November 24.

Emma napja.

Germán eredetű név. Alakváltozataival, az Irma és a német Erma névvel együtt Ermin, Irmin germán isten nevéből.

1850 – Zalatnán megszületett Lukács László, aki 1912-13-ban Magyarország miniszterelnöke volt.
1859 – Charles Darwin angol természettudós megjelentette a Fajok eredete című munkáját. Ez a könyv ismertette elképzeléseit az evolúcióról és a természetes szelekcióról.
1864 – Megszületett Henri de Toulouse-Lautrec francia festő, a francia posztimpresszionizmus képviselője (Pár a bárban, A Moulin-Rouge).
1932 – Budapesten megszületett Jókai Anna író (Jákob lajtorjája).
1935 – Miskolcon megszületett Gyurkó Henrik színész.
1941 – Megszületett Pete Best, a Beatles első dobosa, aki 1960-62 között volt a zenekar tagja.
1968 – Budapesten 69 éves korában meghalt Dobi István, akit 1948-ban a Rákosi Mátyás vezette kommunista párt nevezett ki miniszterelnökké, majd az Elnöki Tanács elnökévé.
1954 – Budapesten megszületett Eörsi Mátyás ügyvéd, az SZDSZ egyik alapító tagja.
1985 – Argentínában meghalt Bíró László József, a golyóstoll feltalálója.

1988 – Grósz Károly helyett – aki a meghirdetett reformpolitikát egyre inkább fékezte – Németh Miklóst választotta meg miniszterelnöknek a magyar parlament.

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. november 24-30. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. november 24. - A világ 16 országában működő Dixie gyorsbüfé-hálózat megnyitotta első magyarországi üzletét Pécsett.
1989. november 24. - Az Országgyűlés heves vita után elfogadta az adótörvényeket: az adótábla ötkulcsos, a személyi jövedelemadó átlagos szintje 14,5 százalék lesz, évi 55 ezer forintos jövedelemig csak nyugdíjjárulékot kell fizetni. A gépkocsik magánimportjára azonnali hatállyal 25 százalékos forgalmi adót vetettek ki, bevezették a vállalkozási nyereségadót, érvényben maradt a keresetek növelésének korlátozása.
1989. november 24. - Megalakult a Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége, amely 16 büntetés-végrehajtó intézmény kétezer polgári alkalmazottját tömöríti.
1989. november 24. - Apró Antal, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke (az Országgyűlés korábbi elnöke) idős korára és egészségi állapotára való tekintettel felmentését kérte tisztségéből, amelyet 1971 óta társadalmi munkában töltött be.
1989. november 24. - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) ismét a Szocialista Internacionálé teljes jogú tagja lett.
1989. november 24-26. - A Magyar Úttörőszövetség zánkai tanácskozásán elfogadott alapszabály a szövetséget nem politikai, hanem társadalmi szervezetként határozta meg.
1989. november 25. - Megalakult a Közúti Közlekedési Szakszervezet.
1989. november 25-26. - A Magyar Írók Szövetségének közgyűlésén Németh Miklós miniszterelnök kijelentette: a kormány egyszer s mindenkorra lemond az irodalom és a művészetek irányításáról. A szervezet nevét Magyar Írószövetségre változtatta, tevékenységét az egész világra kiterjesztette.
1989. november 26. - Megalakult a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, amelynek főtitkára Schalkhammer Antal lett.
1989. november 26. - Magyarországon első ízben tartottak országos népszavazást. A szavazólapon négy kérdés szerepelt: - "Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? - Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? - Feloszlassák-e a munkásőrséget?". Az eredmény miatt "négy igenesként" ismertté vált referendumon 58,03 százalékos részvétel mellett az első kérdésre 50,07 százalék válaszolt igennel és 49,93 százalék nemmel, a különbség mindössze 6101 szavazat volt. A további három kérdésben az igen szavazatok 94-95 százalék körül voltak.
1989. november 27. - Árverésen kelt el Magyarország egyik legnagyobb vegyipari üzeme, a Péti Nitrogénművek. Új tulajdonosai, a Borsodi Vegyi Kombinát és a svájci Sauer cég 1 milliárd 750 millió forintot fizettek a háromezer embert foglalkoztató, évente több mint 1 millió tonna műtrágyát előállító gyáróriásért.
1989. november 27. - Pozsgay Imre államminiszter a népszavazás eredményének ismeretében közölte: továbbra is a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökjelöltje marad.
1989. november 27. - Lemondott tisztségéről Bereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöke, aki szerint a Felügyelő Bizottság létrehozása lehetetlenné tette a vezetés érdemi tervező munkáját.
1989. november 28. - A Legfelsőbb Bíróság törvénysértőnek találta és hatályon kívül helyezte az ún. "kulákperben" 1950-ben, Gyulán született halálos ítéletet. (A köröstarcsai Molnár Sándort statáriális bíróság gyújtogatás vádjával ítélte halálra, hogy megfélemlítsék a parasztságot.)
1989. november 28. - George Bush amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely a következő három évben 938 millió dollár támogatást nyújt Lengyelországnak és Magyarországnak a gazdasági és politikai reformok megvalósításához. Az összegből Magyarország mintegy 90 millió dollárt kap a magánberuházások ösztönzésére és kulturális csereprogramok szervezésére.
1989. november 29. - A Legfelsőbb Bíróság bírói kara ünnepélyesen esküt tett a Magyar Köztársaság alkotmányára. (Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán döntött úgy, hogy az igazságszolgáltatás dolgozóinak is esküt kell tenniük a Magyar Köztársaság alkotmányára.)
1989. november 29. - Az év eleje óta létrejött tizenegy megyei mezőgazdasági kamara létrehozta a Magyar Agrárkamarát.
1989. november 29. - Bemutatták a Playboy magyarországi kiadásának első számát.
1989. november 29. - Az American Express és a magyar IBUSZ New Yorkban megállapodást írt alá, melynek értelmében a Szovjetunió után második kelet-európai országként Magyarország állampolgárai számára is kibocsátanak American Express hitelkártyát.
1989. november 30. - Vastagh Pál, az MSZP elnökségének tagja bejelentette, hogy a Fővárosi Bíróság bejegyezte a Magyar Szocialista Pártot.
1989. november 30. - Budapesten megalakult a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara.
1989. november 30. - Budapesten átadták a csehszlovák félnek a bős-nagymarosi beruházás államközi szerződésének Magyarország által ajánlott módosítási javaslatait. Ebben szerepel a vízlépcsőrendszer csúcsra járatásának mellőzése, a nagymarosi vízlépcső elhagyása, ugyanakkor a magyar fél az ökológiailag szükséges feltételek megteremtése esetén kész a bősi erőmű alap üzemmódjához szükséges létesítmények befejezésére és üzemeltetésére.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. november 24. CSEHSZLOVÁKIA: A prágai Vencel téren csaknem 300 ezer ember követelte a kormány lemondását, a szabad választásokat, a kommunista vezetés távozását. A tüntetésen beszédet mondott Alexander Dubcek, az 1968-as prágai tavasz egykori vezetője és a Polgári Fórum képviseletében Václav Havel drámaíró.
1989. november 24. ROMÁNIA: A Román Kommunista Párt (RKP) XIV. kongresszusának utolsó napján hatodszor is Nicolae Ceausescut választották meg főtitkárnak, aki 1965 óta tölti be a tisztséget.
1989. november 24. SZOVJETUNIÓ: A Legfelsőbb Tanács törvénytelennek nyilvánította a szovjet népek erőszakos áttelepítését a sztálini uralom alatt, üldözött népként a volgai németeket, a krími tatárokat, a meszheti törököket, a kalmüköket, a csecseneket, az ingusokat és a karacsájokat nevezték meg.
1989. november 24-25. CSEHSZLOVÁKIA: A tüntetések hatására lemondott Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) főtitkára és az egész pártvezetés, valamint a prágai pártbizottság, élén a november 17-i tüntetés szétveréséért felelősnek tartott Miroslav Stepannal. A CSKP új főtitkára Karel Urbanek lett.
1989. november 25. NDK: A keletnémet államban 1950 óta először adtak ki térképet az NSZK útjairól, mert az utazási korlátozások megszűnése után ugrásszerűen nőtt a kereslet.
1989. november 25. NDK: A kommunista ifjúsági szervezet, a Szabad Német Ifjúság (FDJ) új szervezeti szabályzatából kimaradt a "a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) segítője és harci tartaléka" passzus.
1989. november 26. BULGÁRIA: Megszüntették a belügyminisztérium hatos számú ügyosztályát, amelyet az ideológiai aknamunka elleni harcra hoztak létre.
1989. november 26. SZOVJETUNIÓ: Lvovban és Ivano-Frankovszkban százezernél több hívő követelte a Sztálin által az orosz ortodox egyházba olvasztott ukrán görög katolikus egyház önállóságát.
1989. november 26. SZOVJETUNIÓ: Mihail Gorbacsov szovjet vezető a Pravdában, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) központi lapjában közölt cikkében azt írta: többé nem lehet jelszó az "utolérni és lehagyni a kapitalizmust".
1989. november 26-27. LENGYELORSZÁG: Megszűnt a kormánykoalícióban részt vevő parasztpárt, az Egyesült Néppárt (ZSL), utódja a Lengyel Néppárt "Újjászületés" (PSL "Odrodzenie") néven alakult meg.
1989. november 27. BULGÁRIA: A Bolgár Szociáldemokrata (Egyesült) Munkáspárt négy évtized után ismét megkezdte működését.
1989. november 27. CSEHSZLOVÁKIA: Pozsonyban a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága határozatot fogadott el a párt vezető szerepének törlésére az alkotmányból.
1989. november 27. SZOVJETUNIÓ: A szövetségi parlament elfogadta a balti szovjetköztársaságok (Észtország, Lettország és Litvánia) gazdasági önállóságáról szóló törvényt.
1989. november 27. SZOVJETUNIÓ: Etnikai összetűzések törtek ki a Grúziához tartozó Dél-Oszét Autonóm Területen. Az oszét nemzetiségű lakosok autonóm köztársasági jogállást követeltek, illetve az Oroszországhoz csatolt Észak-Oszétiával való egyesítésükért szálltak síkra.
1989. november 28. CSEHSZLOVÁKIA: A kormány és a Polgári Fórum képviselőinek két nappal korábban kezdődött tárgyalásain megállapodtak, hogy törlik az alkotmányból a CSKP vezető szerepére vonatkozó részt, és koalíciós kormányt hoznak létre.
1989. november 28. JUGOSZLÁVIA: A nemzeti bank adatai szerint szeptember végén az ország külföldi adóssága 18 milliárd dollár volt.
1989. november 28. NDK: Helmut Kohl nyugatnémet kancellár a Bundestagban tízpontos tervet terjesztett elő, amelynek értelmében a két német állam konföderáció létrehozásával indulna meg az egységes német állam létrehozásához vezető úton. A berlini kormány erre úgy reagált, "nincs napirenden" a két német állam egyesítése.
1989. november 28. SZOVJETUNIÓ: A Legfelsőbb Tanács megszüntette a zömében örmények lakta, de közigazgatásilag Azerbajdzsánhoz tartozó Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület központi igazgatását, és visszaállította az azerbajdzsán ellenőrzést. Másnap kiújultak a területen az összecsapások az örmények és az azerbajdzsánok között.
1989. november 28. SZOVJETUNIÓ: Autógyártási együttműködési megállapodást írt alá a FIAT cég és a szovjet kormány, a Jelabugában felépülő gyár 1993-tól évi 300 ezer új kiskocsit állítana elő.
1989. november 29. CSEHSZLOVÁKIA: A szövetségi gyűlés törölte az alkotmányból a CSKP vezető szerepére vonatkozó cikkelyt. A parlament bizottságot állított fel a november 17-i események kivizsgálására. Az ülésszakon lemondott Alois Indra parlamenti elnök.
1989. november 29. NDK: Testületileg lemondott a Német Szakszervezeti Szövetség (FDGB) elnöksége, a szervezetből kizárták a korrupcióval vádolt Harry Tisch korábbi elnököt. Ugyanezen a napon tízezren tüntettek Lipcsében "az NSZEP általános megbélyegzése" és a két német állam egyesítése ellen tiltakozva.
1989. november 29. NDK: Hivatalosan közölték, hogy az NDK bruttó külföldi adóssága 19 milliárd, nettó adóssága 10 milliárd dollár.
1989. november 30. BULGÁRIA: Először hozták nyilvánosságra a magas rangú állami és pártvezetők fizetését.
1989. november 30. CSEHSZLOVÁKIA: A CSKP Központi Bizottságának elnöksége úgy döntött, hogy újraértékelik az 1968-as eseményeket és a Varsói Szerződés (VSZ) öt tagországának katonai intervencióját.
1989. november 30. LENGYELORSZÁG: Bejelentették, hogy az ország külföldi adóssága 38 milliárd dollár, illetve 6 milliárd transzferábilis rubel.
1989. november 30. SZOVJETUNIÓ: A szovjet-finn háború kitörésének ötvenedik évfordulóján a szovjet sajtó szükségtelennek és az ország tekintélyét romboló eseménynek nevezte a Sztálin parancsára megindított háborút.
1989. november 30. SZOVJETUNIÓ: A Legfelsőbb Bíróság újabb 150 olyan személyt rehabilitált, akiket a harmincas, negyvenes és az ötvenes évek elején ítéltek el megalapozatlanul. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

155 éve, 1859. november 24-én jelent meg Charles Darwin angol természettudós A fajok eredete című korszakos jelentőségű műve.

Charles Darwin angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója 1809. február 12-én született Angliában. Teológiát tanult Cambridge-ben, és nyugodt lelkészi működésről ábrándozott, de Henslow biológus professzor hatására érdeklődése egyre inkább a természettudományok, a geológia és a botanika felé fordult.
1831-ben, még csak 22 éves volt, amikor Henslow egy föld körüli útra induló hajóra ajánlotta be. Az út egyik célja az érintett partok növény- és állatvilágának leírása volt. A kevés tudással, de sok könyvvel felvértezett kutató még úgy is boldogan vállalta a feladatot, hogy munkájáért nem kapott fizetséget. Őfelsége Beagle nevű hajója öt évig végzett térképészeti felderítést Dél-Amerikában és a Csendes-óceán szigetvilágában. Darwin szakadatlanul gyűjtött, rendszerezett, ládaszám küldte haza anyagait.
A Biblia tanaiban és a fajok állandóságában addig szó szerint hívő fiatalember nézetei tapasztalatai hatására fokozatosan megváltoztak, kezdtek formát ölteni benne evolúciós elméletének alapjai. Hazatérve három könyvet írt Dél-Amerika geológiájáról, illetve a korallzátonyok képződéséről. Az utazás során készített jegyzeteit: Voyage of the Beagle címmel, magyar fordításban Egy természettudós utazásai címmel jelent meg.
1839-ben a Royal Society, az angol királyi tudományos akadémia tagja lett, de nem sokkal később (alig harmincéves korában) visszavonult a nyilvános szerepléstől. Ettől kezdve élete végéig London környéki, downi birtokán felesége és gyermekei társaságában élt.
Az utazása során gyűjtött állatokat vizsgálva rájött, hogy a fajok helytől és kortól függően átalakulhatnak egymásba. Sőt, elődeitől eltérően nemcsak azt ismerte fel, hogy a fajok egymással küzdenek a fennmaradásért, hanem azt is észrevette, hogy egy faj egyedei is versenyeznek egymással. Elmélete szerint több utód születik, mint amennyit a szülők felváltása kíván, a populáció nagysága hozzávetőleg mégis állandó a természetben. Az adott körülményekhez jobban alkalmazkodó egyednek nagyobb esélye van a fennmaradásra és a szaporodásra. Tőle származik a híres "küzdelem a létért" (struggle for life) kifejezés.
A több mint húsz év munka eredményét összegező könyv, A fajok eredete 1859. november 24-én jelent meg, és még aznap mind az 1250 példány elfogyott. Életében még ötször adták ki, neve világszerte közismertté vált. Legfontosabb gondolata, hogy az élővilág fejlődése a természet állandó változásának és átalakulásának természetes következménye, és a különböző fajok és a fajokon belüli változatok létrejötte a körülöttük lévő élő és élettelen környezet kölcsönhatásával magyarázható.
A könyv óriási vihart kavart, főként egyházi körökben. Nézetei nem voltak összeegyeztethetők a bibliai világteremtéssel és az isteni beavatkozással. Tudományos körökből is támadás érte, mégpedig Linné svéd botanikus hívei részéről, akik attól tartottak, hogy az állat- és növényvilágot rendszerező munkájuk megkérdőjeleződik, ha az osztályozott fajok nem örök érvényűek.
1865-ben megkapta ugyan a Royal Society kitüntetését, de nem evolúciós elméletéért, hanem egyéb érdemeiért.
Darwint azonban semmi sem téríthette el igazától. További műveiben A fajok eredetében kifejtetteket folytatta: Állatok és növények változásai háziasításuk során (1868); Az ember származása és a nemi kiválasztás (1871); Az érzelmek kifejeződése az embernél és az állatoknál (1872). Életének utolsó évtizedében elsősorban botanikai kutatásokat végzett, ekkor már nagy tisztelet övezte.
1882. április 19-én szívroham következtében halt meg downe-i otthonában. A westminsteri apátságban a brit nagyságok között temették el, a kormányzat részéről ez az egyetlen megtiszteltetés érte. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum