Hazudott az MNT? Semjén szerint szerb diákok is helyet kapnak az Európa Kollégiumban

A délvidéki magyar közélet után már az anyaországi politika is aggódva figyeli az Újvidéken hosszú évek óta épülő, sokszor botrányok övezte Európa Kollégium sorsát. Annak pénzelése, alapítói jogai, az azt használó diákok nemzetisége és a fenntartáshoz szükséges összegek még mind-mind kérdés tárgyát képzik, miközben néhány hónap múlva, szeptemberben már a tervek szerint elkezdődik a tanulók beköltözése is.

A diákotthon heves vita tárgyát képezte a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) egy hete tartott rendes ülésén is, ahol Várkonyi Zsolt (Magyar Összefogás) képviselő bírálta azt az MNT elé terjesztett határozatot, amely a kollégiumi elhelyezést szabályozza. Várkonyi ugyanis rávilágított, hogy a határozat ellentétes az Európa Kollégium Alapszabályáva. Ugyanis a rendelkezés nem szabályozhatja, hogy az épületben csak magyar nemzetiségű diákok kapjanak helyet. Erre reagálva Bábi Attila (VMSZ), az MNT hivatalának vezetője elmondta, hogy az MNT utólag fog alapszabályt módosítani a megszavaztatott törvényellenes határozathoz, hiszen mint ahogy az ülésen is leszögezte: „Mi viszont magyar nemzeti alapú kollégiumot akarunk létrehozni”. Majd elmondta, hogy meg van már a politikai alku és a politikai akarat is, hogy ezeket a határozatmódosításokat és az alapszabály-módosítást később a tartományi kormány is elfogadja.

Bábi szavaival összhangban, valóban napirendi pontok közé tűzte a kérdést a tartományi parlament, amely épp ezekben az órákban ülésezik és kiderül majd végre, hogy mi lesz a kollégium sorsa. Annyi azonban biztos, hogy az eredeti napirendben nem szerepelt az alapítói jogok átadásának a tárgyalása, sem pedig a magyar nemzeti kisebbség javára történő alapszabály-módosítás, amely lehetővé tenné a délvidéki magyarok kizárólagosságának a lehetőségét. 

Mennyi az annyi?

Az Európa Kollégium körül kialakult helyzetről beszéltek tegnap a magyar Parlamentben is, ahol Szávay István, a Jobbik alelnöke kérdezte Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli minisztert a kialakult helyzet kapcsán.

Szávay leszögezte, hogy a kezdeményezés örömteli és hasznos, ám mint mondja egyes szerbiai médiumok híradásai már arról számoltak be, hogy a magyar állam 300 ezer eurót költött eddig a kollégium építésére, míg Szerbia már 5 millió eurónál jár, ami felveti a kérdést, hogy mi kerül ennyi pénzbe egy ilyen beruházáson. Így aztán a jobbikos képviselő arra kérte a kormánypárti politikust, hogy tisztázzák a zavaros pénzügyeket és mondják meg pontosan mennyi pénzzel támogatták eddig a kollégiumot, illetve a jövőben hogyan kívánja majd az intézmény fenntartását garantálni az állam és egyáltalán mely nemzethez tartozó egyetemisták fogják birtokolni majd a diákotthont. 

Csak magyar, vegyes, vagy határon túli szerb-magyar koli épül Újvidéken?

Semjén Zsolt válaszában kihangsúlyozta, hogy mivel a Délvidéken nincs önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, így mindenképp szükség van a kollégiumra. Semjén megerősítette Szávay azon információit, miszerint a Tartományi Nagyberuházási Alap mintegy 5 millió euróval támogatta eddig az építkezést és pontosította a magyar állam hozzájárulásának az összegét is, amely ezidáig mintegy 800 ezer eurónak megfelelő közpénzt tett ki.

Semjén azt is hangsúlyozta, hogy az Európa Kollégium fenntartását a magyar állam fogja felvállalni, amely a miniszter számítása szerint mintegy 150 millió forintos éves költséget jelent majd.

"Az Európa Kollégium kifejezetten magyar érdekeket szolgál, azaz magyar intézménnyé válik" - nyomatékosította a miniszterelnök helyettes, majd egyből hozzáfűzte, hogy ennek ellenére pályázat útján a kollégium helyet ad majd a szerb nemzetiségű magyarországi és romániai szerbeknek is, amennyiben azok a tanulmányaikat Újvidéken végzik.

Ez utóbbi elképzelés pedig összevág azzal az államközi szerződéssel, amelyet még a Medgyessy-kormány kötött a szerb állammal a kollégium építése kapcsán és amelyben szintén ez az elképzelés szerepelt. 

Így jelenleg az a helyzet állt elő, hogy az Európa Kollégium tekintetében mást mond az egyik alapító, a Magyar Nemzeti Tanács, megint mást mond a jövőbeli fenntartó, a magyar állam és ismételten mást tárgyal a szintén alapítói jogokkal bíró, súlyos közpénz milliárdokat költő vajdasági kormány. 

A politikusok azonban abban mind egyetértenek, hogy szeptemberben már átvehetik a diákok az intézményt. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/42814-2015-07-07-14-00-13 

Közzétette: Szerkesztő 2015. július 07. kedd, 16:05