December 26.

István napja.

Görög-német-szláv-magyar eredetű név, a régi magyar Istefán változatából. Jelentése virágkoszorú.

1500 – István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus része: baráti ünneplő alkalom.
1791 – Londonban megszületett Charles Babbage angol matematikus és feltaláló, aki 1823-ban kezdte el megkonstruálni az első mechanikus számológépet.
1825 – Oroszországban kirobbant a dekabristák felkelése a cári önkényuralom ellen.
1886 – A Tolna megyei Murgán megszületett Gömbös Gyula szélső jobboldali politikus, miniszterelnök.
1890 – Nápolyban 68 éves korában meghalt Heinrich Schliemann német kereskedő és régész, Trója felfedezője.
1891 – New Yorkban megszületett Henry (Valentine) Miller amerikai író, aki műveivel, mint például a „Ráktérítő”, a „Nemiség”, a „Clichyi csendes napok”, a tabuk és konvenciók ellen tiltakozott.
1893 – Megszületett Mao Ce-tung kínai politikus, a Kínai Kommunista Párt egyik alapító tagja.
1926 – Megszületett Doris Lilly amerikai újságírónő, írónő, aki 1977 és 1991 között pletykarovatot vezetett, valamint 1951-ben ő írta a „How to Marry a Millionaire”-t, amelyből Marilyn Monroe főszereplésével film is készült „Hogyan házasodik egy milliomos” címmel.
1932 – Megszületett és 1972-ben ugyanezen a napon halt meg Domján Edit színésznő (Két emelet boldogság, Imposztorok).

1958 – Miskolcon meghalt Kováts Terus színésznő (A Noszty fiú esete Tóth Marival, Fekete gyémántok).

10 éve, 2004. december 26-án soha nem látott szökőár tarolta végig nyolc dél-ázsiai ország tengerpartját és Afrika keleti partvidékét.
A Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés rázta meg az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének körzetét, a rengés epicentruma az Indiai-óceán mélyén volt, és óriási szökőár (japán nevén cunami) kísérte. (Indonézia a csendes-óceáni "tűzgyűrű" része, ahol a tektonikus lemezek ütközése gyakran vált ki szeizmikus és vulkáni tevékenységet.) Amikor a tengerfenék alatt földrengés, fölcsuszamlás, vulkánkitörés következik be, a vízben gyűrű alakú hullámok keletkeznek. A kezdetben kisebb (kb. 1 méteres) hullámok nagy sebességben továbbterjednek, a szárazföld közelébe érve pedig méretük feldagad (elérheti a 60 métert is). A létrejött több méteres óriáshullámok nagy sebességgel a partra zúdulnak, és mindent elsöpörnek, ami az útjukba kerül. Ilyen szökőár tarolta le nyolc dél-ázsiai ország tengerpartjait, de Afrika keleti partvidékén (Kenyában, Szomáliában, Tanzániában és Madagaszkáron) is pusztított. Az áldozatok, halottak és eltűntek száma megközelítette a 230 ezret, ebből Indonézia vesztesége 130 ezer volt, valamint több millió embernek kellett elhagynia otthonát. A halottak vagy eltűntek között több ezer európai, amerikai és ausztrál turistát is számon tartottak.

A katasztrófa a legnagyobb pusztítást Indonéziában, Szumátrán okozta, emellett érintette Srí Lankát, Thaiföld déli részén az üdülőhelyeket, Szomáliában, a Maldív-szigeteken a fővárost, Malét, Malajzia északnyugati részén Penang szigetét, illetve Kedah szövetségi államot, valamint Indiában Tamil Nadu államot, az Andamán- és a Nikobár-szigeteket sújtotta, kisebb mértékben tarolt Bangladesben és Mianmarban is. Az emberveszteségen felül a szökőár valamennyi területen óriási anyagi kárt okozott.
A túlélők megsegítése, az újabb tragédiák (éhhalál, járványok, ivóvízhiány) elkerülése, valamint az újjáépítés érdekében a világot átfogó nemzetközi humanitárius és pénzügyi segélyakció indult. Egyedül az Európai Unió és az OECD-országok több mint 13 milliárd dollárral támogatta a kárt szenvedett országokat.
Későbbi vizsgálatok során megállapították, hogy a tenger alatti földmozgás a Richter-skála szerint 9,15-ös erősségű volt, 1900 óta ez volt a negyedik legnagyobb földrengés a világon. A lemezek mozgása a földkéregben a leghosszabb törést eredményezte, és maga a törés időtartama is a leghosszabb volt. Ezen túlmenően a földkéreg deformálódása összességében 4800 kilométeres volt, azaz az elmozdulás ötszöröse vagy hatszorosa volt a korábbi földmozgások okozta deformálódásoknak.
A tragédia hatására Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Kína és Japán támogatásának köszönhetően cunami-előrejelző rendszert hoztak létre, amely 2008 óta a mintegy 17 ezer szigetből álló Indonéziában működik, hogy elkerüljék a hasonló katasztrófákat. Az egymással kapcsolatban lévő mélytengeri mérőállomások (cunaméterek) folyamatosan figyelik a földkéreg szeizmikus aktivitásait és a tengerszint legkisebb változását. Legutóbb, 2014 szeptemberében a térségben elterülő államok nagyszabású közös cunami-gyakorlatot tartottak, hogy teszteljék a kommunikációáramlás működését, az egyes országok készültségi állapotát és a sürgősségi ellátás menetét. 

 MTVA – Sajtó- és fotóarchívum