Délvidéken ezidáig egyetlen
1944-45 tömegsírt sem tártak fel, egyetlen magyarokat meggyilkoló "hős
partizánt" sem neveztek meg vagy vádoltak meg, a szerb kormány pedig
máig nem kért bocsánatot a délvidéki magyarság ellen elkövetett etnikai
mészárlásokért. Mégis a magyar kormány úgy gondolja lezárult a
szerb-magyar megbékélés folyamata, így felfüggeszti a Szerb-Magyar
Akadémiai Vegyes Bizottság működését.
Az Alfahír cikkében összefoglalja, hogy
öt év is kevés volt arra, hogy az illetékes testület kézzel fogható
eredményeket produkáljon, ráadásul a kormány azt is titkolja, hogy
mindez mennyibe került az adófizető állampolgároknak.
A Szerb-Magyar Akadémiai Vegyes
Bizottságot 2010-ben azzal a céllal hozták létre, hogy közös történészi
munkával feltárják a második világháború idején elkövetett etnikai alapú
incidenseket a Délvidéken, ezzel elősegítve a két nép megbékélését. A
bizottság magyar tagozatát 2013-ig az a Glatz Ferenc vezette, akinek
megszólalásai többször kiverték a biztosítékot (lásd itt, itt és itt), kétségbe vonva az akadémikus szakmai hozzáértését és a téma iránt való elkötelezettségét.
Internálótáborok és meggyilkolt
délvidéki magyarok. Még évtizedekre lehet szükség az áldozatok pontos
számának meghatározásához. Fotó: Terror Háza
A tagozat vezetését tavaly Kocsis Károly
akadémikus vette át, ám ettől függetlenül a bizottság nem tudott kézzel
fogható eredményeket felmutatni, noha ehhez sokszor és sok helyről
kaptak anyagi támogatást többek között a magyar kormány Nemzetpolitikai
Államtitkárságától, a Magyar Tudományos Akadémiától, a délvidéki Magyar
Nemzeti Tanácstól és egyéb alapítványoktól. Hogy pontosan mennyit, azt
nem lehet tudni, és ezt még Szávay István országgyűlési képviselőnek sem
sikerült kiderítenie, aki az ügyben írásbeli kérdést nyújtott be.
A jobbikos politikus arra is kíváncsi
volt, hogy az eddig meglehetősen harmatos munkával a magyar kormány meg
van-e elégedve, illetve mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy „bő 70
év után végre tisztán láthassunk délvidéki honfitársaink tízezreinek
kegyetlen legyilkolásával, szülőföldjéről történt elűzésével,
koncentrációs táborba hurcolásával kapcsolatban”?
Válaszában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felsorolta azokat a kéteseredményeket,
amelyeket a magyar kormánynak az elmúlt öt évben sikerült elérnie. Hogy
ebben a szóban forgó akadémiai bizottságnak milyen szerepe volt, nem
derül ki, mint ahogy az sem, hogy mindez mennyi adófizetői forintunkba
került. Semjén a jövőre vonatkozólag Kövér László áprilisi belgrádi
bejelentését idézte, miszerint „a szerb-magyar megbékélés további
kérdéseivel, valamint a közös történelmi és kulturális értékekkel,
várhatóan egy Hunyadi János nevét viselő közös alapítvány foglalkozik
majd”.
Az Alfahír megkeresésére Szávay István
szomorúnak nevezte, hogy egy ennyire fontos nemzeti ügyben a kormány
„ismét csak a szájkarate szintjéig” jutott el, és hivatalosan is
lemondtunk a délvidéki magyarellenes pogrom eseményeinek feltárásáról. A
jobbikos képviselő szerint addig nem lehet kölcsönös megbékélésről
beszélni, amíg nem történik meg a nyílt szerb államfői bocsánatkérés és
nincs méltó magyar emlékműve a jelöletlen tömegsírokban fekvő
áldozatoknak.(Alfahír nyomán)
Közzétette: Haraszthy Ágoston
2015. június 22. hétfő, 15:57
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése