Talán legjobb volna a népet leváltani

 

       Valami efféle járhatott ifjú Korhecz Tamásnak a Magyar Nemzeti Tanács távozó félben lévő elnökének  a fejében, míg október 6-ai eleméri beszédét fogalmazta. Korheczet mint a nemzeti tanácsok jelenlegi formájának egyik ideológusát Várady Tibor és Józsa László mellett kétségtelenül felelősség terheli, hogy a vajdasági magyarságnak tényleges autonómia helyett be kell érnie annak felemás pótlékával. Ideig-óráig persze a magyar lakosságot félre lehet vezetni az olyan szólamokkal, minthogy „most vagyunk abban a helyzetben, hogy az embereket nem éri megtorlás azért, ha kitartanak a magyarságuk mellett, megélik kultúrájukat, használják anyanyelvüket.” Egyszerűen nem is értem, felelős politikus hogyan foghat (és beszélhet) mellé ennyire. Azt kell gondoljam, hogy a Nemzeti Tanács elnöke már  a VMSZ lapját, a Magyar Szót sem olvassa, mert ha igen, akkor tudnia kellene (kellett volna) a szeptember 26-ai újvidéki magyarverésről, amikor is a BIG bevásárlóközpontban a biztonsági emberek jelenlétében fiatal korú szerb huligánok nagyobb csoportja  tizenkét újvidéki és még ki tudja hány bácsföldvári magyar általános iskolást vert össze a tudományok éjszakája előestéjén, az áldozatok elmondása szerint kizárólag azért, mert magyarul merészeltek beszélni. Tegyük hozzá, a segítségkérés ellenére a rendőrség sem méltóztatott megjelenni a helyszínen, hadd verjék a magyar nebulókat, hiszen azt már úgyis megszokták az újvidéki iskolák nagyszüneteiben. Mindez azonban csupán a szerbiai jég- és szeméthegy csúcsa: egyre többször hallani, hogy szerb magánvállalkozók, mi több, községi közvállalatok vezetői tiltják meg a magyar dolgozóknak, hogy munkahelyükön egymással vagy az ügyfelekkel magyarul beszéljenek. Így fest ma az emberi jogi és kisebbségi helyzet abban az országban, ahol a legnagyobb vajdasági magyar párt kormányzati felelősségvállalásra vetemedett, és ahol a közelgő nemzeti tanácsi választási komédián állítólag azért kellene minél nagyobb számban részt vennünk, mert attól erősödne a jövőbeni magyar érdekérvényesítés. (Néhány hatalomhoz dörgölőző magyar politikusé kétségtelenül, de a magyar közösségé aligha.) Ha mindezt tudjuk, még inkább felháborító Korhecz azon erkölcsi dörgedelme, amellyel a külföldön munkát kereső százak és ezrek magatartását ostorozza. Nem más ez, mint a hatalom bástyái által védett, viruló és jóllakott ember hamis morális fölénye azokkal szemben, akik munka, lét- és jogbiztonság nélkül, a kisebbségi jogok megcsúfolása, s nem utolsó sorban az autonómia hiánya és hova tovább, reménytelennek tűnő ígérete vagy egyszerűen a nagyobb nyugati bérek miatt kivándorlásra szánták el magukat. Persze a hatalmon levők számára, képzeletben legalábbis, egyszerűbb lenne leváltani a népet, amiért az is szeretne annyit aprítani a tejbe, mint árván hagyott itthoni vezetői, ám az ilyenféle leváltás tudtommal még senkinek sem sikerült. Manipulálni persze politikai egyeduralom birtokában, lihegő bértollnokok allelujázó kórusa által magasztalva büntetlenül lehet, hiszen a közvélemény egy részét bármikor el lehet bódítani, a másik, józanabb része pedig tehetetlen.

     Ezért szavaz egyre nagyobb számban  – a lábával. 

                                                                                   Csorba Béla

2014. 10. 10. [23:16]