|
Aki egy kicsit is követte a Kárpát-medence magyar
közösségek alakulását az tudja mi is történt a felvidéki magyarság autonómia
törekvésével. Rövidre fogva az EU-hoz való csatlakozás kapujában lemondtak róla
és minden eszközzel támogatták Szlovákia EU útját. Az elképzelés az volt, hogy
majd az EU-ban lévő országban rendezik az őshonos magyar közösség rendezetlen
dolgait. Hát nem így történt.
A sokatmondó jelek
Számunkra ez a példa igen tanulságos. Annál is
inkább mert egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a forgatókönyv zajlik Szerbiában. A
kisebbsági kormánypárt hathatóan segíti Szerbia EU csatlakozását, nyilvánosan
is lemondtak a területi autonómiáról, pont akkor amikor a 60.000 koszovói szerb
területi autonómiát kap, nem foglalkoznak a kisebbségi akcióterv kidolgozásával,
ahogyan a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításával sem.
Lemondtak Ada-Zenta-Magyarkanizsa visszatéréséről
az Észak-bánáti közigazgatási körzetből a Szabadka központú, bácskai
közigazgatási körzetbe.
Azt is látjuk milyen a viszonyulása a Vajdaság autonómiájához. Egymás után
olyan törvényeket támogatnak szavazataikkal, amelyek a tartomány lassú, de
biztos eltűnéséhez vezetnek.
Szerbia EU útja és a magyar közösség jogainak
alakulása
Nem is olyan rég Szerbia megnyitotta az EU
csatlakozáshoz szükséges "csomag" első fejezeteit. Számunkra ez azért
fontos mert a "csomag" része az úgynevezett kisebbségi akcióterv.
Nagy elvárásaink vannak/voltak az akcióterv kapcsán, hiszen ebbe
kellene/kellett volna belefoglalni, egyfajta feltételként, mi mindent kell Szerbiának
teljesíteni az őshonos közösségek / nemzeti kisebbségei felé.
A kisebbségi kormánypárt nem igazán jeleskedik az
akcióterv kidolgozásában, sem az elvárások megfogalmazásában, beépítésében az
akcióterv szövegébe. Habár erre nekik van a legnagyobb lehetőségük parlamenti
képviselőik, a szerbiai képviselőház EU integrációs bizottság alelnöke, EU
parlamenti képviselő és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége ebben
a helyzetben azt teszi amit lehet. Minden fórumon bemutatja, beterjeszti azt a
dokumentumot amit négy vajdasági magyar párt és számos civil egyesület, hiteles
egyének dolgoztak ki a kisebbségi akcióterv tartalmi vonatkozásában.
A Magyar Nemzeti Tanács látszat politizálása és a
vele járó politikai felelősség
A dokumentumot több alkalommal is beterjesztettük
a Magyar Nemzeti Tanács elé, mint a vajdasági magyar közösség kollektív
jogainak legmagasabb, belföldön és nemzetközileg is, intézményileg elismert
képviselő szervéhez.
Ezidáig az MNT-t vezető kisebbségi kormánypárti többség sorozatosan
elutasította a dokumentum megvitatását, és nem foglalt állást a kisebbségi
akcióterv kapcsán. Helyette látszat politizálásba kezdett.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége ezt
nagy hibának tartja. Az helyett, hogy kezdeményezne, saját dokumentumot
dolgozna ki és azt tenné le a belgrádi hatalom asztalára, a MNT megelégszik
azzal, hogy "véleményezze" a szerbiai hatalom által kidolgozott
"kisebbségi akciótervet".
Az eddigi tapasztalatok is a politikailag téves
álláspontot támasztják alá. A MNT eddig két "zártkörű" tanácskozást
szervezett. Az elsőt 2015. november 5-én, ahol a jelenlévők elmondhatták
észrevételeiket a szerb állam által kidolgozott kisebbségi akcióterv kapcsán. A
jelenlévők közül többen is rámutattak a "munka" és a
"munkamódszer" hiányosságaira, ami a második találkozón, 2015.
december 21-én ki is ütközött. Ugyanis, az első találkozón elhangzott
észrevételekből szinte semmi sem került be a kisebbségi akcióterv
"finomított" változatába.
A december 21-én tartott találkozó anyagaiból
kiderült az is, hogy a szerb kormány által alakított
"különmunkacsoport" 2015. december 23-án már véglegesíti a kisebbségi
akcióterv javaslatát, amit a kormány elé terjesztenek és megküldik Brüsszelnek.
Nyilvánvaló, hogy egy olyan tervezetet amit már
elfogadott a szerb kormány, illetve annak tartalma le lett egyeztetve
Brüsszellel, az utólag már nem igen változtatható.
Semmilyen "zártkörű" értekezletek nem helyettesíthetik az MNT
testületi álláspontját. Már csak azért sem, mert a hatályos nemzeti tanácsokról
szóló törvény szerint a mindenkori MNT elnökének csak azt az álláspontot szabad
képviselnie amire testületi felhatalmazást kapott.
Ebből kifolyólag, a politikai és erkölcsi felelősség elsősorban az MNT elnökét,
illetve a MNT hatalmi többséget terheli.
2015. december 30.
| 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése