Új nemzeti kisebbségügyi tanács
A szerb kormány április 2-i
döntésével létrehozta a Nemzeti Kisebbségek Tanácsát (NKT), amelynek elnöki
tisztségére Aleksandar Vučić kormányfőt nevezték ki.
A kormány sajtóirodájának
szűkszavú közlése szerint „a tanács a nemzeti kisebbségek jogainak
megvalósulását illetve a nemzetek közötti viszonyok alakulását követi majd
figyelemmel Szerbiában”.[1]
A
kormányhatározatot még nem lehet megtalálni az interneten, így több részletet a
tanács hatásköréről és összetételéről majd csak akkor lehet megtudni, ha
megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Mi az azonban, amit már most elmondhatunk
ezzel a testülettel kapcsolatban?
A testület létrehozásának jogi
alapját a (volt
Jugoszláv Szövetségi Köztársaságból a szerb jogrendbe beemelt) nemzeti
kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló 2003. évi törvény 18.
szakasza képezi, miszerint „a nemzeti kisebbségekhez tartozó
személyek nemzeti, etnikai, vallási, nyelvi és kulturális sajátosságainak a
megőrzése, fejlesztése és védelme, valamint jogainak megvalósítása érdekében”,
a kormány megalakítja Nemzeti Kisebbségek Tanácsát.
A törvény értelmében, a Tanács
összetételét és illetékességi körét a kormány határozza meg, azzal, hogy „a
nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselői a Tanács tagjai lesznek”.[2]
A
most hatályát vesztett határozat 2013-ból való,[5]
amikor Ivica Dačić, akkori kormányfő
(most a kormány első alelnöke, külügyminiszter) lett a testület elnöke, az
alelnöke az igazságügy miniszter, tagjai pedig az oktatásügyi, a művelődési és a
regionális fejlesztési miniszter, valamint az egyházakkal való együttműködéssel
és az emberi, valamint nemzeti kisebbségi ügyekkel foglalkozó kormányiroda
igazgatója és a nemzeti kisebbségi tanácsok, valamint a zsidó hitközségek szövetségének
elnöke.
Finoman
fogalmazva, a Dačić vezette NKT nem alkotott maradandót. Még az is kérdés, hogy
egyáltalán összeült-e valaha.
A NKT eddigi legfontosabb döntése talán az volt,
hogy –
a 2005. szeptember 23-án (Vojislav
Koštunica akkori miniszterelnök elnökletével) megtartott ülésén[6] –
jóváhagyta az Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által (ugyanazon a napon) elfogadott,
a vajdasági magyarság nemzeti jelképéről és ünnepeiről szóló határozatot.[7] Ez is csak azok számára jelent
valamit, akik nem tudják, hogy a kisebbségi szimbólumok gyakorlati használata a
múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben már létezett Vajdaságban. Itt valójában
egy szerzett jog helyreállításáról volt szó.
Az utóbbi csaknem tíz évben ez a
testület különösebben nem éreztette hatását és nem fejtett ki olyan
tevékenységet, amely elősegítette volna a kisebbségek helyzetének lényegi
javítását. Szinte hallani sem lehetett róla, vagyis inkább az ún.
kirakattestületek közé tartozott.
A
mostani (kormány)döntés szakmai körökben tehát nem keltett nagyobb meglepetést.
Azt is lehetne mondani, hogy szükségszerű volt, mivel Dačić és Vučić időközben
helyet cseréltek a kormányban, amelynek az összetétele is jórészt megváltozott.
Elkerülhetetlen volt tehát egy törvényes kötelezettséget összehangolni a dolgok
jelenlegi állásával. Jellemző, hogy erre a jelenlegi kormány megalakítása
(2014. április 28-án) után csaknem egy évvel került sor. (Ez is arra utal, hogy
milyen fontos volt számára a NKT.)
Vučić
a testület elnökének való (ön)kinevezéskor – habár a törvényben nem írja, hogy a
tanács elnöke a mindenkori szerb kormányfő – nem „a nemzeti
kisebbségek sajátosságainak a megőrzéséről, fejlesztése és védelméről és jogainak
megvalósításáról” beszélt, hanem arról, hogy
„Szerbia bármikor kész lesz tárgyalni a koszovói albánokkal, de soha nem fogja
elismeri Koszovó függetlenségét”.[8]
Radikális politikai múltjára való tekintettel ez sem meglepő.
A jogszabályok alapján a NKT-nak – független szakértők bevonásával – elsősorban
az állami kisebbségpolitika elvi szintű, leginkább politikai és szakmai kérdéseinek
megvitatásával, valamint intézkedések javaslattételével kellene foglalkozni.
Nyilvánvaló, hogy a tanácsnak – mivel a tagjai a miniszterek és a nemzeti
tanácsok elnökei – valamiféle egyeztető szerepet szántak a kisebbségi ügyekben,
mielőtt azok a kormány elé kerülnének döntéshozatalra.
Az NKT ellen az volt a kifogás, hogy „egyfajta piramis csúcsaként a kormány
rajta keresztül ellenőrzi a nemzeti tanácsok munkáját”. Utóbb viszont olyan
vélemények is elhangzottak, hogy „nincs semmiféle hatálya a nemzeti tanácsok
fölött”. Ez jogilag valóban így van, de a gyakorlatban nehezen képzelhető el,
hogy az itt egyeztetett álláspontoktól valamelyik nemzeti tanács is eltérne,
még kevésbé, hogy szembehelyezkedne azokkal.
Mindent egybevetve, az
újonnan kinevezett testülettől sem kell – az összetételére való tekintettel is –
elvárni semmilyen látványos eredményt, a nemzeti kisebbségek helyzetének javulását.
Esetleg csak a tényleges magyar politikai autonómia ügye kerül(t) távolabbra.
Újvidék, 2015.
április 8.
BOZÓKI Antal
[1] Blic Obline: http://www.blic.rs/Vesti/Politika/547758/Obrazovan-Savet-za-nacionalne-manjine-predsednik-Vucic,
Tanjug, 2015. 4. 2. [19:57]
[2] Zakon o zaštiti prava i sloboda nacionalnih manjina [Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és
szabadságainak védelméről]. Sl.
list SRJ /a JSZK Hivatalos Lapja, 11/2002., Sl. list SCG / Szerbia és Montenegró Államközösség
Hivatalos Lapja, 1/2003. – Alkotmányos Alapokmány és
Sl. glasnik RS / a SZK
Hivatalos Közlönye
72/2009. – másik törvény. http://www.ljudskaprava.gov.rs/images/propisi/zakon_o_zastiti_sloboda_i_prava_nacionalnih_manjina.pdf
A magyar nyelvű szöveget lásd a http://archiv.mnt.org.rs/175-Torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
oldalon (az 5-ös jegyzetben, аz 5-ös szám alatt).
[3] Uredba o obrazovanju Saveta Republike Srbije
za nacionalne manjine [Rendelet Szerbia Köztársaság Nemzeti Kisebbségügyi
Tanácsának létrehozásáról]. Sl. glasnik RS / a SZK Hivatalos Közlönye ", 104/04., 117/05 és 49/06 sz.
Uredba o Savetu
Republike Srbije za nacionalne manjine [Rendelet Szerbia Köztársaság Nemzeti
Kisebbségügyi Tanácsáról]. Sl. glasnik RS / a SZK Hivatalos Közlönye,
50/09 sz.
[4] Odluka o obrazovanju Saveta za nacionalne manjine. [Határozat a Nemzeti Kisebbségügyi Tanács
megalakításáról]. Sl. glasnik RS / a SZK Hivatalos
Közlönye, 46/13 sz.
[6] i-P: A mi lobogónk. Magyar Szó, 2005. december 24., 1. o., vagy http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2005/12/24/
[7] Lásd az MNT 5/2005. számú, 2005. szeptember
23-i határozatát: http://www.mnt.org.rs/dokumentumok/hasznos-tartalom/vajdasagi-magyarsag-nemzeti-jelkepe
és
[8] Vučić a nemzeti kisebbségek tanácsának élén. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/21898/Vucic-a-nemzeti-kisebbsegek-tanacsanak-elen.html,
2015. április 2. [22:10]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése