Győző napja.
IXX. századi nyelvújító névalkotás, a Viktor magyarosított változata.
1801 – Megszületett Karl Baedeker német könyvkiadó, az
útikönyv műfaj megalkotója.
1894 – Megszületett Tokuji Hayakawa, a mechanikus töltőceruza feltalálója.
1903 – Kormányt alakított Tisza István gróf, aki először 1905.06.18-ig volt Magyarország miniszterelnöke.
1920 – Megszületett Charles Bronson (eredeti nevén: Buchinsky) amerikai filmszínész. Legismertebb filmjei: A piszkos 12, Volt egyszer egy vadnyugat
1936 – Meghalt Kosztolányi Dezső költő, író, publicista.
1947 – Nagykanizsán megszületett Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színművésznő (Macskák musical).
1948 – Megszületett Lulu, a 60-as évek népszerű skót énekesnője.
1952 – Megszületett Roseanne Barr amerikai színésznő, komikus, aki 1988-ban férje, Tom Arnold első jelentős szerzői munkájában, a „Roseanne” című, Amerika-szerte óriási sikernek örvendő vígjátéksorozatban tűnt fel.
1954 – Meghalt Henri Matisse francia festő, a modern festészet egyik legnagyobb művésze.
1894 – Megszületett Tokuji Hayakawa, a mechanikus töltőceruza feltalálója.
1903 – Kormányt alakított Tisza István gróf, aki először 1905.06.18-ig volt Magyarország miniszterelnöke.
1920 – Megszületett Charles Bronson (eredeti nevén: Buchinsky) amerikai filmszínész. Legismertebb filmjei: A piszkos 12, Volt egyszer egy vadnyugat
1936 – Meghalt Kosztolányi Dezső költő, író, publicista.
1947 – Nagykanizsán megszületett Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színművésznő (Macskák musical).
1948 – Megszületett Lulu, a 60-as évek népszerű skót énekesnője.
1952 – Megszületett Roseanne Barr amerikai színésznő, komikus, aki 1988-ban férje, Tom Arnold első jelentős szerzői munkájában, a „Roseanne” című, Amerika-szerte óriási sikernek örvendő vígjátéksorozatban tűnt fel.
1954 – Meghalt Henri Matisse francia festő, a modern festészet egyik legnagyobb művésze.
1957 – A Szovjetunió Föld körüli pályára bocsátotta a Szputnyik-2 második
mesterséges holdat, fedélzetén számos műszerrel és a Lajka nevű kutyával.
25 éve történt a magyarországi
rendszerváltozás, 1989. november 3-9. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. november 3. - Öt független szakszervezet képviselői aláírták az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés alapító okiratát.
1989. november 3. - Az ellenzéki pártok megállapodtak, hogy a kormány által a pártok számára elkülönített 100 millió forintot normatív alapon, a bevallott tagság létszáma szerint osztják el.
1989. november 3. - Budapesten átnyújtották Csehszlovákia nagykövetének a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos jegyzéket, amely az Országgyűlés döntése alapján kezdeményezte az 1977-ben kötött államközi szerződés módosítását: a nagymarosi létesítmény elhagyását, a bősi erőmű alap üzemmódú használatát, és javasolta a dunakiliti tározó feltöltése okozta környezeti ártalmak kiküszöbölését garantáló kormányközi egyezmény megkötését.
1989. november 3. - A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a törvényességi óvásnak helyt adva megállapította: 1951-ben törvénysértő módon ítélték halálra és végezték ki a válogatott labdarúgó Szücs Sándort külföldre szökés bűntettének kísérlete, valamint tiltott határátlépés előmozdításának bűntette miatt.
1989. november 3. - Megalakult a Zsidó Diákok Magyarországi Szövetsége.
1989. november 3. - Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter és Guy Coeme belga nemzetvédelmi miniszter szerződést írt alá katonai főiskolai hallgatók kölcsönös látogatásáról, ez volt a Varsói Szerződés és a NATO egyik tagállama közti első katonai együttműködési megállapodás.
1989. november 3-5. - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 36. kongresszusán semmisnek mondták ki az 1948-as kongresszus határozatát a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesüléséről. A párt elnökévé Petrasovits Annát választották meg, emellett szavaztak az elnökség, a pártvezetőség és az országos választmány tagjairól is. A tanácskozásról mintegy 40-50 küldött kivonult, ők a Független Szociáldemokrata Pártot alapították meg, amelynek elnöke Kitzinger Ferenc lett.
1989. november 4-5. - A Fidesz választási konferenciáján, amelyen a helyi szerveket készítették fel a választásra, megállapodtak a választási szimbólumokról, a Fidesz színei a narancssárga és a sötétkék lesznek.
1989. november 6. - Az Európai Közösség Miniszteri Tanácsa 1990 elejétől feloldotta az EK-piacokra irányuló magyar és lengyel ipari exportot sújtó valamennyi mennyiségi korlátozást.
1989. november 6. - A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes ügyvezető testülete állásfoglalást tett közzé, mely szerint méltatlan az a bánásmód, amelyben az MSZMP állás nélkül maradt, korábban függetlenített választott vezetői és apparátusának politikai munkatársai részesülnek.
1989. november 7. - A Magyar Közlönyben megjelent a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, amely a már működő pártok számára is kötelezővé tette a bejegyeztetést és a vagyonmérleg benyújtását.
1989. november 7. - Politikai nagygyűlést tartott az MSZMP ideiglenes országos ügyvezető testülete, az ünnepségen jelen volt Berecz János, Grósz Károly, Puja Frigyes és Ribánszki Róbert is.
1989. november 7. - A magyar és a szovjet tudományos akadémia szakértői, valamint a Megamorv Petőfi Bizottság megállapodott, hogy együtt végeznek vizsgálatot Petőfi Sándor feltételezett földi maradványaival kapcsolatban a szovjetunióbeli Ulan-Ude városában.
1989. november 7. - Személygépkocsi-összeszerelő üzem létesítéséről kezdett tárgyalásokat Magyarországon a japán Suzuki autógyár elnöke.
1989. november 8. - A Külügyminisztériumban szóbeli jegyzékez nyújtottak át a budapesti román nagykövetnek, ismertetve a Tőkés László temesvári református lelkész nyugtalanító helyzetével kapcsolatos magyar álláspontot.
1989. november 8. - A Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége közös sajtótájékoztatón kérte arra a választópolgárokat, hogy a november 26-i népszavazás valamennyi kérdésére igennel szavazzanak.
1989. november 9. - A Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) elnöksége visszaadta megbízatását, az 1990 elejére tervezett kongresszusig a beszámoló elkészítésére korlátozta feladatait. Nagy Sándor vezetésével koordinációs tanács is létrejött, hogy előkészítse az új országos szakszervezeti szövetség létrehozását.
1989. november 9. - Horn Gyula külügyminiszter egy kiskunhalasi politikai nagygyűlésen azt mondta: a kormány célja, hogy mielőbb, lehetőség szerint már 1990-ben fejeződjön be a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonása.
1989. november 9. - Megkezdte munkáját az Országgyűlés úgynevezett honvédelmi albizottsága, amely azt kívánta tisztázni: milyen hatással van a hadseregre Bokor Imre Kiskirályok mundérban című, nagy visszhangot keltett könyve.
Magyarországi változások:
1989. november 3. - Öt független szakszervezet képviselői aláírták az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés alapító okiratát.
1989. november 3. - Az ellenzéki pártok megállapodtak, hogy a kormány által a pártok számára elkülönített 100 millió forintot normatív alapon, a bevallott tagság létszáma szerint osztják el.
1989. november 3. - Budapesten átnyújtották Csehszlovákia nagykövetének a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos jegyzéket, amely az Országgyűlés döntése alapján kezdeményezte az 1977-ben kötött államközi szerződés módosítását: a nagymarosi létesítmény elhagyását, a bősi erőmű alap üzemmódú használatát, és javasolta a dunakiliti tározó feltöltése okozta környezeti ártalmak kiküszöbölését garantáló kormányközi egyezmény megkötését.
1989. november 3. - A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a törvényességi óvásnak helyt adva megállapította: 1951-ben törvénysértő módon ítélték halálra és végezték ki a válogatott labdarúgó Szücs Sándort külföldre szökés bűntettének kísérlete, valamint tiltott határátlépés előmozdításának bűntette miatt.
1989. november 3. - Megalakult a Zsidó Diákok Magyarországi Szövetsége.
1989. november 3. - Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter és Guy Coeme belga nemzetvédelmi miniszter szerződést írt alá katonai főiskolai hallgatók kölcsönös látogatásáról, ez volt a Varsói Szerződés és a NATO egyik tagállama közti első katonai együttműködési megállapodás.
1989. november 3-5. - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 36. kongresszusán semmisnek mondták ki az 1948-as kongresszus határozatát a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesüléséről. A párt elnökévé Petrasovits Annát választották meg, emellett szavaztak az elnökség, a pártvezetőség és az országos választmány tagjairól is. A tanácskozásról mintegy 40-50 küldött kivonult, ők a Független Szociáldemokrata Pártot alapították meg, amelynek elnöke Kitzinger Ferenc lett.
1989. november 4-5. - A Fidesz választási konferenciáján, amelyen a helyi szerveket készítették fel a választásra, megállapodtak a választási szimbólumokról, a Fidesz színei a narancssárga és a sötétkék lesznek.
1989. november 6. - Az Európai Közösség Miniszteri Tanácsa 1990 elejétől feloldotta az EK-piacokra irányuló magyar és lengyel ipari exportot sújtó valamennyi mennyiségi korlátozást.
1989. november 6. - A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes ügyvezető testülete állásfoglalást tett közzé, mely szerint méltatlan az a bánásmód, amelyben az MSZMP állás nélkül maradt, korábban függetlenített választott vezetői és apparátusának politikai munkatársai részesülnek.
1989. november 7. - A Magyar Közlönyben megjelent a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, amely a már működő pártok számára is kötelezővé tette a bejegyeztetést és a vagyonmérleg benyújtását.
1989. november 7. - Politikai nagygyűlést tartott az MSZMP ideiglenes országos ügyvezető testülete, az ünnepségen jelen volt Berecz János, Grósz Károly, Puja Frigyes és Ribánszki Róbert is.
1989. november 7. - A magyar és a szovjet tudományos akadémia szakértői, valamint a Megamorv Petőfi Bizottság megállapodott, hogy együtt végeznek vizsgálatot Petőfi Sándor feltételezett földi maradványaival kapcsolatban a szovjetunióbeli Ulan-Ude városában.
1989. november 7. - Személygépkocsi-összeszerelő üzem létesítéséről kezdett tárgyalásokat Magyarországon a japán Suzuki autógyár elnöke.
1989. november 8. - A Külügyminisztériumban szóbeli jegyzékez nyújtottak át a budapesti román nagykövetnek, ismertetve a Tőkés László temesvári református lelkész nyugtalanító helyzetével kapcsolatos magyar álláspontot.
1989. november 8. - A Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége közös sajtótájékoztatón kérte arra a választópolgárokat, hogy a november 26-i népszavazás valamennyi kérdésére igennel szavazzanak.
1989. november 9. - A Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) elnöksége visszaadta megbízatását, az 1990 elejére tervezett kongresszusig a beszámoló elkészítésére korlátozta feladatait. Nagy Sándor vezetésével koordinációs tanács is létrejött, hogy előkészítse az új országos szakszervezeti szövetség létrehozását.
1989. november 9. - Horn Gyula külügyminiszter egy kiskunhalasi politikai nagygyűlésen azt mondta: a kormány célja, hogy mielőbb, lehetőség szerint már 1990-ben fejeződjön be a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonása.
1989. november 9. - Megkezdte munkáját az Országgyűlés úgynevezett honvédelmi albizottsága, amely azt kívánta tisztázni: milyen hatással van a hadseregre Bokor Imre Kiskirályok mundérban című, nagy visszhangot keltett könyve.
Kelet-európai változások - válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. november 3. BULGÁRIA: A bolgár kormány
bejelentette, hogy ismét engedélyezi az 1972-ben betiltott orvosi
magántevékenységet és a szabad orvosválasztást.
1989. november 3. BULGÁRIA: Az elmúlt 45 év legnagyobb tömegtüntetésén tízezer ember követelte Szófiában az Ekoglasznoszt független környezetvédő társaság szervezésében a Rila-hegység természetes vízrendszerének megmentését.
1989. november 3. LENGYELORSZÁG: Bejelentették, hogy 1990-től a pártok nem kapnak támogatást az állami költségvetésből, ami legsúlyosabban a korábbi állampártot, a Lengyel Egyesült Munkáspártot (LEMP) érintette.
1989. november 3. NDK: Egon Krenz, az állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) főtitkára bejelentette: akcióprogram készült a politika, a gazdaság és a társadalom megújítására, de ezek megőrzik a párt vezető szerepét.
1989. november 3. ROMÁNIA: Felmentették külügyminiszteri funkciójából Ioan Totut, helyére Ion Stoiant nevezték ki.
1989. november 3. SZOVJETUNIÓ: A Vnyesekonombank szervezésében megtartották az első szovjet valutaaukciót, amelyen állami vállalatok, egyesülések és szervezetek vettek részt.
1989. november 3-4. SZOVJETUNIÓ: A litván Legfelsőbb Tanács törvényt fogadott el a litván állampolgárságról és a népszavazás intézményéről.
1989. november 4. CSEHSZLOVÁKIA: Csehszlovákia megnyitotta határát az NSZK irányában minden olyan NDK-állampolgár előtt, aki a prágai nyugatnémet nagykövetségen keresett menedéket, és az NSZK-ba akart áttelepedni.
1989. november 4. NDK: Félmillióan tüntettek Berlinben a jogállamiság biztosítékainak megteremtésért, két nappal később több százezren vonultak az utcára demokratikus választásokat követelve.
1989. november 4-5. SZOVJETUNIÓ: Megalakult az Örmény Nemzeti Mozgalom, amely Örményország függetlenségének kivívását tűzte ki céljául.
1989. november 5. CSEHSZLOVÁKIA: "A demokratizálás folyamata, amely ma végigsöpör Kelet-Európán, előbb-utóbb Csehszlovákiát is eléri" - jelentette ki Václav Havel író, a csehszlovák ellenzék legismertebb alakja a Le Figaro című francia lapnak.
1989. november 5. JUGOSZLÁVIA: Szlovénia Szocialista Ifjúsági Szövetsége politikai párttá alakult át.
1989. november 5. SZOVJETUNIÓ: A több mint egyhetes tömegtüntetések hatására a grúz párt és állami vezetés beleegyezett, hogy referendumot tartsanak a függetlenségről.
1989. november 6. CSEHSZLOVÁKIA: Mintegy kétszáz ember követelte Pozsonyban a perére váró szlovák katolikus ellenzéki aktivista, Jan Carnogursky szabadon bocsátását.
1989. november 6. JUGOSZLÁVIA: A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 300 millió dollár készenléti hitelt ajánlott fel Jugoszláviának, de feltételül szabták az 5 milliárd dolláros belső deficit felszámolását és a dinár "reális" árfolyamának kialakítását.
1989. november 6. LENGYELORSZÁG: Az Európai Közösség 1990. január 1-jei hatállyal feloldotta az EK-piacokra irányuló lengyel ipari exportot sújtó valamennyi mennyiségi korlátozást.
1989. november 7. CSEHSZLOVÁKIA: Első ízben bírálta nyíltan egy szövetséges párt Csehszlovákiában az állampárt politikáját: a Csehszlovák Szocialista Párt lapjának november 7-i vezércikke szerint Csehszlovákiának követnie kellene a szovjetunióbeli politikai reformokat.
1989. november 7. NDK: Testületileg lemondott a kormány.
1989. november 8. BULGÁRIA: Az országban, ahol 250 leva a havi átlagfizetés, a statisztika szerint mintegy 20 milliárd levát tesz ki a lakossági betétállomány. A takarékosság oka az áruhiány és a külföldi utazások korlátozott lehetősége.
1989. november 8. JUGOSZLÁVIA: A szerb köztársasági elnökség élesen bírálta az Ante Markovic vezette szövetségi kormány gazdaságpolitikáját. Ugyanezen a napon 43 év után ismét megkezdte működését a belgrádi tőzsde.
1989. november 8. LENGYELORSZÁG: A lengyel népfront, a Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom (PRON) feloszlatta magát.
1989. november 8. LENGYELORSZÁG: Közzétette programtervezetét a LEMP, ennek legfontosabb megállapítása szerint eljött az ideje egy új baloldali párt létrehozásának.
1989. november 8-10. NDK: Az NSZEP Központi Bizottságának ülésén lemondott a Politikai Bizottság. Az újraválasztott, kisebb testület élén maradt Egon Krenz főtitkár. A küldöttek december 15-17-re országos pártértekezletet hívtak össze.
1989. november 9. JUGOSZLÁVIA: A Vecsernje Novoszti című belgrádi lap jelentése szerint Jugoszláviában 1989 közepén 399 politikai fogoly ült börtönben.
1989. november 9. NDK: Az NSZEP KB titkára, Günter Schabowski a televízió élő adásában jelentette be a határok, beleértve a Nyugat-Berlinbe vezető átkelőhelyek azonnali megnyitását. Az intézkedést csak másnaptól és rendőri engedélyhez kötve tervezték bevezetni, de Schabowski egy kérdésre azt válaszolta, hogy az azonnal hatályos. A tömeg még az adás alatt megindult a határátkelőhelyekhez, és este leomlott a 28 évig létező berlini fal.
1989. november 9. ROMÁNIA: Ismertették a télen várható áram- és melegvíz-korlátozásokat: a lakásokat naponta hat órán át fűtik, és 3-5 órán keresztül lesz melegvíz-szolgáltatás.
1989. november 9. ROMÁNIA: A bukaresti pártkonferencián a kongresszusi küldötté választott Nicolae Ceausescu államfő-párttitkár beszédében hosszan fejtegette a lakosság ellátási problémáit, de hozzátette: az ország egy-másfél évre elegendő élelmiszer-tartalékkal rendelkezik. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
1989. november 3. BULGÁRIA: Az elmúlt 45 év legnagyobb tömegtüntetésén tízezer ember követelte Szófiában az Ekoglasznoszt független környezetvédő társaság szervezésében a Rila-hegység természetes vízrendszerének megmentését.
1989. november 3. LENGYELORSZÁG: Bejelentették, hogy 1990-től a pártok nem kapnak támogatást az állami költségvetésből, ami legsúlyosabban a korábbi állampártot, a Lengyel Egyesült Munkáspártot (LEMP) érintette.
1989. november 3. NDK: Egon Krenz, az állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) főtitkára bejelentette: akcióprogram készült a politika, a gazdaság és a társadalom megújítására, de ezek megőrzik a párt vezető szerepét.
1989. november 3. ROMÁNIA: Felmentették külügyminiszteri funkciójából Ioan Totut, helyére Ion Stoiant nevezték ki.
1989. november 3. SZOVJETUNIÓ: A Vnyesekonombank szervezésében megtartották az első szovjet valutaaukciót, amelyen állami vállalatok, egyesülések és szervezetek vettek részt.
1989. november 3-4. SZOVJETUNIÓ: A litván Legfelsőbb Tanács törvényt fogadott el a litván állampolgárságról és a népszavazás intézményéről.
1989. november 4. CSEHSZLOVÁKIA: Csehszlovákia megnyitotta határát az NSZK irányában minden olyan NDK-állampolgár előtt, aki a prágai nyugatnémet nagykövetségen keresett menedéket, és az NSZK-ba akart áttelepedni.
1989. november 4. NDK: Félmillióan tüntettek Berlinben a jogállamiság biztosítékainak megteremtésért, két nappal később több százezren vonultak az utcára demokratikus választásokat követelve.
1989. november 4-5. SZOVJETUNIÓ: Megalakult az Örmény Nemzeti Mozgalom, amely Örményország függetlenségének kivívását tűzte ki céljául.
1989. november 5. CSEHSZLOVÁKIA: "A demokratizálás folyamata, amely ma végigsöpör Kelet-Európán, előbb-utóbb Csehszlovákiát is eléri" - jelentette ki Václav Havel író, a csehszlovák ellenzék legismertebb alakja a Le Figaro című francia lapnak.
1989. november 5. JUGOSZLÁVIA: Szlovénia Szocialista Ifjúsági Szövetsége politikai párttá alakult át.
1989. november 5. SZOVJETUNIÓ: A több mint egyhetes tömegtüntetések hatására a grúz párt és állami vezetés beleegyezett, hogy referendumot tartsanak a függetlenségről.
1989. november 6. CSEHSZLOVÁKIA: Mintegy kétszáz ember követelte Pozsonyban a perére váró szlovák katolikus ellenzéki aktivista, Jan Carnogursky szabadon bocsátását.
1989. november 6. JUGOSZLÁVIA: A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 300 millió dollár készenléti hitelt ajánlott fel Jugoszláviának, de feltételül szabták az 5 milliárd dolláros belső deficit felszámolását és a dinár "reális" árfolyamának kialakítását.
1989. november 6. LENGYELORSZÁG: Az Európai Közösség 1990. január 1-jei hatállyal feloldotta az EK-piacokra irányuló lengyel ipari exportot sújtó valamennyi mennyiségi korlátozást.
1989. november 7. CSEHSZLOVÁKIA: Első ízben bírálta nyíltan egy szövetséges párt Csehszlovákiában az állampárt politikáját: a Csehszlovák Szocialista Párt lapjának november 7-i vezércikke szerint Csehszlovákiának követnie kellene a szovjetunióbeli politikai reformokat.
1989. november 7. NDK: Testületileg lemondott a kormány.
1989. november 8. BULGÁRIA: Az országban, ahol 250 leva a havi átlagfizetés, a statisztika szerint mintegy 20 milliárd levát tesz ki a lakossági betétállomány. A takarékosság oka az áruhiány és a külföldi utazások korlátozott lehetősége.
1989. november 8. JUGOSZLÁVIA: A szerb köztársasági elnökség élesen bírálta az Ante Markovic vezette szövetségi kormány gazdaságpolitikáját. Ugyanezen a napon 43 év után ismét megkezdte működését a belgrádi tőzsde.
1989. november 8. LENGYELORSZÁG: A lengyel népfront, a Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom (PRON) feloszlatta magát.
1989. november 8. LENGYELORSZÁG: Közzétette programtervezetét a LEMP, ennek legfontosabb megállapítása szerint eljött az ideje egy új baloldali párt létrehozásának.
1989. november 8-10. NDK: Az NSZEP Központi Bizottságának ülésén lemondott a Politikai Bizottság. Az újraválasztott, kisebb testület élén maradt Egon Krenz főtitkár. A küldöttek december 15-17-re országos pártértekezletet hívtak össze.
1989. november 9. JUGOSZLÁVIA: A Vecsernje Novoszti című belgrádi lap jelentése szerint Jugoszláviában 1989 közepén 399 politikai fogoly ült börtönben.
1989. november 9. NDK: Az NSZEP KB titkára, Günter Schabowski a televízió élő adásában jelentette be a határok, beleértve a Nyugat-Berlinbe vezető átkelőhelyek azonnali megnyitását. Az intézkedést csak másnaptól és rendőri engedélyhez kötve tervezték bevezetni, de Schabowski egy kérdésre azt válaszolta, hogy az azonnal hatályos. A tömeg még az adás alatt megindult a határátkelőhelyekhez, és este leomlott a 28 évig létező berlini fal.
1989. november 9. ROMÁNIA: Ismertették a télen várható áram- és melegvíz-korlátozásokat: a lakásokat naponta hat órán át fűtik, és 3-5 órán keresztül lesz melegvíz-szolgáltatás.
1989. november 9. ROMÁNIA: A bukaresti pártkonferencián a kongresszusi küldötté választott Nicolae Ceausescu államfő-párttitkár beszédében hosszan fejtegette a lakosság ellátási problémáit, de hozzátette: az ország egy-másfél évre elegendő élelmiszer-tartalékkal rendelkezik. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése