Vendel napja.
Német eredetű név, a Wendelin név rövidülése, ez pedig a Wendelmar névből
származik. Jelentése a vandálok népéhez tartozó
1554 – Zólyom városában megszületett Balassi Bálint, a
magyar reneszánsz költészet kiemelkedő alakja.
1740 – VI. Károly német-római császár halála után – a „Pragmatica Sanctio” értelmében – leánya, Mária Terézia lépett a trónra. Örökölte az osztrák tartományok, Csehország és Magyarország feletti uralmat, amelyre többen is igényt tartottak, így kirobbant az osztrák örökösödéi háború.
1854 – Megszületett Arthur Rimbaud francia költő, a szimbolizmus képviselője, akinek művei – „A részeg hajó”, „Illuminációk”, „Egy évad a pokolban” – sötétek és ezoterikusak.
1875 – Magyarország miniszterelnökévé nevezték ki Tisza Kálmánt, miután a kormánypárt tagja lett. Tizenöt évi sikeres kormányzása alatt ő kezelte a belügyi tárcát is.
1883 – Megszületett Lugosi Béla magyar származású amerikai filmszínész (Drakula).
1884 – Budapesten meghalt Bókai János, a hazai gyerekgyógyászat megalapítója.
1884 – Meghalt id. Bókay (eredeti nevén: Bock) János gyermekgyógyász, egyetemi tanár, aki a mai SOTE 1-es számú gyermek klinikájának létrehozója.
1900 – Átadták a pesti Duna-parti villamosvonalat, mely az akkor épülő Erzsébet híd hídfőjét kötötte össze az Akadémia terével.
1921 – IV. Károly volt magyar király feleségével ismét Magyarországra érkezett, hogy visszaszerezze a magyar trónt.
1949 – Norman Joseph Woodland és Bernard Silver szabadalmaztatta a ma használatos vonalkódok elődjét, a koncentrikus körökből álló kódot.
1740 – VI. Károly német-római császár halála után – a „Pragmatica Sanctio” értelmében – leánya, Mária Terézia lépett a trónra. Örökölte az osztrák tartományok, Csehország és Magyarország feletti uralmat, amelyre többen is igényt tartottak, így kirobbant az osztrák örökösödéi háború.
1854 – Megszületett Arthur Rimbaud francia költő, a szimbolizmus képviselője, akinek művei – „A részeg hajó”, „Illuminációk”, „Egy évad a pokolban” – sötétek és ezoterikusak.
1875 – Magyarország miniszterelnökévé nevezték ki Tisza Kálmánt, miután a kormánypárt tagja lett. Tizenöt évi sikeres kormányzása alatt ő kezelte a belügyi tárcát is.
1883 – Megszületett Lugosi Béla magyar származású amerikai filmszínész (Drakula).
1884 – Budapesten meghalt Bókai János, a hazai gyerekgyógyászat megalapítója.
1884 – Meghalt id. Bókay (eredeti nevén: Bock) János gyermekgyógyász, egyetemi tanár, aki a mai SOTE 1-es számú gyermek klinikájának létrehozója.
1900 – Átadták a pesti Duna-parti villamosvonalat, mely az akkor épülő Erzsébet híd hídfőjét kötötte össze az Akadémia terével.
1921 – IV. Károly volt magyar király feleségével ismét Magyarországra érkezett, hogy visszaszerezze a magyar trónt.
1949 – Norman Joseph Woodland és Bernard Silver szabadalmaztatta a ma használatos vonalkódok elődjét, a koncentrikus körökből álló kódot.
25 éve történt a magyarországi
rendszerváltozás, 1989. október 20-26. – Kronológia
Magyarországi változások:
1989. október 20. - Az Országgyűlés újabb sarkalatos törvényeket fogadott el az országgyűlési képviselők és a köztársasági elnök választásáról, valamint a Munkásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról és vagyonának zárolásáról. Jóváhagyták az 1956-os népfelkeléssel összefüggő ítéletek orvoslásáról szóló törvényt, valamint a törvénysértő elítélések, internálások, kitelepítések áldozatainak kártalanításáról szóló határozatot is. A képviselők október 23-át nemzeti emléknappá nyilvánították.
1989. október 20. - Budapesten megalakult az Országos Vallásügyi Tanács, amelynek munkájában a 28 elismert magyar egyház, felekezet és vallási közösség képviselője vesz részt.
1989. október 20. - A kormány vizsgálatot indított Bokor Imre honvédezredes Kiskirályok mundérban című, nagy port kavart könyvével kapcsolatban, amely a néphadsereg életére vonatkozó kritikai észrevételeket tartalmazott.
1989. október 20. - A Magyar Szocialista Párt (MSZP) állásfoglalásban határolódott el az 1956. októberi-novemberi szovjet katonai beavatkozástól.
1989. október 20-21. - A Minisztertanács ülésén rendeletet alkotott a szociális és egészségügyi magánvállalkozásokról, eszerint 1990. január 1-jétől magánklinikák és magánpatikák is nyílhatnak.
1989. október 20-22. - A Magyar Demokrata Fórum (MDF) II. országos gyűlésén módosították az alapszabályt, eszerint az MDF pártszerűen működő társadalmi szervezet. A tanácskozáson a vezetőségben kialakult nézetkülönbségekre hivatkozva lemondott Bíró Zoltán ügyvezető elnök. A küldöttek Antall Józsefet választották meg az MDF elnökévé, köztársasági elnöknek Für Lajost jelölték. A tanácskozás alatt, 21-én Magyar Fórum címmel megjelent az MDF hetilapja. Az országos gyűlés után, 22-én az MDF nagygyűlést rendezett a Nemzeti Sportcsarnokban.
1989. október 22. - A debreceni Magyar Demokrata Klub és a budapesti Magánvállalkozók Uniójának egyesüléséből Debrecenben megalakult a Vállalkozók Pártja.
1989. október 23. - Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Életbe lépett a módosított alkotmány: megszűnt az Elnöki Tanács, az ideiglenes köztársasági elnök Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke lett. Ezen a napon első ízben emlékeztek meg országszerte az 1956-os népfelkelésről.
1989. október 23. - A Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetéséről hozott országgyűlési döntés nyomán a Pénzügyminisztérium zárolta a Munkásőrség vagyonát, objektumainak, fegyvereinek őrzését a Magyar Néphadsereg katonái vették át.
1989. október 23. - Miután eredménytelenül zárult a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) tárgyalása az újabb áremelések kompenzálásáról, a kormány képviselői az oktatás és az egészségügy kivételével minden más támogatás befagyasztását helyezték kilátásba.
1989. október 24. - A Legfelsőbb Ügyészség perújítási indítványt terjesztett elő az 1949-es pócspetri rendőrgyilkosság fővádlottai javára. (A koncepciós pert a kommunista rezsim a katolikus egyház és a hívők megfélemlítésére használta fel.)
1989. október 25. - Az MSZP országos elnöksége állásfoglalást tett közzé a párt jogfolytonosságáról, jogszerűtlennek minősítve minden olyan kezdeményezést, amely az MSZMP-nek a kongresszus előtti állapotában való továbbéltetésére irányul.
1989. október 25. - Németh Miklós miniszterelnök Kecelen felavatta Pintér József magánkisiparos új üzemét, amely 500 millió forintos költséggel épült, részben világbanki kölcsönből.
1989. október 25. - Az Amnesty International 1988-as jelentésének Magyarországra vonatkozó része szerint a politikai változások nyomán enyhült "a cenzúrára vonatkozó törvények" alkalmazása, lehetővé vált független csoportok megalakulása. A dokumentum, amely szerint katonai szolgálat megtagadása miatt több mint 150-en vannak börtönben, üdvözölte az alternatív katonai szolgálatról szóló törvény kidolgozását.
1989. október 25. - Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának albizottsága a lakossági panaszokat kivizsgálva javasolta a debreceni szovjet katonai repülőtér megszüntetését, mert a mérések szerint a fel- és leszállósávban a hangnyomás a megengedettnek 115-szöröse.
1989. október 25. - Budapesten megtartották az első terménytőzsde napot.
1989. október 25-28. - Pozsgay Imre államminiszter londoni látogatása során ottani magyarokkal találkozva kijelentette: "lezárult a politikai emigráció korszaka".
1989. október 26. - George Bush amerikai elnök ünnepélyesen aláírta azt a döntést, amely tartósan biztosítja Magyarországnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt.
1989. október 26. - Németh Miklós miniszterelnök pozsonyi munkalátogatásán nem közeledtek az álláspontok a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében.
1989. október 26. - Ózdon bejelentették, hogy 1990. január 1-jétől Petrenkó János magánvállalkozásaként működik tovább az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerműve, amelyet gazdaságtalan termelés miatt akartak bezárni.
1989. október 26. - Megalakult a Határőrségi Dolgozók Szakszervezete.
1989. október 26. - Az Európai Parlament 200 millió ECU-ről 300 millióra emelte a Phare-akcióterv keretében az Európai Közösség által 1990-ben a magyar és lengyel reformpolitika támogatására fordítandó összeget.
Magyarországi változások:
1989. október 20. - Az Országgyűlés újabb sarkalatos törvényeket fogadott el az országgyűlési képviselők és a köztársasági elnök választásáról, valamint a Munkásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról és vagyonának zárolásáról. Jóváhagyták az 1956-os népfelkeléssel összefüggő ítéletek orvoslásáról szóló törvényt, valamint a törvénysértő elítélések, internálások, kitelepítések áldozatainak kártalanításáról szóló határozatot is. A képviselők október 23-át nemzeti emléknappá nyilvánították.
1989. október 20. - Budapesten megalakult az Országos Vallásügyi Tanács, amelynek munkájában a 28 elismert magyar egyház, felekezet és vallási közösség képviselője vesz részt.
1989. október 20. - A kormány vizsgálatot indított Bokor Imre honvédezredes Kiskirályok mundérban című, nagy port kavart könyvével kapcsolatban, amely a néphadsereg életére vonatkozó kritikai észrevételeket tartalmazott.
1989. október 20. - A Magyar Szocialista Párt (MSZP) állásfoglalásban határolódott el az 1956. októberi-novemberi szovjet katonai beavatkozástól.
1989. október 20-21. - A Minisztertanács ülésén rendeletet alkotott a szociális és egészségügyi magánvállalkozásokról, eszerint 1990. január 1-jétől magánklinikák és magánpatikák is nyílhatnak.
1989. október 20-22. - A Magyar Demokrata Fórum (MDF) II. országos gyűlésén módosították az alapszabályt, eszerint az MDF pártszerűen működő társadalmi szervezet. A tanácskozáson a vezetőségben kialakult nézetkülönbségekre hivatkozva lemondott Bíró Zoltán ügyvezető elnök. A küldöttek Antall Józsefet választották meg az MDF elnökévé, köztársasági elnöknek Für Lajost jelölték. A tanácskozás alatt, 21-én Magyar Fórum címmel megjelent az MDF hetilapja. Az országos gyűlés után, 22-én az MDF nagygyűlést rendezett a Nemzeti Sportcsarnokban.
1989. október 22. - A debreceni Magyar Demokrata Klub és a budapesti Magánvállalkozók Uniójának egyesüléséből Debrecenben megalakult a Vállalkozók Pártja.
1989. október 23. - Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Életbe lépett a módosított alkotmány: megszűnt az Elnöki Tanács, az ideiglenes köztársasági elnök Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke lett. Ezen a napon első ízben emlékeztek meg országszerte az 1956-os népfelkelésről.
1989. október 23. - A Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetéséről hozott országgyűlési döntés nyomán a Pénzügyminisztérium zárolta a Munkásőrség vagyonát, objektumainak, fegyvereinek őrzését a Magyar Néphadsereg katonái vették át.
1989. október 23. - Miután eredménytelenül zárult a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) tárgyalása az újabb áremelések kompenzálásáról, a kormány képviselői az oktatás és az egészségügy kivételével minden más támogatás befagyasztását helyezték kilátásba.
1989. október 24. - A Legfelsőbb Ügyészség perújítási indítványt terjesztett elő az 1949-es pócspetri rendőrgyilkosság fővádlottai javára. (A koncepciós pert a kommunista rezsim a katolikus egyház és a hívők megfélemlítésére használta fel.)
1989. október 25. - Az MSZP országos elnöksége állásfoglalást tett közzé a párt jogfolytonosságáról, jogszerűtlennek minősítve minden olyan kezdeményezést, amely az MSZMP-nek a kongresszus előtti állapotában való továbbéltetésére irányul.
1989. október 25. - Németh Miklós miniszterelnök Kecelen felavatta Pintér József magánkisiparos új üzemét, amely 500 millió forintos költséggel épült, részben világbanki kölcsönből.
1989. október 25. - Az Amnesty International 1988-as jelentésének Magyarországra vonatkozó része szerint a politikai változások nyomán enyhült "a cenzúrára vonatkozó törvények" alkalmazása, lehetővé vált független csoportok megalakulása. A dokumentum, amely szerint katonai szolgálat megtagadása miatt több mint 150-en vannak börtönben, üdvözölte az alternatív katonai szolgálatról szóló törvény kidolgozását.
1989. október 25. - Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának albizottsága a lakossági panaszokat kivizsgálva javasolta a debreceni szovjet katonai repülőtér megszüntetését, mert a mérések szerint a fel- és leszállósávban a hangnyomás a megengedettnek 115-szöröse.
1989. október 25. - Budapesten megtartották az első terménytőzsde napot.
1989. október 25-28. - Pozsgay Imre államminiszter londoni látogatása során ottani magyarokkal találkozva kijelentette: "lezárult a politikai emigráció korszaka".
1989. október 26. - George Bush amerikai elnök ünnepélyesen aláírta azt a döntést, amely tartósan biztosítja Magyarországnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt.
1989. október 26. - Németh Miklós miniszterelnök pozsonyi munkalátogatásán nem közeledtek az álláspontok a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében.
1989. október 26. - Ózdon bejelentették, hogy 1990. január 1-jétől Petrenkó János magánvállalkozásaként működik tovább az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerműve, amelyet gazdaságtalan termelés miatt akartak bezárni.
1989. október 26. - Megalakult a Határőrségi Dolgozók Szakszervezete.
1989. október 26. - Az Európai Parlament 200 millió ECU-ről 300 millióra emelte a Phare-akcióterv keretében az Európai Közösség által 1990-ben a magyar és lengyel reformpolitika támogatására fordítandó összeget.
Kelet-európai változások -
válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. október 20. ALBÁNIA: Tiranában első ízben ülésezett
a Megértés és Együttműködés Bizottsága, amely Albánia, Bulgária, Görögország,
Jugoszlávia, Románia és Törökország nem-állami szervezeteinek képviselőiből
állt. A konferencián a román és a bolgár delegáció határozottan ellenezte a
jugoszláv küldöttségnek azt a javaslatát, hogy a záródokumentum szálljon síkra
a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartása és helyzetének javítása mellett.
1989. október 20. CSEHSZLOVÁKIA: A hatóságok őrizetbe vették Jan Urbant, a Charta '77 ellenzéki szervezet egyik vezetőjét. Ugyanezen a napon Ladislav Adamec szövetségi kormányfő kizárta annak lehetőségét, hogy a nem formális ellenzéki csoportokat törvényesítsék vagy párbeszédet kezdjenek velük.
1989. október 20. JUGOSZLÁVIA: Miután a kormány és a finomítók közötti vitában nem született megegyezés az üzemanyagár-emelésről, a finomítók egy része leállt vagy visszafogta termelését, ami felvásárlási lázat váltott ki.
1989. október 20. NDK: A párbeszéd és a reformok mellett tüntetett több tízezer ember Drezdában.
1989. október 20. ROMÁNIA: A temesvári városi bíróság kilakoltatási határozatot hozott a gyülekezete éléről egy héttel korábban eltávolított Tőkés László református lelkipásztor ellen, a döntés végrehajtásához a bíróság kényszerintézkedést is engedélyezett. Tőkés a parókiáról aznap a temesvári református templomba költözött.
1989. október 20. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában öt nyugati és három szovjet pénzintézet részvételével megalakult a Szovjetunió első külföldi tőkerészesedéssel, részvénytársasági formában működő külkereskedelmi bankja, az International Moscow Bank.
1989. október 20-21. SZOVJETUNIÓ: Az üzbég Legfelsőbb Tanács elfogadta a köztársaság új nyelvtörvényét, amely az orosz helyett az üzbéget tette hivatalos nyelvvé. Az orosz nyelv megmaradt a nemzetek közötti érintkezés eszközének.
1989. október 22. NDK: Bejelentették, hogy a hivatalosan működő NDK-beli liberális párt (LDPD) soraiba fogadja az Új Fórum nevű ellenzéki csoportosulás tagjait, és lehetővé teszi számukra, hogy a párt színeiben jelölteket állítsanak a választásokon. (A keletnémet hatóságok korábban többször megtagadták az Új Fórum bejegyzését.)
1989. október 22. SZOVJETUNIÓ: Kisinyovban a Moldavai Népfront szervezésében több ezren követelték a köztársaság függetlenségét és a Romániával való egyesülést.
1989. október 23. LENGYELORSZÁG: A lengyel titkosrendőrség által 1945 és 1956 között meggyilkolt, közel háromezer személy nevét tartalmazó listáról számolt be a lengyel televízió. Az iratok a varsói Szent Katalin-templom felújítási munkálatai közben kerültek elő még 1988-ban.
1989. október 23. NDK: Az NDK történetének leghatalmasabb tüntetésén Lipcsében 150 ezres tömeg követelt érzékelhető változásokat, a párbeszéd folytatását, utazási szabadságot, nyíltságot és demokráciát. Hasonló, sokezres megmozdulások voltak más városokban is.
1989. október 24. JUGOSZLÁVIA: A montenegrói kormány határozatot hozott 11 tartósan veszteséges vállalat bezárásáról, a döntés nyomán ötezer munkás kapta kézhez a felmondólevelet.
1989. október 24. NDK: A Népi Kamara államfővé választotta Egon Krenzet, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának (NSZEP KB) új főtitkárát. Berlinben és Drezdában több ezren tüntettek Krenz államfővé választása ellen.
1989. október 24. SZOVJETUNIÓ: Jurij Satalin vezérezredes, a szovjet belügyi csapatok főparancsnoka közölte: 1989 során 3600 tüntetés és nagygyűlés volt a Szovjetunióban, összesen mintegy tízmillió ember részvételével. Több megmozdulás erőszakos cselekményekbe torkollott, ezekben összesen 300 embert öltek meg. Az év folyamán 360 ezren kényszerültek nemzetiségi villongások miatt elmenekülni otthonukból.
1989. október 25. LENGYELORSZÁG: Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke a Rzeczpospolita című lapnak azt nyilatkozta, hogy veszélyes dolog az, ha a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) korábbi hatalmi monopóliumát a Szolidaritás monopóliumával cserélik fel.
1989. október 25. NDK: A keletnémet kormány ideiglenesen feljogosította prágai nagykövetségét, hogy harmadik országba szóló, tartós kiutazási engedélyt adhasson azoknak az NDK-polgároknak, akik az NSZK prágai nagykövetségén tartózkodnak.
1989. október 25. SZOVJETUNIÓ: Sztrájkba léptek a vorkutai bányászok több fizetést, jobb életfeltételeket, valamint politikai változásokat követelve.
1989. október 26. BULGÁRIA: Szófiában a rendőrség letartóztatta az Ekoglasznoszty független környezetvédő szervezet 22 aktivistáját, akik a kormány környezetromboló beruházásai ellen tiltakozó beadványukhoz gyűjtöttek aláírást.
1989. október 26. JUGOSZLÁVIA: Nijaz Durakovic, a Bosznia-Hercegovinai Kommunisták Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a négymillió lakosú, soknemzetiségű köztársaságban támadásba lendült a jól szervezett szerb nacionalizmus, amely mind gyakrabban lép fel közösen a pravoszláv egyházzal, a propaganda középpontjában a "Jugoszlávia összes szerbjei, egyesüljetek!" jelszó áll.
1989. október 26. SZOVJETUNIÓ: Moldava minisztertanácsa bejegyezte a Moldavai Népfrontot, az Egység nevű internacionalista szervezetet, a Gagauz Nemzetiség Képviselőinek Népi Mozgalmát, valamint az Újjászületés nevű bolgár kulturális társaságot.
1989. október 26-27. NDK: Nagyszabású tüntetések zajlottak az NDK több városában, ezekkel párhuzamosan országszerte találkozókat tartottak a helyi párt- és állami vezetők a lakosság, az evangélikus egyház, valamint az ellenzéki szervezetek képviselőivel. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
1989. október 20. CSEHSZLOVÁKIA: A hatóságok őrizetbe vették Jan Urbant, a Charta '77 ellenzéki szervezet egyik vezetőjét. Ugyanezen a napon Ladislav Adamec szövetségi kormányfő kizárta annak lehetőségét, hogy a nem formális ellenzéki csoportokat törvényesítsék vagy párbeszédet kezdjenek velük.
1989. október 20. JUGOSZLÁVIA: Miután a kormány és a finomítók közötti vitában nem született megegyezés az üzemanyagár-emelésről, a finomítók egy része leállt vagy visszafogta termelését, ami felvásárlási lázat váltott ki.
1989. október 20. NDK: A párbeszéd és a reformok mellett tüntetett több tízezer ember Drezdában.
1989. október 20. ROMÁNIA: A temesvári városi bíróság kilakoltatási határozatot hozott a gyülekezete éléről egy héttel korábban eltávolított Tőkés László református lelkipásztor ellen, a döntés végrehajtásához a bíróság kényszerintézkedést is engedélyezett. Tőkés a parókiáról aznap a temesvári református templomba költözött.
1989. október 20. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában öt nyugati és három szovjet pénzintézet részvételével megalakult a Szovjetunió első külföldi tőkerészesedéssel, részvénytársasági formában működő külkereskedelmi bankja, az International Moscow Bank.
1989. október 20-21. SZOVJETUNIÓ: Az üzbég Legfelsőbb Tanács elfogadta a köztársaság új nyelvtörvényét, amely az orosz helyett az üzbéget tette hivatalos nyelvvé. Az orosz nyelv megmaradt a nemzetek közötti érintkezés eszközének.
1989. október 22. NDK: Bejelentették, hogy a hivatalosan működő NDK-beli liberális párt (LDPD) soraiba fogadja az Új Fórum nevű ellenzéki csoportosulás tagjait, és lehetővé teszi számukra, hogy a párt színeiben jelölteket állítsanak a választásokon. (A keletnémet hatóságok korábban többször megtagadták az Új Fórum bejegyzését.)
1989. október 22. SZOVJETUNIÓ: Kisinyovban a Moldavai Népfront szervezésében több ezren követelték a köztársaság függetlenségét és a Romániával való egyesülést.
1989. október 23. LENGYELORSZÁG: A lengyel titkosrendőrség által 1945 és 1956 között meggyilkolt, közel háromezer személy nevét tartalmazó listáról számolt be a lengyel televízió. Az iratok a varsói Szent Katalin-templom felújítási munkálatai közben kerültek elő még 1988-ban.
1989. október 23. NDK: Az NDK történetének leghatalmasabb tüntetésén Lipcsében 150 ezres tömeg követelt érzékelhető változásokat, a párbeszéd folytatását, utazási szabadságot, nyíltságot és demokráciát. Hasonló, sokezres megmozdulások voltak más városokban is.
1989. október 24. JUGOSZLÁVIA: A montenegrói kormány határozatot hozott 11 tartósan veszteséges vállalat bezárásáról, a döntés nyomán ötezer munkás kapta kézhez a felmondólevelet.
1989. október 24. NDK: A Népi Kamara államfővé választotta Egon Krenzet, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának (NSZEP KB) új főtitkárát. Berlinben és Drezdában több ezren tüntettek Krenz államfővé választása ellen.
1989. október 24. SZOVJETUNIÓ: Jurij Satalin vezérezredes, a szovjet belügyi csapatok főparancsnoka közölte: 1989 során 3600 tüntetés és nagygyűlés volt a Szovjetunióban, összesen mintegy tízmillió ember részvételével. Több megmozdulás erőszakos cselekményekbe torkollott, ezekben összesen 300 embert öltek meg. Az év folyamán 360 ezren kényszerültek nemzetiségi villongások miatt elmenekülni otthonukból.
1989. október 25. LENGYELORSZÁG: Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke a Rzeczpospolita című lapnak azt nyilatkozta, hogy veszélyes dolog az, ha a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) korábbi hatalmi monopóliumát a Szolidaritás monopóliumával cserélik fel.
1989. október 25. NDK: A keletnémet kormány ideiglenesen feljogosította prágai nagykövetségét, hogy harmadik országba szóló, tartós kiutazási engedélyt adhasson azoknak az NDK-polgároknak, akik az NSZK prágai nagykövetségén tartózkodnak.
1989. október 25. SZOVJETUNIÓ: Sztrájkba léptek a vorkutai bányászok több fizetést, jobb életfeltételeket, valamint politikai változásokat követelve.
1989. október 26. BULGÁRIA: Szófiában a rendőrség letartóztatta az Ekoglasznoszty független környezetvédő szervezet 22 aktivistáját, akik a kormány környezetromboló beruházásai ellen tiltakozó beadványukhoz gyűjtöttek aláírást.
1989. október 26. JUGOSZLÁVIA: Nijaz Durakovic, a Bosznia-Hercegovinai Kommunisták Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a négymillió lakosú, soknemzetiségű köztársaságban támadásba lendült a jól szervezett szerb nacionalizmus, amely mind gyakrabban lép fel közösen a pravoszláv egyházzal, a propaganda középpontjában a "Jugoszlávia összes szerbjei, egyesüljetek!" jelszó áll.
1989. október 26. SZOVJETUNIÓ: Moldava minisztertanácsa bejegyezte a Moldavai Népfrontot, az Egység nevű internacionalista szervezetet, a Gagauz Nemzetiség Képviselőinek Népi Mozgalmát, valamint az Újjászületés nevű bolgár kulturális társaságot.
1989. október 26-27. NDK: Nagyszabású tüntetések zajlottak az NDK több városában, ezekkel párhuzamosan országszerte találkozókat tartottak a helyi párt- és állami vezetők a lakosság, az evangélikus egyház, valamint az ellenzéki szervezetek képviselőivel. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése