább fokozzák a nehézségeket az elmaradó anyagszállítások.
1989. október 19. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának Politikai Bizottsága felmentette Viktor Afanaszjevet, a Pravda addigi főszerkesztőjét, helyére Ivan Frolovot, Mihail Gorbacsov pártfőtitkár tanácsadóját nevezték ki.
1989. október 19. SZOVJETUNIÓ: A szovjet hadsereg vezérkari sajtóközpontja nyilvánosságra hozta, hogy a szovjet fegyveres erők létszáma 168,5 ezer fővel csökkent, hadereje 6680 páncélossal, 1070 tüzérségi löveggel, 591 harci repülőgéppel, 12 tengeralattjáróval és 28 felszíni hajóval lett kisebb. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
1989. október 13. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában több évtizedes szünet után tartottak ünnepi istentiszteletet a Kreml Uszpenszkij székesegyházában, ahol egykor a cárokat koronázták meg.
1989. október 14. CSEHSZLOVÁKIA: Prágában a csehszlovák rendőrség izgatás vádjával letartóztatta a Mozgalom az állampolgári szabadságért szervezet öt vezetőjét, akik házilag sokszorosított politikai nyilatkozatukat terjesztették.
1989. október 14. LENGYELORSZÁG - NDK: A két német állam megállapodott, hogy az NSZK varsói nagykövetségén összezsúfolódott keletnémet állampolgárok az NDK varsói külképviselete által kiállított papírokkal Nyugatra távozhatnak.
1989. október 14. ROMÁNIA: A hatóságok és a titkosrendőrség által megfélemlített presbiteri gyűlés eltávolította gyülekezete éléről Tőkés László református lelkészt. A másnapi búcsú istentisztelet Tőkés melletti rokonszenv-tüntetéssé alakult át.
1989. október 15. CSEHSZLOVÁKIA: Frankfurtban a Német Könyvkereskedők Békedíjával tüntették ki Václav Havel cseh drámaírót, a csehszlovák polgárjogi mozgalom egyik vezetőjét, akinek kiutazását a csehszlovák hatóságok nem engedélyezték.
1989. október 15. SZOVJETUNIÓ: Az állami televízió példátlan módon fő műsoridőben sugározta Pityirim metropolita erkölcsi intelmeit.
1989. október 16. JUGOSZLÁVIA: A vágtató inflációval küszködő országban kormányhatározat jelent meg, mely szerint a vállalatok a termékek árába csak egyheti inflációt kalkulálhatnak bele, az árak hetente módosíthatók.
1989. október 16. LENGYELORSZÁG: A parlament alsóházában bejelentették: a kormány támogat minden olyan kártérítési igényt, amelyet a második világháborúban kárt szenvedett lengyel állampolgárok bármely megszálló országgal, így a Szovjetunióval szemben is támasztanak.
1989. október 16. NDK: Minden addiginál nagyobb, több mint százezres tömeg követelt demokratikus reformokat és sajtószabadságot Lipcsében. A keletnémet sajtó most először számolt be késedelem nélkül a megmozdulásról.
1989. október 16. SZOVJETUNIÓ: A külügyminisztérium bejelentette: Raoul Wallenberg 1945. évi letartóztatása tragikus hiba volt, a hozzátartozóknak még aznap átadták a magyarországi zsidókat mentő svéd diplomata személyes tárgyait.
1989. október 17. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1990. január 1-jei hatállyal megtiltotta a szövetkezeteknek, hogy kereskedelmi-felvásárlási, illetve közvetítő tevékenységet folytassanak. (A kereskedelmi-felvásárlási szövetkezeteket a lakosság többsége a "törvényesített spekuláció" forrásainak tekintette.)
1989. október 17. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió - hét év után először - tartózkodott azon az ENSZ-szavazáson, amelyen az arab államok Izrael kizárását szerették volna elérni a világszervezetből.
1989. október 18. JUGOSZLÁVIA: Jon Srbovan, a vajdasági tartományi kormány elnöke, miután szeptember 25-én "autonómiás politikája" miatt kizárták a kommunista szövetségből,
lemondott tisztségéről.
1989. október 18. LENGYELORSZÁG: Lengyelország és az ötszáz nyugati kereskedelmi bankot tömörítő Londoni Klub képviselői a kormányadósságok egy részének átütemezéséről írtak alá megállapodást.
1989. október 18. LENGYELORSZÁG: A magánparasztok Szolidaritás szervezete megalakította a PSL Solidarnosc (Lengyel Néppárt Szolidaritás) nevű pártot.
1989. október 18. NDK: Az állampárt, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának (NSZEP KB) rendkívüli ülésén felmentették főtitkári tisztségéből Erich Honeckert, és helyébe Egon Krenzet, a KB titkárát választották meg, egyben javasolták Krenz megválasztását az Államtanács és a Nemzetvédelmi Tanács elnökévé is. A kiadott közlemény szerint az 1971 óta az NSZEP élén álló Honecker maga kérte, hogy egészségi állapotára való tekintettel mentsék fel megbízatásai alól.
1989. október 18. SZOVJETUNIÓ: Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet jelentése szerint az emberi jogok helyzete a Szovjetunióban látványos javuláson ment át, a legtöbb számon tartott politikai foglyot szabadon bocsátották, de a visszaélések nem szűntek meg, és továbbra is hoznak elnyomó törvényeket.
1989. október 19. BULGÁRIA: Az országban először tartottak a hatóságok által engedélyezett ellenzéki gyűlést, a Független Szövetség az Emberi Jogok Védelmére elnevezésű szervezet mintegy 150 tagja egy szófiai parkban gyűlhetett össze.
1989. október 19. CSEHSZLOVÁKIA: Két napon belül másodszor vették őrizetbe a hatóságok Jiri Hájek volt külügyminisztert, a nem hivatalos csehszlovák Helsinki Bizottság vezetőjét.
1989. október 19. JUGOSZLÁVIA: A parlament elfogadta az értékpapír-, pénz- és tőkepiacról szóló törvényt, amely több mint fél évszázad után lehetővé teszi a részvény és a tőzsde intézményének újbóli bevezetését.
1989. október 19. NDK: Kelet-berlini pártlapok cikkei szerint a kivándorlási hullám drámaian kiélezte a munkaerőhiányt, tovább fokozzák a nehézségeket az elmaradó anyagszállítások.
1989. október 19. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának Politikai Bizottsága felmentette Viktor Afanaszjevet, a Pravda addigi főszerkesztőjét, helyére Ivan Frolovot, Mihail Gorbacsov pártfőtitkár tanácsadóját nevezték ki.
1989. október 19. SZOVJETUNIÓ: A szovjet hadsereg vezérkari sajtóközpontja nyilvánosságra hozta, hogy a szovjet fegyveres erők létszáma 168,5 ezer fővel csökkent, hadereje 6680 páncélossal, 1070 tüzérségi löveggel, 591 harci repülőgéppel, 12 tengeralattjáróval és 28 felszíni hajóval lett kisebb. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése