Oldalak

▼

2015. április 13., hétfő

(Más) napló 58.



Cselekvési terv és felelősség
Kisebbségjogi témák


Belgrádban, április 7-én megtartotta első ülését az a munkacsoport, amelynek feladata egy nemzeti kisebbségi akcióterv kidolgozása. Ez a cselekvési terv az egyik alapfeltétele annak, hogy megnyíljon az igazságügyről és az emberi jogokról szóló 23. tárgyalási fejezet (igazságügy és alapvető jogok – B. A.) Szerbia és az Európai Unió között. Az akciótervet az év végéig kell elfogadni – közölte a Pannon RTV.[1]
            – A kisebbségi akciótervben szerepelnek majd a kisebbségek aktuális helyzetéről szóló adatok, a nemzeti tanácsok hatásköreit, vagyis az oktatást, a tájékoztatást, a nyelvhasználatot és a kultúrát érintő kérdések, illetve minden olyan kérdés, amelynek elmélete a szerbiai jogban már szerepel, a gyakorlatban viszont további javításra szorul. Az egyik nagyon fontos kérdés a részarányos foglalkoztatás lesz – olvasható az említett RTV honlapján.[2]
            A hírnek már az idézett módon való felvezetése (sőt a szövege is) zűrzavaros, amiből látszik, hogy a „ripoter” (Markovics Annamária) – nem túlságosan nagy szakértője a témának. Úgy is mondhatnánk, hogy felkészületlenül nyúlt ahhoz.
Miért szükséges, hogy cselekvési programban szerepeljenek „a kisebbségek aktuális helyzetéről szóló adatok, mikor azoknak inkább egy tudományos felmérésben lenne a helyük”? Melyik az a „kérdés, „amelynek elmélete a szerbiai jogban már szerepel, a gyakorlatban viszont további javításra szorul”. Kérdésnek elmélete?

A kormánytisztviselők a munkacsoport ülésén
A középen Čedomir Backović a testület elnöke

Miről is van itt egyáltalán szó?
            Az Európai Parlament (EP) Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentéssel kapcsolatos 2015. március 11-i állásfoglalásának (2014/2949(RSP) 30. pontja arra „ösztönzi Szerbiát, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt”.[3]
            Nyilvánvaló, hogy ez a – határidőhöz kötött feladatokat tartalmazó – „külön cselekvési terv” előfeltétele annak, hogy az EP megnyissa Szerbiával a 23. fejezettel kapcsolatos tárgyalásokat. Szerbiának az Unióhoz való esetleges csatlakozásáig ugyanis minden évben jelentést kell készítenie. Mivel a következő (ország)jelentést várhatóan 2015 októberében mutatják be, a cselekvési tervnek addig el kell készülni.
Suzana Paunović, a szerb kormány Emberi- és nemzeti Kisebbségi Hivatalának igazgatója a munkacsoport ülése előtt közölte, hogy „a cselekvési terveknek számos intézkedést kell megfogalmaznia a társadalmi élet különböző területein, amelyek fontosak a nemzeti kisebbségek számára. Elfogadása jelentősen elősegíti majd a törvényhozás (helyesebben  a törvények – B. A.) alkalmazását, és egyúttal minden nemzeti kisebbség helyzetének javulását”.[4]
A munkacsoport elnöke Čedomir Backović, az igazságügy miniszter helyettese lett (mellesleg kisebbségi ügyekben teljesen ismeretlen személy). Az ülésen jelen voltak a nemzeti tanácsok, az állami szervek és intézmények, valamint a nemzetközi és nem kormányzati szervezetek képviselői is.[5] A hírekből azonban nem derül ki viszont, hogy kik a munkacsoport tagjai.[6]
Backović elmondása szerint „a cselekvési tervnek mindenekelőtt alkalmazhatónak és az elkövetkező időszakban ténylegesen megvalósíthatónak kell lenni, tekintettel, arra, hogy a terv minősége jelentősen meghatározhatja a 23. fejezet megnyitásának ritmusát”. A cél az elmélet és a gyakorlat közötti különbség kiigazítása (talán csökkentése – B. A.) – értékelte a munkacsoport vezetője.[7]  

A Pannon RTV híréből arra lehet következtetni, hogy a munkacsoport ülésén (a magyarok, jobban mondva a Vajdasági Magyar Szövetség / VMSZ képviseletében) részt vett Nyilas Mihály, oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár, valamint Hajnal Jenő, az Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke is, akik a videóban meg is szólalnak:
Nyilas Mihály, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár: „Habár az alkotmány és a törvény ezt előírja, a gyakorlatban még igen messze vagyunk ennek a valós megvalósulásától (bizonyára a „részarányos foglalkoztatásra” gondolt – B. A.) Emellett a nemzeti tanácsok pénzelése, és egyáltalán a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása az, ami fontos célként kell, hogy szerepeljen a cselekvési tervben.”
A nemzeti kisebbségek tagjai részarányos foglalkoztatását bele kell foglalni a cselekvési tervbe. Már csak azért is, mert Nyilas pártja – habár sokéves követelésről van szó – eddig ezt nem kérte számon koalíciós partnereitől, akikkel részt vett/vesz a hatalomban. A nemzeti tanácsok pénzelését viszont a nemzeti tanácsokról szóló törvény kell(ene), hogy rendezze, nem pedig a cselekvési terv.

Az akciótervnek konkrét hatása lesz a nemzeti tanácsokról szóló törvényre, illetve a hatáskörök alakulására – közli tovább a Pannon RTV. „Az egyik legfontosabb feladatunk épp az lesz, hogy új nemzeti tanácsi törvényt kellene kidolgozni, létrehozni, hiszen az Európai Unióval való tárgyalások egyebek között éppen a 23. fejezettel kezdődnek, és Szerbia külön kérte, hogy ezzel is fejeződjenek be, tehát azt jelenti, hogy elég hosszú időszakot fog felölelni” – mondta Hajnal Jenő, az MNT elnöke.[8]
Ha a „riporter” hűen írta le Hajnal szavait, ez az egyik legnyakatekertebbre sikerült mondat, amit az utóbbi időben olvastam.
A munkacsoport feladata világos és egyértelmű: a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése! Ebben a konkrét tervben – egyik pontként – szerepelni kell a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának, mint ahogy a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatásának és még sok minden másnak is, hogy a törvénybe foglalt nemzeti kisebbségi jogok és a mindennapi gyakorlat között valamiféle összhang legyen. (Újvidéken éppen a napokban utasította el az egyik közjegyző egy nyilatkozat hitelesítését, mivel latin betűvel volt írva, és követelte a szövegének cirill betűvel való átírását.) A munkacsoport feladata, tehát nem az „új nemzeti tanácsi törvény kidolgozása, létrehozása”, mint ahogy Hajnal Jenő állítja.
***
A Pannon RTV jelentésből arra lehet következtetni, hogy a munkacsoport ülésén jelen lévő két magyar tisztségviselő nincsen kellően felkészülve az akcióterv kidolgozásával kapcsolatos munkára. Mi lesz ennek a következménye? Az, hogy a magyar érdekek ismét nem kapnak megfelelő helyet és súlyt a cselekvési tervben. A szerb kormány ugyanis azt mondhatja, hogy a kidolgozásban részt vettek a magyarok képviselői is.
Túl nagy felelősséget vállalt Nyilas Mihály és Hajnal Jenő a munkacsoportban való részvétellel. A cselekvési tervet nem lenne szabad jóváhagyniuk egy széles közösségi vita és – annak összegezése után – az MNT jóváhagyása nélkül. Vajon tisztában vannak-e ezzel?
Érdekes, hogy egyesek (párt alapon és jó pénzért) elvállalnak mindenféle tisztséget, anélkül, hogy tudatában lennének az azzal járó szakmai követelményekkel és felelősséggel. O tempora, o mores! 

Újvidék, 2015. április 13.
                                                                                                BOZÓKI Antal

P. S.
Az újságárusoknál ma, a pravoszláv húsvét hétfőjén meg lehetett vásárolni a szerb újságokat, a Danast, a Blicett…,, a Magyar Szót viszont nem. Ennek legalább két oka lehet: Az egyik, hogy VMSZ által irányított lap szerkesztősége jobban betartja az állami ünnepeket, nagyobb pravoszláv hívő, mint a szerbek. A másik pedig, hogy a lap csak akkor gazdaságos, amikor nem jelenik meg.  

[1] Megtartotta első ülését a kisebbségi akcióterv kidolgozásáért felelős munkacsoport (videó). http://pannonrtv.com/web/?p=197303, 2015. április 7.
[2] Uo.
[6] Hajnal Jenő nyilatkozata szerint, a testületben „képviselve vannak az illetékes minisztériumok képviselői, valamint hét kisebbségi nemzeti tanács képviselője”. (Ternovácz István: Nemzeti kisebbségi akciótervet követel az EU Szerbiától. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL II. évf. 87. szám, 2015. április 8.)
[7] Lásd az 5-ös alatti jegyzetben.
[8] Lásd az 1-es alatti jegyzetben.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése