November 10.

Réka napja.

Török, hun magyar eredetű név, a mondában Attila feleségének a neve. Jelentése ismeretlen. Más magyarázat szerint ótörök eredetű, így az Arikan névből származik, jelentése tiszta úrnő.

1444 – A törökök elleni hadjárat során, a várnai csatában 20 éves korában meghalt I. Ulászló magyar király (III. Ulászló néven lengyel király).
1483 – Eislebenben megszületett Luther Márton német teológus, a reformáció elindítója.
1549 – Rómában meghalt III. Pál pápa (eredeti nevén: Alessandro Farnese, született 1468.02.02.), aki ezt a méltóságot 1534.10.13. óta töltötte be. III. Pál utódjául III. Gyulát választották.
1759 – Marbach am Neckarban megszületett Friedrich Schiller német költő és drámaíró, Johann Wolfgang Goethe mellett a német klasszika legjelentősebb képviselője, akinek fő művei a „Don Carlos”, a „Tell Vilmos” és a „Wallenstein-trilógia”.
1891 – Marseilles-ben 37 éves korában meghalt Arthur Rimbaud francia költő, a szimbolizmus képviselője, akinek művei – „A részeg hajó”, „Illuminációk”, „Egy évad a pokolban” – sötétek és ezoterikusak.
1892 – Kirobbant a Panama-botrány. Korrupció és hűtlen kezelés miatt bíróság elé került a Lesseps-féle csoport, amely a csatorna építésére koncessziót kapott.
1895 – A Zala megyei Pákán megszületett Öveges József, fizikusprofesszor.
1899 – Megszületett Kate Seredy (eredeti nevén: Serédy Kató) magyar írónő, illusztrátor, aki a hun-magyar mondakörről szóló „The White Stag” című művéért 1938-ban elnyerte a legnagyobb ifjúsági irodalmi elismerést, a Newbery-díjat.
1925 – Megszületett Richard Burton angol színpadi és filmszínész (Nagy Sándor, Nem félünk a farkastól, 1984).
1948 – Megszületett Greg Lake basszusgitáros és énekes, ő az Emerson, Lake and Palmer, a King Crimson és az Alice Cooper zenekarában gitározott.

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. november 10-16. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. november 10. - Németh Miklós kormányfő bejelentette: a kormány párbeszédet kezdett a pártokkal egy gazdasági feladatokkal foglalkozó nemzeti kerekasztal megalakításáról, valamint az általános választások időpontjának kitűzéséről.
1989. november 10. - A Legfőbb Ügyészség perújítási nyomozást rendelt el Mindszenty József néhai esztergomi érsek és társai ügyében, miután az 1949. évi bűnügy iratanyagát felülvizsgálva megállapította, hogy az akkori népbíróság törvénysértéseket követett el.
1989. november 10. - A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöksége leszögezte: a köztársasági elnököt még a parlamenti választások előtt, közvetlenül kell megválasztani. Közölték: vagyonjogi kérdésekkel kapcsolatban nem kívánnak tárgyalásokba bocsátkozni egyik párttal sem, a párt működéséhez nem feltétlenül szükséges ingatlanok kezelői jogát visszaadják az államnak.
1989. november 11. - A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) ülésén lemondott Nagy Imre elnök, Kracsun Csaba alelnök, a januárra tervezett országos gyűlés előkészítésére nyolctagú ügyvivői testület alakult.
1989. november 13. - Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal államtitkára úgy nyilatkozott, hogy kritikus az ország pénzügyi helyzete: a vállalatok 60-65 milliárd forinttal tartoznak egymásnak, a külső fizetési mérleg kétszer rosszabb a vártnál, a szocialista országokkal szembeni kereskedelmi aktívum négyszerese a tervezettnek.
1989. november 13. - Glatz Ferenc művelődési miniszter bejelentette, hogy fokozatosan bevezetik a tandíj-kötelezettséget, de ezzel párhuzamosan ösztöndíjrendszert is kidolgoznak.
1989. november 14. - A Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöksége a november 26-ára négy kérdésről kiírt népszavazás bojkottálására hívta fel tagjait és szimpatizánsait.
1989. november 14. - Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. a kereskedelmi bankok közül elsőként magánbefektetőknek is lehetővé tette, hogy megvásárolják részvényeit.
1989. november 14. - Megalakult a Páneurópai Unió magyar szekciója. (Az 1923-ban életre hívott szervezet a II. világháború előtt már tevékenykedett Magyarországon.)
1989. november 14-16. - Horn Gyula külügyminiszter Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén benyújtotta Magyarország tagsági kérelmét.
1989. november 15. - Befejeződött a Munkásőrség fegyvereinek elszállítása a honvédségi raktárakba. A 617 hivatásos munkásőr fele nyugdíjba vonult, jó néhányan a rendőrségnél, a honvédségnél, illetve a büntetés-végrehajtásnál helyezkedtek el.
1989. november 15. - Surányi György, az Országos Tervhivatal államtitkára az országgyűlés illetékes bizottságának ülésén a kormány által 1990-re tervezett népszerűtlen intézkedéseket jelentett be: az élelmiszerárak 15-18, a háztartásienergia-költségek 25 százalékkal emelkednek. A víz- és csatornadíjak támogatását egyharmadára kívánják csökkenteni, a lakbéremelésnek pedig csupán a mértéke kérdéses.
1989. november 15. - Bejelentették, hogy az egyesült államokbeli General Electric Lighting 150 millió dollárért megvásárolja a Tungsram Rt. részvényeinek 50 százalékát, továbbá még egy részvényt, és átveszi a közös vállalat vezetését.
1989. november 15. - Az amerikai szenátus elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely Magyarországnak három éven keresztül 81 millió dolláros támogatást nyújt a gazdasági reformok végrehajtásához.
1989. november 16. - A Minisztertanács elfogadta közigazgatási deregulációs programját, határozott a jogszabályok számának csökkentéséről, javasolta az Országgyűlésnek a munkaüggyel foglalkozó minisztérium létesítését, egyidejűleg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség megszüntetését. A kabinet jóváhagyta az egyéni vállalkozásokról és az értéktőzsdéről (többek között az értékpapír-felügyelet bevezetéséről) szóló törvénytervezetet. A kormány kezdeményezte a Paksi Atomerőmű bővítésére vonatkozó magyar-szovjet egyezmény felfüggesztését, a beruházás leállítását. Megszüntette a népi ellenőrzés intézményét, valamint hatályon kívül helyezte a Magyar Posta monopóliumát a telefonrendszerek működtetése terén.
1989. november 16. - Benyújtotta lemondását Gáspár Sándor, aki 1978 óta volt a Szakszervezeti Világszövetség elnöke.
1989. november 16. - Budapesten megalakult a SZOT-ba tömörült szakszervezetek új testülete. A Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa alakuló ülésén elutasította a kormány hároméves gazdasági programját és az adórendszer tervezett módosítását.
1989. november 16-17. - Budapesten tárgyalt Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke és Roland Dumas francia külügyminiszter, az EGK Miniszteri Tanácsának soros elnöke, hogy a pénzügyi segítségnyújtás érdekében felmérjék a magyarországi helyzetet.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. november 10. BULGÁRIA: A Bolgár Kommunista Párt (BKP) Központi Bizottságának ülésén valamennyi párt- és állami funkciójáról lemondott Todor Zsivkov államfő, pártfőtitkár, aki 1954 óta volt a kommunista Bulgária első embere. Helyére Petar Mladenov külügyminisztert választották meg.
1989. november 10. NDK: A keletnémet Kereszténydemokrata Unió (CDU) Lothar de Maiziere-t választotta a párt új elnökévé a lemondott Gerald Götting helyébe, aki 1966 óta volt hivatalban.
1989. november 10. SZOVJETUNIÓ: Heves összecsapásra került sor a rendőrség és tüntetők között Kisinyovban, a Moldavai SZSZK fővárosában. A több ezer fős tömeg az ellen tiltakozott, hogy a rendőrség november 7-én megpróbálta megakadályozni, hogy a népfront külön rendezvényt tartson november 7-én. A városban másnap gyülekezési és kijárási tilalmat vezettek be.
1989. november 10. SZOVJETUNIÓ: Hungarológiai központot avattak Ungváron, a szocialista országokban ez volt az első ilyen intézmény.
1989. november 10. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának Politikai Bizottsága az ukrán pártvezetés kérésére az 1986. évi csernobili tragédia következményeinek felszámolását vitatták meg.
1989. november 11. CSEHSZLOVÁKIA: A nem hivatalos csoportok közül elsőként a két évvel korábban alakult Demokratikus Kezdeményezés kérte politikai pártként való hivatalos bejegyzését.
1989. november 11. LENGYELORSZÁG: Első alkalommal emlékeztek meg hivatalos nemzeti ünnepként a független lengyel állam 1918-as létrejöttéről. Ugyanezen a napon hivatalosan is újraélesztették a soha be nem tiltott Lengyel Parasztpártot (PSL), amely 1946-ban tartotta előző kongresszusát. - A PSL a Szolidaritás legnagyobb koalíciós partnere, az Egyesült Néppárt (ZSL) elődje volt.
1989. november 11. NDK: Kelet-Berlinben megnyitották a földalatti vasút 1961-ben lezárt, Nyugat-Berlin területére eső 15 "fantomállomásának" egyikét. Aznapi közlés szerint 48 óra alatt 2,7 millió vízumot adtak ki az NSZK-ba, illetve a Nyugat-Berlinbe utazni kívánó keletnémeteknek.
1989. november 11. SZOVJETUNIÓ: A lett parlament határozata semmissé nyilvánította az 1939-ben aláírt szovjet-német megnemtámadási egyezmény titkos záradékait, amelyek lehetővé tették a balti államok bekebelezését. Másnap hasonló határozatot hozott az észt parlament is.
1989. november 12. JUGOSZLÁVIA: Szerbiában előrehozott helyhatósági és köztársasági parlamenti választásokat tartottak, amelyen ismét Slobodan Milosevicet választották meg a Szerb Szocialista Köztársaság Elnökségének elnökévé, most először közvetlenül, népszavazáson.
1989. november 13. JUGOSZLÁVIA: A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség központi tanácsa reformprogramot fogadott el, amelynek értelmében a szervezet függetlenné válik a párttól, államtól és a többi társadalmi-politikai szervezettől.
1989. november 13. LENGYELORSZÁG: George Bush amerikai elnök az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, a Szabadságérmet nyújtotta át Lech Walesának, a lengyel Szolidaritás vezetőjének.
1989. november 13. NDK: A törvényhozás, a Népi Kamara egy ellenszavazattal a Német Szocialista Egységpárton (NSZEP) belül reformerként ismert Hans Modrow-t választotta miniszterelnökké. Az ország számos városában ismét tüntettek a demokratikus reformokért, a szabad választásokért, a legnagyobb, több százezres megmozdulás Lipcsében volt.
1989. november 13. SZOVJETUNIÓ: Az örmény Legfelsőbb Tanács rendeletben ismerte el az Örmény Össznemzeti Mozgalmat, amely azért küzd, hogy az örmény nép maga dönthessen a Szovjetunióhoz tartozás vagy elszakadás kérdésében, módosíttatni kívánja a történelmi Örményországot kettéosztó 1921-es orosz-török szerződést, és Örményországnak követeli a Karabah hegyvidéket.
1989. november 14. SZOVJETUNIÓ: A szovjet parlament törvénytelennek minősítette és elítélte népcsoportoknak és nemzetiségeknek a sztálini személyi kultusz idején végrehajtott erőszakos áttelepítését, és kinyilvánította, hogy feltétel nélkül helyre kell állítani jogaikat.
1989. november 15. CSEHSZLOVÁKIA: Jaromír Johanes csehszlovák külügyminiszter bejelentette, hogy ha a bős-nagymarosi vízlépcső az eredeti terveknek megfelelően épül fel, Prága kész megállapodást kötni a bősi szakasz ökológiai és más jellegű garanciarendszeréről. Amennyiben azonban Magyarország nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, Csehszlovákia kártérítést fog követelni.
1989. november 15. JUGOSZLÁVIA: A jugoszláv parlament először tagadta meg a Jugoszláv Kommunista Párt rendkívüli kongresszusa számára kért anyagi eszközöket.
1989. november 15. ROMÁNIA: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Igazgató Tanácsa elítélte a román foglalkoztatási politikát, amely diszkriminatív eljárásokat alkalmazott a nemzeti kisebbségekkel szemben.
1989. november 15. SZOVJETUNIÓ: Mihail Gorbacsov pártfőtitkár, államfő egy felszólalásában úgy fogalmazott: a Szovjetunióban tetőfokára hágott a feszültség, végletesen kiéleződött a régi és az új ellentéte. A sztálinizmus lényegéből, humanista tartalmából forgatta ki a marxi és lenini szocializmus-koncepciót, a pangás korának fő vétke az ország technológiai visszamaradása. A peresztrojka fő irányának Gorbacsov a tulajdontól, a hatalomtól és a kultúra kincseitől való állampolgári elidegenedés megszüntetését nevezte.
1989. november 16. SZOVJETUNIÓ: Több mint tízezer orosz nemzetiségű lakos tüntetett Tallinnban, mert véleményük szerint kisebbségként hátrányos megkülönböztetésben van részük az észt nemzetiségű többséggel szemben. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum