Az állam sajátjának tekintette a kisajátított földterületeket, az elmúlt fél évszázadban pedig különböző módokon vették el. Amikor pedig a restitúciós ügynökséghez kezdtek beérkezni a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek, megállapítást nyert, hogy a szóban forgó földterületek többségét időközben eladták.
„Más átmeneti országban előbb visszaszolgáltatták az elvett javakat, s majd csak ezt követően kezdődött meg a magánosítás. Nálunk mindez fordítva történt” – magyarázta Milan Uzelac, a vagyon-visszaszármaztatást kérelmező polgárok egyesületének elnöke.
A probléma az, hogy a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény nem irányoz elő szubsztitúciót, hanem januártól kötvények kiadásába kezdenek. Mivel az államnak nincs pénze, a kifizetés határidejét kitolták 2017-ig.
„Mivel ezt először is törvénnyel kell szabályozni, minden városból nyomást gyakorlunk az illetékesekre, hogy mielőbb módosítsanak a restitúciós törvényében, mert mindenkinek jobban megfelelne, ha egy ugyanakkora területű állami földet kapna, nem pedig kötvényeket, amelyeket a legjobb esetben is 15 év múlva lehet készpénzre váltani” – fejtette ki Uzelac.
„Már a törvényjavaslatra vonatkozóan több megjegyzésünk volt, de a 170 módosítási javaslatból csak néhányat fogadott el a szerbiai képviselőház. A szubsztitúciót követeljük leginkább, ettől nem állunk el, mert az örökösök már 50 éve várnak nagyapáik vagyonára.”
A második világháború idején elvett vagyon visszaszármaztatására várakozók között van Ružica Lipozenčić is.
„A nagyapám földjeinek közel 90 százalékát eladták. Még nem kerestek meg azért, hogy erre megoldást keressünk, de amikor erre sor kerül, nem fogok rábólintani a kötvényekre” – szögezte le kategorikusan Lipozenčić. „Ugyanannyi földet követelek, mint amennyit elvettek. Minden más igazságtalanság lenne.” (Večernje novosti)
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18053/Vagyon-visszaszarmaztatas-Nem-kotvenyeket--hanem-foldet-akarnak.html, 2014. december 13. [14:07]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése