(Más) napló 59.

ÚJ ÉV – RÉGI PROBLÉMÁK

Kisebbségjogi témák

Ne Brüsszeltől várjuk a megoldást!

Az Erdélyi Napló elmúlt év december 24-én brüsszeli beszélgetést közölt Gál Kingával, a Fidesz európai parlamenti képviselőjével, az Európai Néppárt alelnökével „a várható kisebbségvédelmi kilátásokról”.[1]

            Gál Kinga 2004 óta európai parlamenti képviselő. 2014-ben az Év Képviselőjévé választotta az Európai Parlamenti Magazin az alapvető szabadságjogok kategóriában.[2] Szakterületei közé tartozik az emberi jogok és a kisebbségpolitika is. Azon kevés politikus közé sorolják, akik közvetlen közelről, úgymond belülről is látják az Európai Unió nemzeti kisebbségi politikáját. Ismeri a vajdasági magyarok helyzetét, problémáit is.  

            Az interjú sok szempontból fontos annak jobb megértéshez, hogyan viszonyul az Európai Unió a kisebbségpolitika egyes kérdéseihez, mint például a jogérvényesítéshez, az autonómia iránti törekvésekhez, a kisebbségi kérdés egységes és átfogó európai rendezéséhez. Olyan szempontból is tanulságos, hogyan kellene a vajdasági magyar politikusoknak fellépni/politizálni a nemzeti kisebbségi jogvédelem fejlesztése érdekében.  

A beszélgetésből kitűnik, hogy „miközben sokan az Európai Unió intézményeitől várják az Európában élő őshonos nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását, a Brüsszelből érkező hírek lehangolóak”.

            Az EP-képviselő meglátása szerint „gyakorlatilag visszalépés tapasztalható a hagyományos nemzeti közösségek védelme terén”. – Mihelyt ezzel kapcsolatban konkrét probléma vagy konkrét kérdés fogalmazódik meg, az Európai Bizottság válasza rendszeresen az, hogy nem tartozik a hatáskörébe, hanem az tagállami hatáskörű. Bármilyen típusú autonómiát érintő kérdésre mindig ez a válasz – nyilatkozta Gál Kinga.

Rámutatott arra is, hogy „ami most zajlik Európában, az őshonos kisebbségek ügyének nem kedvez”.  Ennek a kérdésnek a rendezését „manapság még jobban megnehezíti a migránsválság”.

Gál Kinga a megoldást „az adott közösséget képviselő politikai erők fellépésében” látja, amelyeknek igyekezni kell „valamilyen intézményesített megoldást keresni a kisebbségi jogok terén”. – Az Európai Unió annyiban tud segíteni, hogy nem gátolja ezeknek a kisebbségi jogoknak az intézményesedését, arra viszont ne számítsunk, hogy az unió ezeket a jogokat kikényszeríti a tagállamoktól – mondta az európai parlamenti képviselő.

A nyilatkozat tükrözi Gál Kingának a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésért folytatott több mint egy évtizedes EU parlamenti küzdelmének tapasztatait. Olyan elemeket és meglátásokat is tartalmaz, amit az itteni nemzeti kisebbségi politikusoknak nem csak figyelembe kellene venni, de mielőbb alkalmazni is kellene.   

Felmelegített javaslat

Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke (VMDP) tavaly december 27-én a politikai együttműködés felújítására vonatkozó javaslattal fordult Csonka Áronhoz, a Vajdasági Magyarok demokratikus Közösségének (VMDK) és Pásztor Istvánhoz, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökéhez.[3]

 

            A VMDP elnöke úgy értékeli, hogy „az előttünk álló esztendő sorsdöntő változásokat fog hozni a mind demográfiai, mind gazdasági, mind politikai tekintetben katasztrofálisan meggyöngült délvidéki magyarság életében”. Rámutat, hogy Szerbia EU-csatlakozási folyamatában „mindmáig nem kapott kellő hangsúlyt a vajdasági magyarság helyzete és rendezetlen közjogi státusa”.

            Kifejezi pártja meggyőződését, hogy a 2008. március 17-én Szabadkán „hosszú egyeztetések után kompromisszummal létrehozott autonómiamodell” [4] és a Magyarország által nyújtandó ötvenmilliárdos gazdasági támogatás „biztos alapot teremt a délvidéki magyarok itt maradásához”.[5]

            A 2016-ban esedékes különböző szintű választásokkal kapcsolatban a VMDP elnöke arra hivatkozik, hogy „az eddig lezajlott helyi közösségi csatározások objektív értékelései meggyőzően bizonyítják a magyar érdekek visszaszorulását, szavazók érdektelenségét, pártok tétovázását, ami nem kis mértékben azért következett be, mert a vajdasági magyar politikum egymással vívott parciális bozótharcaiban utat tévesztett”.

            Az említett okokból kifolyólag, javasolja a három párt mielőbbi találkozóját, „amelyre már az új év első hetében sort kellene keríteni”.

A levélből azonban nem látszik, hogy (a három párt vezetői?) miről is tanácskoznának? Van-e a VMDP-nek a találkozó témájával kapcsolatos konkrét javaslata, netán platformja? Ha pedig csak kötetlen beszélgetésről lenne szó, akkor meg minek a találkozó?

Csorba levelét csupán egy nappal az után írta, hogy Pásztor István a Vajdasági RTV-nek nyilatkozva kijelentette: „Nincs oka annak, hogy felülvizsgálják a VMSZ és az SNS stratégiai megállapodását”.[6] A levélíró erről nem tájékozódott?

A javasolt összejövetel olyan szempontból is vitatott, hogy a VMDP tavaly tavasszal a VMSZ-t még „magyar pártnak” nevezte a „nagyszerb érdekek védelmében”.[7] Hogyan működhet együtt egy párt, amely úgy tartja, hogy magyar érdekeket képvisel, egy másik magyar (?) párttal, amelyik a  „nagyszerb érdekek védelmében” tevékenykedik? (Arról nem is szólva, hogy a VMSZ éppen egyik legsúlyosabb belső válságát is éli.) Vagy megváltozott volna a VMDP-nek VMSZ-re vonatkozó értékelése?

Ha már a magyar egységről beszélünk, a levél kapcsán felvetődik az kérdés is, hogy a találkozóra miért nem kapott felkérést  a Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Egység Párt elnöke?

Politikailag megfontolnak és indokoltnak tartható-e a VMSZ-el való – Ágoston András, a VMDP korábbi elnöke által tett[8] – együttműködési javaslat újabb felmelegítése, amit aztán a VMSZ legtöbbször még csak válaszra sem méltatott? 

A kialakult helyzetre való tekintettel nem-e inkább a pártok és civil szervezetek széles körű, közös tanácskozását kellett volna javasolni, például a készülő szerb kisebbségi akcióprogram javaslatáról, vagy az ötvenmilliárdos magyar gazdasági támogatásról? Az eddigi gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy az ilyen találkozókon megfogalmazott magyar érdekvédelmi dokumentumok[9] eljutottak nem csak a szerb hatalomhoz, de a nemzetközi fórumokhoz is.  

Állásfoglalás nélkül

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) december 29-én tartott 13. rendes ülésének végén „Hajnal Jenő bejelentette, hogy a kisebbségi akciótervvel megbízott munkacsoport befejezte munkáját. Zártkörű ülés keretében két találkozót bonyolított le a tanács, az ezeken résztvevőknek a napokban küldik ki az anyagot, illetve hamarosan hozzáférhető lesz a dokumentum a nyilvánosság számára is”.[10]

             

             A megfogalmazásból arra lehet következtetni, hogy a szerb kormány elé kerülő kisebbségi akcióterv javaslata úgy készül el, hogy arról az MNT – függetlenül a csaknem egypárti összetételére – állás foglalt volna. Pedig az MNT határozatát semmilyen „zártkörű” tanácskozás nem helyettesítheti. A testület vezetőségének elutasító viszonyulása miatt most már kész tények elé vagyunk állítva.    

            A nemzeti kisebbségi akciótervezetben – a többszöri figyelmeztetés ellenére, hogy ez bizonyára az egyik utolsó alkalom a nemzeti kisebbségek, így közösségünk nyílt kérdéseinknek rendezésére – a magyar pártok és civil szervezetek által megfogalmazott, a vajdasági magyarság státusát rendezni hivatott kérdések közül[11] úgy szólván egyik sem került be a javaslatba.

            Még mindig van lehetőség a javításra. Most már azonban még elképzelni is nehéz, hogy az MNT a sarkára áll és a szerb kormány elé terjeszti azoknak a megoldásra váró problémának a listáját, amelyek nélkül nem támogatja az akcióterv elfogadását. Az akcióterv apró kozmetikázása pedig nem fogadható el, mivel nem jelent előrelépést.

            Gál Kinga az őshonos kisebbségek ügyének rendezéséhez szükségesnek tartja „az adott közösséget képviselő politikai erők fellépését” az „intézményesített megoldások” keresésben. Ennek hiányában pedig az EU-tól sem remélhetünk támogatást. Ezért a „fellépés” elmaradása már a nemzetárulás kategóriájába sorolható.

Újvidék, 2016. január 3.

BOZÓKI Antal

---

[1] Krivánszky Miklós: Az EU nem kényszeríti ki a kisebbségi jogokat. http://www.erdelyinaplo.ro/interju/az-eu-nem-kenyszeriti-ki-a-kisebbsegi-jogokat, 2015. december 24. [12:51] | Utolsó módosítás: 2015. december 30. [21:19]

[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1l_Kinga. Lásd még: http://www.galkinga.hu/

[3] VMDP: Javaslat politikai együttműködésre a magyar autonómia érdekében. http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2857/VMDP-Javaslat-politikai-egyuttmukodesre-a-magyar-autonomia-erdekeben.html, 2015. december 28. [16:22], vagy Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL II. évf. 334 szám, 2015. december 29.

[4] A Magyar Koalíció autonómiakoncepciójának teljes szövegét lásd: VMDP Hírlevél, VI. évf. 53. szám, 2008. április 3.; Hírlevél , VI. évf. 2008. április 4. 54. sz. 

[5] Bővebben lásd Czinkóczi Sándor: Baráti pártot ennyire még sosem tolt meg a kormány.

http://444.hu/2015/12/23/barati-partot-ennyire-meg-sosem-tolt-meg-a-kormany, december 23. [7:14]

[6] Pásztor: Nincs oka annak, hogy felülvizsgáljuk a VMSZ és az SNS stratégiai megállapodását. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19522/Pasztor-Nincs-oka-annak--hogy-felulvizsgaljuk-a-VMSZ-es-az-SNS-strategiai-megallapodasat.html, 2015. december 26. [12:11]

A VMSZ és a Szerb Haladó Párt (SNS) koalíciós szerződésének szövegét lásd a http://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/koalicios-szerzodes holnapon, 2014. április 29 [16:01]

[7] Csorba Béla: Magyar párt nagyszerb érdekek védelmében

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/37970-2015-03-22-14-25-54, 2015. március 22. [15:18]

[8] Lásd Bozóki Antal: Levelét (ismét) megírta… http://bozokiantal.blogspot.rs/2015/03/levelet-ismet-megirta.html, 2015. március 29. [11:11]

[9] Lásd pld.: Véglegesen töröljék a kollektív bűnösséget! http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18023/Veglegesen-toroljek-a-kollektiv-bunosseget.html, 2014. december 5. [15:46]; A vajdasági magyar közösség alapérdekei (szerbia eu-s csatlakozási folyamata alatt). http://vmdk.org.rs/hirek/432-javaslat-a-nemzeti-kisebbsegi-akcioterv-tartalmara, 2015. április 22. és http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18513/Nemzeti-kisebbsegi-akciotervet-javasol-negy-vajdasagi-magyar-part.html

[10] Basity Gréta: Elfogadták a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzatának jövő évi költségvetését. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19535/Elfogadtak-a-vajdasagi-magyarsag-kisebbsegi-onkormanyzatanak-jovo-evi-koltsegveteset.html, 2015. december 29. [20:47]

[11] Lásd A vajdasági magyar közösség alapérdekei (szerbia eu-s csatlakozási folyamata alatt) c. dokumentumot a 9-es jegyzetben.