November 11.

Márton napja.

A latin Martinus név rövidült, magyar formája. Jelentése: Mar hadistenhez hasonló, harcias, bátor.

2003 – Szent Márton ünnepe
1493 – Megszületett Paracelsus német-svájci alkimista.
1526  – Székesfehérvárott királlyá koronázták Szapolyai Jánost. Mivel az ország két rangidős főpapja, Szalkai László esztergomi és Tomori Pál kalocsai érsek a mohácsi csatában elesett, Podmaniczky István nyitrai püspök végezte a szertartást.
1791 – Megszületett Katona József író, drámaíró (Bánk Bán).
1821 – Megszületett Fjodor Dosztojevszkij orosz regényíró, elbeszélő.
1885 – Megszületett George Patton amerikai katonai parancsnok.
1918  – A compiegne-i erdőben aláírták az első világháborút lezáró fegyverszüneti megállapodást.
1913 – Megszületett Striker György fizikus, egyetemi tanár, a magyar automatizálás és méréstechnika jelentős egyénisége.
1918 – I. Károly császár lemondott Ausztriai, november 13-án IV. Károly királyként pedig magyar trónjáról is.
1922 – Indianapolis-ban (USA) megszületett Kurt Vonnegut Jr. író (Bajnokok reggelije, Macskabölcső, Éj anyánk).

November 11. – Szent Márton ünnepe. A pannóniai születésű tours-i katolikus püspök, a katonák, a koldusok és számos mesterség védőszentje.

316-ban vagy 317-ben született Savariában, a mai Szombathelyen. Jómódú pogány római család sarja volt, apja katonatisztként szolgált, jutalomból Itáliában kapott birtokot, a család így ott telepedett le. Gyermekként Ticinumban (ma Pavia) nevelkedett. Tizenkét évesen úgy döntött, hogy felveszi a keresztény vallást, de szülei ezt nem nézték jó szemmel.
Tizenöt évesen apja akaratára belépett a hadseregbe, fiatal kora miatt négy évig egy gyakorló csapatnál szolgált, csak tizenkilenc évesen lett valódi katona. Vitézsége mellett kitűnt jólelkűségével, felebaráti szeretetével, a betegek és a szegények iránti részvétével, egyszerű életmódjával is.
A legenda szerint Galliában, Ambianum (ma: Amiens) város kapujánál télen egy didergő koldusnak adta köpenye felét. A következő éjjel álmában Krisztus jelent meg a fél köpenyben. 339-ben megkeresztelkedett, 341-ben megvált a hadseregtől.

Pappá szentelték, majd téríteni kezdett. Később Poitiers-be ment, ahol 360-ban megalapította a Ligugé kolostort. (Ez volt az első szerzetesi közösség Galliában.) 371-ben a nép és a papság tours-i püspökké választotta. Ő azonban tiltakozott a megválasztás ellen, és a legenda szerint egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal.
Püspökként is szigorú szerzetesi életet élt, ténykedését csodák, gyógyulások kísérték. Minden évben sorra látogatta a vidék egyházközösségeit, gyalog, szamárháton vagy dereglyén. Újszerű kezdeményezésével a felkeresett tanyákat és falvakat kezdetleges egyházközségi hálózatba szervezte. Egyik vidéki egyházkerületében, Candes-ben megbetegedett, és ott is halt meg. Halálának napját a hagyomány november 8-ára, temetését november 11-re teszi.

Márton volt az első, aki nem vértanúként emelkedett a szentek sorába, ünnepe november 11. lett. Már 461-ben ünnepet rendeltek el tiszteletére, tours-i sírja felett kápolnát, majd 476-ban bazilikát emeltek, koponyacsontjából egy kisebb darab 1913-tól a szombathelyi Székesegyházban található. Szent Márton a frank birodalom, Magyarország, az eisenstadti és a szombathelyi püspökség, több német város, valamint a pannonhalmi főapátság patrónusa.
Márton napja a középkorban a jobbágytartozás lerovásának, az új pásztorok fogadásának napja volt. Ekkor terelték be a szabadban tartott állatokat, kóstolták meg az újbort, vágták le a tömött libákat. Márton napján országszerte lakomákat rendeztek, hogy aztán egész esztendőben ehessenek-ihassanak. A fáma szerint "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik." MTVA – Sajtó- és fotóarchívum