Rezső napja.
Magyar eredetű név, a Rudolf férfinév magyarosítása a Rézső, Reső
családnévből.
1659 – A pireneusi béke véget vetett az 1635 óta tartó
francia-spanyol háborúnak.
1810 – Gyulán megszületett Erkel Ferenc zeneszerző, a nemzeti opera megteremtője, a magyar Himnusz megzenésítője.
1867 – Varsóban megszületett Marie Curie (eredeti nevén: Sklodowska) lengyel származású francia vegyész és fizikus, aki 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel és Antoine Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat, 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott.
1903 – Megszületett Konrad Lorenz osztrák etológus.
1908 – Meghalt Albert János erdélyi unitárius lelkész, tanár.
1810 – Gyulán megszületett Erkel Ferenc zeneszerző, a nemzeti opera megteremtője, a magyar Himnusz megzenésítője.
1867 – Varsóban megszületett Marie Curie (eredeti nevén: Sklodowska) lengyel származású francia vegyész és fizikus, aki 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel és Antoine Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat, 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott.
1903 – Megszületett Konrad Lorenz osztrák etológus.
1908 – Meghalt Albert János erdélyi unitárius lelkész, tanár.
1913 – Az algériai Mondoviban megszületett Albert Camus francia író (A pestis,
Közöny).
1917 – Oroszországban győzött a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” – pravoszláv időszámítás szerint október 25-én –, a bolsevikok megdöntötték az ideiglenes kormányt.
1943 – Megszületett Joni Mitchell, a rock egyik legnépszerűbb női előadója (Both Sides Now).
1944 – Franklin Delano Rooseveltet negyedszer választották meg az Amerikai Egyesült Államok elnökévé.
1968 – 71 éves korában agyvérzésben meghalt Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas filozófus, eszéista, író, akinek fő művei: „A magyar Hüperion”, „A bor filozófiája”, „Öt meg nem tartott előadás a művészetről”.
1917 – Oroszországban győzött a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” – pravoszláv időszámítás szerint október 25-én –, a bolsevikok megdöntötték az ideiglenes kormányt.
1943 – Megszületett Joni Mitchell, a rock egyik legnépszerűbb női előadója (Both Sides Now).
1944 – Franklin Delano Rooseveltet negyedszer választották meg az Amerikai Egyesült Államok elnökévé.
1968 – 71 éves korában agyvérzésben meghalt Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas filozófus, eszéista, író, akinek fő művei: „A magyar Hüperion”, „A bor filozófiája”, „Öt meg nem tartott előadás a művészetről”.
245 éve, 1769. november 7-én Mária Terézia
rendelete alapján létrehozták a nagyszombati egyetem orvosi fakultását, amivel
megkezdődött a szervezett orvosképzés Magyarországon.
Az 1635. május 12-én Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított nagyszombati egyetem 1635. november 13-án nyitotta meg ünnepélyes keretek között kapuit. Kezdetben csak hittudományi és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1667-ben jogi karral bővült. Mária Terézia 1769. november 7-én - a királyi egyetem cím megadása mellett - gróf Fekete György udvari alkancellárt supremus directornak nevezte ki az egyetem élére, december 14-én pedig az orvostudományi kar létesítéséről szóló rezolúciót írta alá.
Gilg József nagyszombati városi orvos személyében világi személyt nevezett ki kari igazgatónak, amivel az új kar jellegét is meghatározta. Nem egyházi vezetés alá helyezte az intézményt, mint korábban, hanem mai kifejezéssel élve: "állami" intézménnyé tette. A legfőbb döntés jogát minden ügyben önmagának tartotta fenn, amivel többször élt is. Az átfogó, birodalmi szintű reformfolyamat hátterében annak felismerése állt, hogy az egészségügy elsőrendű államérdek, mely nagyfokú állami szerepvállalást igényel. A nagyszombati Orvoskar tervezetét a királynő udvari orvosa, a holland származású Gerard van Swieten dolgozta ki az általa megreformált bécsi Orvosi Kar mintájára.
Az oktatás 1770-ben indulhatott meg, kezdetben öt tanszékkel: élettan és gyógyszertan, tanszékvezetője Prandt Ádám Ignác volt, a bonctant Trnka Vencel vezette, a sebészet Plenck József Jakab irányítása alatt állt, a botanika és kémia Winterl Jakab József útmutatásai alapján, az általános kórtan Shoretits Mihály egyetemi tanár vezetésével működött. Az egyetem 1777-ben Budára költözött.
Mária Terézia 1780. március 25-én adta ki az egyetem Magna Chartájának is nevezett Diploma Inauguralét, melyben általános rendelkezések mellett rögzítette az egyetem jogállását, és gondoskodott fenntartásának anyagi alapjairól is. A királynő utódját, II. Józsefet is foglalkoztatta az Universitas sorsa. Személyesen látogatta meg az egyetemet, és úgy döntött, hogy az intézményt áthelyezteti Pestre, ami 1784-ben valósult meg.
Az orvosképzés időtartamát kezdetben nem szabályozták. 1774-ben született egy rendelet, amelyben először szabták meg az orvosok képzési idejét, ami ekkor 5, majd az 1786-os tanulmányi rend szerint 4 év volt. A sebészmesteri, illetve a polgári sebészi tanfolyam két, a gyógyszerészi egyéves volt. A szülésznőket szemeszterenként indított rövid kurzusokban képezték. 1787-től csatlakozott ehhez az állatorvosi tanfolyam.
I. Ferenc központosítási törekvéseit mutatta az 1806-os II. Ratio Educationis, amely az Orvosi Karral sokkal részletesebben foglalkozott, mint a megelőző. Részletesen rögzítette a tananyagot, a professzorok kötelességeit, korszerűsítette a tanulmányi és szigorlati rendet, a tanulmányi időt 5 évre emelte. A tanítás 1844-től folyik magyar nyelven. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Az 1635. május 12-én Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított nagyszombati egyetem 1635. november 13-án nyitotta meg ünnepélyes keretek között kapuit. Kezdetben csak hittudományi és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1667-ben jogi karral bővült. Mária Terézia 1769. november 7-én - a királyi egyetem cím megadása mellett - gróf Fekete György udvari alkancellárt supremus directornak nevezte ki az egyetem élére, december 14-én pedig az orvostudományi kar létesítéséről szóló rezolúciót írta alá.
Gilg József nagyszombati városi orvos személyében világi személyt nevezett ki kari igazgatónak, amivel az új kar jellegét is meghatározta. Nem egyházi vezetés alá helyezte az intézményt, mint korábban, hanem mai kifejezéssel élve: "állami" intézménnyé tette. A legfőbb döntés jogát minden ügyben önmagának tartotta fenn, amivel többször élt is. Az átfogó, birodalmi szintű reformfolyamat hátterében annak felismerése állt, hogy az egészségügy elsőrendű államérdek, mely nagyfokú állami szerepvállalást igényel. A nagyszombati Orvoskar tervezetét a királynő udvari orvosa, a holland származású Gerard van Swieten dolgozta ki az általa megreformált bécsi Orvosi Kar mintájára.
Az oktatás 1770-ben indulhatott meg, kezdetben öt tanszékkel: élettan és gyógyszertan, tanszékvezetője Prandt Ádám Ignác volt, a bonctant Trnka Vencel vezette, a sebészet Plenck József Jakab irányítása alatt állt, a botanika és kémia Winterl Jakab József útmutatásai alapján, az általános kórtan Shoretits Mihály egyetemi tanár vezetésével működött. Az egyetem 1777-ben Budára költözött.
Mária Terézia 1780. március 25-én adta ki az egyetem Magna Chartájának is nevezett Diploma Inauguralét, melyben általános rendelkezések mellett rögzítette az egyetem jogállását, és gondoskodott fenntartásának anyagi alapjairól is. A királynő utódját, II. Józsefet is foglalkoztatta az Universitas sorsa. Személyesen látogatta meg az egyetemet, és úgy döntött, hogy az intézményt áthelyezteti Pestre, ami 1784-ben valósult meg.
Az orvosképzés időtartamát kezdetben nem szabályozták. 1774-ben született egy rendelet, amelyben először szabták meg az orvosok képzési idejét, ami ekkor 5, majd az 1786-os tanulmányi rend szerint 4 év volt. A sebészmesteri, illetve a polgári sebészi tanfolyam két, a gyógyszerészi egyéves volt. A szülésznőket szemeszterenként indított rövid kurzusokban képezték. 1787-től csatlakozott ehhez az állatorvosi tanfolyam.
I. Ferenc központosítási törekvéseit mutatta az 1806-os II. Ratio Educationis, amely az Orvosi Karral sokkal részletesebben foglalkozott, mint a megelőző. Részletesen rögzítette a tananyagot, a professzorok kötelességeit, korszerűsítette a tanulmányi és szigorlati rendet, a tanulmányi időt 5 évre emelte. A tanítás 1844-től folyik magyar nyelven. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése