ÉRTÉKELÉSEK
Kisebbségjogi témák
Szíjjártó Péter
magyar „külgazdasági és külügyminiszter” és Ivica Dačić
szerb tárcavezető január közepén Belgrádban „egyetértett abban, hogy
Magyarország és Szerbiai között még soha sem voltak ennyire jók a kapcsolatok”.[1]
A
szerb külügyminiszter február 11-én a magyar fővárosba látogatott. Szíjjártó
ekkor így értékelt: „Még soha nem volt ilyen kiegyensúlyozott az együttműködés
Magyarország és Szerbia között, soha nem voltak ilyen jók a kétoldalú kapcsolatok,
mint most”.[2]
Orbán Viktor
kormányfő és Dačić megbeszélésén a „még soha” helyet a mérsékeltebb „nagyon
régen”[3]
minősítés hangzott el.
Kétségtelen, állami
szinten kedvezően alakulnak a két ország politikai és gazdasági kapcsolatai.[4]
Mindezt azonban beárnyékolja, hogy újabban a magas szintű találkozókról közölt
tudósításokban a nemzeti kisebbségi közösségek helyzetének alakulásról,
jogainak érvényesüléséről egy sort sem lehet találni. Ezek a kérdések a korábbi
évtizedek ilyen szintű találkozóin rendre jelen voltak és a kétoldali
kapcsolatok fontos részét képezték.
A politikusok úgy
értékelnek, ahogyan látják, vagy ahogyan látni szeretnék a kapcsolatokat.
Kérdés viszont, hogy az értékeléseik mennyire vannak összhangban a valósággal
és mennyire fejezik ki a közösség véleményét?
A Vajdasági Magyar Szövetség napilapja, a Magyar Szó, február közepén körkérdést intézett az olvasókhoz: Úgy
látja-e, hogy Magyarország és Szerbia között soha nem voltak ilyen jók a
kapcsolatok?[5] A 405 részvevő szavazata
szinte csaknem azonos arányban megoszlott az „igen” (144-35%), a „nem”
(128-32%) és a „nincs véleményem” (133-33%) válaszok között. Ezt azt jelenti,
hogy az „igennel” válaszolók alig több mint egyharmadát képezik a körkérdésben
részvevőknek. Illetve azt is, hogy a túlnyomó többség – vélhetően a saját
elégtelen helyzete alapján – nem osztja a magyarországi politikusok eltúlzott,
szuperlatívuszokban kifejezett véleményét.
Persze ezen lehet
vitatkozni, másként látni, mint ahogyan a napilap munkatársa teszi, aki szerint
a kérdés „nehezen eldönthető, határozottan egyéni látószögű dilemma”.[6]
A számok azonban önmagukért beszélnek.
Mi van az Egyezménnyel?
Szerbia és (akkor még)
Montenegró, valamint Magyarország között 2003 október 21-én Budapesten egyezmény
készült a „Szerbiában élő magyar kisebbség és a Magyar Köztársaságban élő szerb
kisebbség jogainak védelméről”.[7]
Az Egyezmény – a 18/1
cikk szerint – „a hatálybalépésének napjától öt évig marad hatályban. Ha a
Szerződő Felek egyike sem mondja fel írásban legalább hat hónappal a lejárta
előtt, akkor az Egyezmény hatálya további ötéves időszakra automatikusan
meghosszabbodik”.[8]
Az Egyezményben előlátott minkét (öt éves) határidő
lejárt. Nincs tudomásom arról, hogy bármelyik fél is felmondta volna.
|
16. szakasz
1) A Szerződő Felek külön kormányközi kisebbségi Vegyes Bizottságot
(a további szövegben: Bizottság) hoznak létre és működtetnek, amely
figyelemmel kíséri jelen Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását. A
bizottságba mindkét Fél Kormánya azonos számú tagot nevez ki, a nemzeti
kisebbségek képviselőinek kötelező részvétele mellett. A Szerbia és
Montenegróban élő magyar kisebbséget képviselő bizottsági tagokat a Szerbia
és Montenegró-i Magyar Nemzeti Tanács javaslatára, a magyarországi szerb
kisebbség képviselőit a bizottságban a Szerb Országos Önkormányzat javaslatára
nevezik ki.
2) A Bizottság
szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, felváltva a Magyar
Köztársaság, illetve Szerbia és Montenegró területén.
3) A Bizottság
feladatai a következők:
– megvitatja a két
kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdéseket,
– áttekinti és
értékeli a jelen Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósítását,
– ajánlásokat
terjeszt elő a kormányok számára az Egyezmény megvalósításával, szükség
esetén módosításával kapcsolatban.
4) A Bizottság
határozatait a két Fél egyetértésével fogadja el.
|
A 16. szakaszban előlátott – 2004. december 13-án
alakult[9]
– Vegyes Bizottságnak az lett volna a feladata, hogy „figyelemmel kísérje az
Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását”.
A bizottság – a 2005. november 10-én tartott szakértői
megbeszéléseket követően, amikor „a testület kulturális, oktatási, gazdasági
ajánlásokat fogalmazott meg mindkét fél számára”[10]
– 2011-ig még mindössze három ülést tartott.
A 2011. június 20-án tartott IV. ülés legfőbb témái
„az 1944-45-ös események feltárása, az egyházi és oktatási intézmények
finanszírozásának helyzete, a Magyar Nemzeti Tanács jogosítványainak gyakorlati
megvalósítása, az örökségvédelem és az oktatási kérdések voltak”.[11]
Az utóbbi három és fél évre vonatkozóan az interneten
nem lehet adatot találni arról, hogy ülésezett volna a Vegyes Bizottság. Ez
egyúttal az egyezmény megújításának, esetleg egy új egyezmény megkötésének a
kérdését is felveti.
A 2014. február 4-én „megújult” Magyar- Szerb Akadémia
Vegyes Bizottság[12] semmiképpen nem
helyettesítheti az Egyezményben előlátott Bizottságot. Ugyanez ez vonatkozik a
politikusok által hangoztatott, a kapcsolatok minősítésére vonatkozó
kijelentéseire is.
A 12 évvel ezelőtti nekibuzdulás után, amikor
rendeződni látszott a nemzeti kisebbségek helyzete, az utóbbi időben ez a
kérdés már meg sem jelenik a szerb és magyar vezetők találkozóin.
A jelenlegi magyar vezető politikusok elfeledkeztek
volna a vajdasági magyarokról? Hogyan is állunk akkor most a vajdasági magyar
nemzeti közösség védelmével? Működik-e a Vegyes Bizottság, vagy nem?
Újvidék, 2015. február 21.
BOZÓKI Antal
[1] Miklós Hajnalka, Virág Árpád: Történelmi
maximumon a magyar–szerb kapcsolatok. Magyar Szó, 2015. január 15., 1. és 4.
o., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2584/kozelet_politika/120698/T%C3%B6rt%C3%A9nelmi-maximumon-a-magyar%E2%80%93szerb-kapcsolatok.htm
[2] „Rég nem voltak ilyen jók a magyar-szerb
kapcsolatok”. Magyar Szó, 2015. február 12., 1. és 3. oldal.
[3] Még sosem volt ilyen jó a magyar-szerb
együttműködés. http://mno.hu/belfold/meg-sosem-volt-ilyen-jo-a-magyar-szerb-egyuttmukodes-1272346
[4] Lásd a 2-es alatti írásban.
[5] A magyarszo.com olvasóinak szavazatai alapján.
Magyar Szó, 2015. február 17., 7. o. és/vagy http://www.magyarszo.com/hu/2618/velemeny_allaspont/122374/A-f%C3%BClem%C3%BCle-%C3%A9neke.htm
[6] Sáfrány Attila: A fülemüle éneke. Magyar Szó,
2015. február 17., 7. o.
[7] Szerbiai és Montenegró Hivatalos Lapja –
Nemzetközi Szerződések, 14/2004. szám. Lásd a Magyar Nemzeti Tanács honlapján http://archiv.mnt.org.rs/689-Nemzetkozi-szerzodesek-ketoldalu-egyezmenyek
[8] Uo.
[9] Mihajlovits Klára: Megalakult a magyar-szerb
kisebbségi vegyes bizottság. Magyar Szó, 2004. december 14., 1. és 2. o. A
kapcsolatok rövid története. Kisebbségvédelem. http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/YU/hu/Bilateralis/pol_kapcs.htm?printable=true
[11] Magyarország kormánya. J/9399 számú beszámoló
a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról. Érkezett: 2012.
december 7. http://www.parlament.hu/irom39/09399/09399.pdf
[12] A vegyes bizottság megújult magyar tagozatának
alakuló ülése. http://www.magyarszerbmult.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése