Elhúzódó háborús bűnösségünkről
2014. december 30.Napirendet módosító javaslataink elvetése!
A Magyar Nemzeti Tanács harmadik rendes ülésén.
2014. december 29.
2014. december 29.
Tari István
tanácsnok
Óbecse,2014. december 21-én
Magyar Nemzeti Tanács
Hajnal Jenő
elnök részére
Napirendipont-javaslat a Magyar Nemzeti Tanács 3. rendes üléséreHajnal Jenő
elnök részére
A MNT ügyrendjének 29. és 30. szakasza alapján a MNT soron következő 3. rendes ülésére a következő napirendi pont megvitatását javasolom:
Állásfoglalás a Szerb Kormány 3877-es számú határozatáról, amely megjelent a Szerb Hivatalos Közlönyben 2014. november 5-én.
A beterjesztett napirendi pont megvitatására, állásfoglalásra és a napirendet érintő határozat meghozatalára lehetőséget ad és jogi alapul szolgál a Magyar Nemzeti Tanács Alapszabálya 14. szakaszának a (j) ,(p) és (s) pontjai:
(j) a magyar nemzeti közösség jogait és helyzetét érintő kérdésekkel kapcsolatban
fejlesztési stratégiai dokumentumokat fogad el, és ezekben a kérdésekben állást
foglal, valamint a közvéleményhez, a köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati
szervekhez fordulhat;
(p) képviseli a Szerbiában élő magyarság autonómiatörekvéseit és érdekeit a hazai, az
anyaországi és a nemzetközi szervezetek előtt a törvénnyel összhangban;
(s) eljárást indít a saját nevében vagy előzetes írásbeli felhatalmazás alapján az állampolgári jogok biztosa (ombudsman), a bíróságok és más illetékes szervek előtt,
amennyiben sérülnek a magyar nemzeti közösség egyéni és kollektív jogai;
Határozatjavaslat:
1. A Magyar Nemzeti Tanács követeli, hogy a szerb kormány módosítsa 2014. október 30-i ülésén hozott határozatát, olyan módon, hogy a két − 1945. január 22-ei és 1945. március 26-ai − ominózus határozatot keltezésük napjától fogva semmisítse meg, éspedig mindazon sérelmet szenvedett személyek tekintetében, akik ellen nem hoztak jogerős közigazgatási határozatot, vagy bírósági ítéletet, illetve szabályos bírósági vagy közigazgatási eljárás során nem állapították meg, hogy háborús bűnt követtek el;
2. A Magyar Nemzeti Tanács követeli, hogy a szerb kormány javasolja az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvény módosítását, olyan módon, hogy nyisson új határidőt a visszaszármaztatási kérvények benyújtására, valamint a törvény 5. szakasza, 3. bekezdésének 3. pontjából ugyancsak törölje a kollektív bűnösség elvét, úgy pontosítva, hogy a vagyon visszaszármaztatására vagy kárpótlásra csak a háborús bűnök elkövetéséért elítélt személyek, illetve örököseik nem jogosultak.
3. A Magyar Nemzeti Tanács a Határozatot eljuttatja Aleksandar Vučićnak, a Szerb Kormány elnökének és Maja Gojkovićnak, a Szerb Képviselőház elnök asszonyának.
4. A Határozat meghozatalát indokolttá teszi:
A szerb Hivatalos Közlönyben 2014. november 5-én, a 3877-es szám alatt közétett kormányhatározat hatályon kívül helyezte a Megszállók és Segítőtársaik a Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 2/45. számú, 1945. január 22-i határozatát, amellyel háborús bűnösnek nyilvánította a vajdasági Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község valamennyi magyar és német nemzetiségű lakosát, valamint a Megszállók és Segítőtársaik a Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Országos Bizottság 1945. március 26-án kelt határozatát a vajdasági Titeli Járáshoz tartozó Mozsor Község lakosait nemzeti hovatartozás alapján való háborús bűnössé nyilvánításáról.
A magyar közösség elvárásai és az ígéretek ellenére, a határozat szerint az egykori zsablyai járás magyar lakosaira – koholt vádak alapján – kimondott ún. kollektív bűnösség vonatkozásában „csak a jövőre nézve állhat be jogkövetkezmény". Más szóval, az 1944−45-ben ártatlanul kivégzett vagy elhurcolt magyarok, németek és más nemzetiségű lakosok esetében Szerbia jogrendje 2014. október 30-ig továbbra is fenntartja kollektív bűnösség elvét. Ez nem csupán a szerb alkotmánnyal, de a nemzetközi jog alapelveivel is ellenkezik.
A több ezer életétől, anyagi, valamint emberi jogaitól megfosztott ártatlan magyar és német áldozat és hozzátartozóik valamint egész közösségünk érdekében szükséges az ún. kollektív bűnösség elvének végleges kiiktatása a szerb jogrendszerből. Ehhez a folyamathoz kellene a Magyar Nemzeti Tanácsnak is hozzájárulnia.
Napirendipont javaslat a Magyar Nemzeti Tanács 3. rendes ülésére
A MNT ügyrendjének 29. és 30. szakasza alapján a MNT soron következő 3. rendes ülésére a következő napirendi pont megvitatását javaslom:
Állásfoglalás a kisebbségi nyelveken is tájékoztató médiumok magánosítása ügyében
A beterjesztett napirendi pont megvitatására, állásfoglalásra és a napirendet érintő határozat meghozatalára lehetőséget ad és jogi alapul szolgál a Magyar Nemzeti Tanács Alapszabályának 4. szakasza:
A Tanács alapvető céljai:
………
(b) a
Szerbiában élő magyar nemzeti közösség teljes és valós
egyenrangúságának, valamint esélyegyenlőségének a biztosítása
szülőföldjén,
(c) a
magyar önazonosság megőrzését és erősítését szolgáló kulturális,
oktatási és tájékoztatási intézményrendszer fejlesztése, támogatása és
bővítése,
………
illetve a Magyar Nemzeti Tanács Alapszabályának 14. szakasza:
A Tanács:
………..
(g) a
magyar kultúrát, oktatást, tájékoztatást és a hivatalos nyelv- és
íráshasználatot érintő kérdésekben képviseli a magyar nemzeti
közösséget,
(h) a
törvénnyel és más jogszabályokkal összhangban dönt, illetve részt vesz a
döntések meghozatalában a magyar kultúrát, oktatást, tájékoztatást és a
hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben,
(i) a
kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelv- és íráshasználat
területén intézményeket alapít vagy társalapítói jogokat gyakorol,
alapítványokat hoz létre, továbbá a törvénnyel összhangban átveheti a
köztársaság, a tartomány és a helyi önkormányzatok által alapított
kulturális és oktatási intézmények alapítói jogait,
(j) a
magyar nemzeti közösség jogait és helyzetét érintő kérdésekkel
kapcsolatban fejlesztési stratégiai dokumentumokat fogad el, és ezekben a
kérdésekben állást foglal, valamint a közvéleményhez, a köztársasági,
tartományi és helyi önkormányzati szervekhez fordulhat,
(l) részt
vesz a magyar nemzeti közösséget érintő, a kultúra, az oktatás, a
tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén
elfogadásra kerülő, illetve hatályos előírások meghozatalának, illetve
módosításának az előkészítésében,
(o) a kölcsönös érdekek mentén együttműködik a kisebbségi és helyi önkormányzatokkal, intézményekkel és szervekkel,
(s) eljárást
indít a saját nevében vagy előzetes írásbeli felhatalmazás alapján az
állampolgári jogok biztosa (ombudsman), a bíróságok és más illetékes
szervek előtt, amennyiben sérülnek a magyar nemzeti közösség egyéni és
kollektív jogai,
Határozat javaslat:A Magyar Nemzeti Tanács megbízza az MNT elnökét, hogy 30 napos határidőn belül kezdeményezze egy tanácskozás megtartását, melyen − minden érdekelt féllel párbeszédet folytatva − ki lehetne vizsgálni, milyen jogi lehetőségek vannak a magánosításban lévő, kisebbségi nyelveken is tájékoztató helyi, illetve regionális jellegű médiumok megmentésére
Tari István
Tari István (VMDK − Csonka Áron)
2014. december 30."A Magyar Szó valamikor jobb lap volt. Az emberek nem akarnak pártlapokat olvasni. A megfelelési kényszert a magyar emberek irányába kellene mozdítani. És akkor fog csak emelkedni a példányszám."
A Magyar Nemzeti Tanács harmadik rendes ülésén.
2014. december 29.
Forrás: Pannon RTV
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése