VMDK: VMSZ-VSZL KOALÍCIÓS TÖBBSÉG A MAGYAR NEMZETI TANÁCSBAN

Kibontakozóban az ellenzék
 

Sok mindenben rendhagyó volt a Magyar Nemzeti Tanács 15. rendes ülése. Első ízben történt meg, hogy megszakították a Magyar Nemzeti Tanács élő online közvetítését, első alkalommal került sor  napirend előtti felszólalásra (ügyrend ellenes), új hatalmi és ellenzéki vonalak jelentek meg az MNT-ben, a Magyar Nemzeti Tanács történelmében először történt meg, hogy egy koalíciós többség vegye át a testület irányítását, amely munkáját a vajdasági magyar sajtó teljes elfojtásával kezdte.
Azok akik 2016. február 26-án délután háromkor rákapcsolódtak a Magyar Nemzeti Tanács online (internetes) élő közvetítésére  valamivel az első felszólalás után csalódottan állapíthatták meg annak beszüntetését. Eddig ilyenre nem volt példa!
Pedig nem lehet mondani, hogy a rendszer le lett volna terhelve. Mert az online közvetítés megszakításánál a közvetítést biztosító rendszer csupán 11 nézőt mutatott ki.
Valószínűleg a közvetítést azért kellett megszakítani mert a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Hajnal Jenő ügyrend ellenesen napirend előtti  felszólalást biztosított Bővíz László atyának, aki legalább fél órán át véleményezte a Magyar Patrióták Közösségének jelentését a bánsági templomok állapotáról, majd a felszólalást követően nem akart szót adni  Tari Istvánnak, a VMDK képviselőjének aki az elhangzottakra reagálni szeretett volna.
Hajnal Jenő ezzel végérvényesen visszaélt ülésvezetési jogával. Hiszen ügyrend ellenes felszólalást biztosított, viszontválaszt nem engedélyezett, majd a napirend összeállításánál ismételten megszegte a MNT ügyrendjét amikor megtagadta a múlt ülésen sürgősségi eljárásban indítványozott  napirendi pont automatikus besorolását a javasolt napirendi pontok közé.
Mint ismeretes, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a MNT -hez fordult azzal a napirendi javaslattal, hogy a MNT intézményesen foglalkozzon a bánsági templomok állapotával, hiszen azok a vajdasági magyarság épített örökségét (is) képezik, veszélyeztetett helyzetben vannak, javításra szorulnak, de még nem valók bontásra, ahogyan ezt egyesek javasolták.
Felszólalásában Bővíz atya hamisnak nevezte a Magyar Patrióta Közössége jelentését, élesen sarkítva és bizonyos állításaiban csúsztatva is. Végül beismerte: tárgyalásokat folytatnak a magyar kormánnyal a jelentésben  említett templomok rendbetételére.  Ezzel ellentmondásba keveredett saját magával és egyben elismerte a Magyar Patrióták Közössége általi felvetések helyességét.
Az ülés folytatásában sor került a MNT-ben jelenlévő csoportok világos megjelenítésére.
A Magyar Nemzeti Tanács állandó bizottságainak "új szakemberekkel való feltöltésének" örve alatt megalakúlt az új koalíciós többség, és láthatóvá vált az új ellenzék. Ugyanis, a választások utáni állapotokhoz képest átalakult a tanácsban lévő listák képviselete.
A "Másként magyarságunkért" lista képviselője Fodor László, aki mögött valójában a  Bojan Pajtić féle Demokrata Párt (DS) volt, átlépett a "Magyar liga" listához, amely mögött a Nenad Čanak nevével fémjelzett Vajdasági Szociáldemokrata Liga (VSZL-LSV) van. Fodor átlépésével megszűnt a DS listája, míg a VSZL listája egy helyett, mostanára két képviselővel rendelkezik a Magyar Nemzeti Tanácsban.
A "Magyar összefogás" lista (VMSZ) gyakorlatilag szétesett a Magyar Mozgalom megalakulásával. Elejében az MM képviselői szorgalmasan a MÖ mellett szavaztak, de miután kizárták őket, ellenzékbe vonultak. Így most a VMDK mellett az MM is ellenzéki szerepet tölt be.
Talán ez és az egyre lemorzsolódó többség, késztette Hajnalékat, hogy hallgatólagos koalícióra lépjenek a VSZL -el.
Először Vass Tibort (Magyar liga-VSZL) megválasztották a pénzeszsáknak is nevezett Szekeres László Alapítvány új vezetőségébe, cserébe Vassék megszavazták a MNT 2016-os költségvetését, majd ezt követően Hajnalék a MNT 15. ülésén kiszavazták Vass ajánlatát a MNT állandó bizottsági tagságára.
A politikai alkunak köszönve  a VSZL-nek most két MNT képviselővel (eredetileg egy + egy átálló), minimum hat tagja van a MNT állandó bizottságaiban.
Hajnalék ezzel precedens értékű koalíciót teremtettek  a Magyar Nemzeti Tanácsban, illetve felrúgták azt a szóbeli megállapodást amit a Magyar Nemzeti Tanácsba bejutó listák vezetői fektettek le.
Nevezetesen azt, hogy a tanács állandó testületeiben arányaikhoz mérten minden lista képviseltetve lesz. Így lett a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének is a választásokon megszerzett két képviselői mandátuma után három képviselője az MNT állandó bizottságaiban.
Hogy a sunyi módon létrehozott friss koalíciós többség kiválóan működik, azt az ülés folytatásában mindenki láthatta, hiszen a VMSZ-VSZL képviselői mindent közösen megszavaztak , még a Magyar Szó és a Hét Nap új TJGYT (igazgató bizottság)  tagjait is, ami a gyakorlatban a VMSZ kezébe adja a délvidéki magyar sajtó teljes elfojtását.
A sors fintora ismét megmutatkozott. Azok akik egyfolytában az összefogást és a közösség építését harsogják, ismételten kirekesztenek, megbélyegeznek.
Nem képesek más magyar előjelű pártokkal való együttműködésre. Helyette azokkal fognak össze akiket nem is olyan rég maguk is megvetettek, lejanicsároztak, a vajdasági magyarokat lefasisztázóknak, a magyar szavazatokra hajtó fenevadnak neveztek, azzal vádolván őket nem is magyarok mert szerb többségű pártban politizálnak.
Amikor a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége országos választási koalícióra lépett a VSZL-el és a Szerbiai Szociáldemokrata Párttal, akkor lenemzetárulóztak bennünket.
Most meg......  Ennyit Hajnalék következetes politizálásáról.
Hogy mindez hogyan fog kihatni a Magyar Nemzeti Tanács működésére, azt még nem lehet tudni.  Talán az idő megmutatja.  

http://www.vmdk.org.rs/hirmodo, 2016. február 29.

MEGBUKOTT AZ MNT

 „Elképesztő”

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 15. ülését[1] – a Pannon TV-nek a sajtóban megjelent műsora szerint – két és fél órásra tervezték, mégis majdnem a kétszer annyi ideig, vagyis 4 óra 50 percig tartott. Ez (is) arra utal, hogy az ülés, számos napirendi ponttal kapcsolatban, eléggé viharosra sikeredett.

A TV közvetítésből nem lehetett ugyan pontosan megállapítani, hogy az ülésen az MNT 31, 32 vagy 33 tagja volt-e jelen, de a szavazás szempontjából ez nem is lényeges, mivel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Magyar Összefogás (MÖ) listájához tartozók még mindig túlnyomó többségben vannak a testületben.

Jó Horti Lívia (MÖ) az ülésen elmondta, hogy a MÖ „hat képviselőjét (akik csatlakoztak a Magyar Mozgalomhoz – B. A.) „kizárták a munkából, nem hívták meg őket a frakcióülésekre”. Erre Talpai Sándor (MÖ) azzal válaszolt, hogy a hat képviselő „önmagát zárta ki” a frakcióból, majd pontosított, hogy „esetleg csak elfelejtették meghívni őket” az ülésekre. Így az MNT döntései leginkább a MÖ 23 jelenlévő tagjának (vagyis a „szavazógépezet”) támogatásával kerültek elfogadásra.  

Az ülésről egy tudósítás jelent meg az elektronikus,[2] egy pedig a nyomtatott sajtóban.[3] Valójában azonban egyikből sem világlik ki, hogy az MNT-ben milyen komoly ellentétek feszülnek a testület munkamódszereivel, az ülések előszítésével és vezetésével, a magyar közösséget érintő fontos kérdések napirendre tűzésével, illetve azok megvitatásának elutasításával, az ülés elé terjesztett anyagok és döntések minőségével és nem utolsó sorban az „eredmények” értékelésével kapcsolatban. Hiányzanak az MNT munkájával kapcsolatos elemző-bíráló és tényfeltáró írások, kommentárok is, ami ugyancsak a sajtó jelenlegi állapotát tükrözi.  

Az elnöklő Hajnal Jenő, az MNT elnöke Bővíz László (MÖ) képviselő, a Nagybecskereki Egyházmegye vagyonkezelője napirend előtti tájékoztatójáról a magyarság számára fontos bánsági katolikus templomok állapotáról „nem nyitott vitát”.

A beszámoló Tari István (VMDK – Csonka Áron) kezdeményezésére került az MNT elé, de Hajnal neki sem engedélyezte a témával kapcsolatos felszólalást. Így aztán a széles nyilvánosság előtt elhangzott egy „tájékozató”, amiről nem tudni, hogy mennyire helytálló.

            Hajnal Jenő ugyancsak az ülés kezdetén szavazásra bocsátotta Tari István záradékjavaslatát, hogy sürgősségi eljárás keretében vitassa meg A vajdasági magyar közösség alapérdekeinek képviseletéről (Szerbia EU-s csatlakozási folyamata alatt) c. dokumentumot.[4] A javaslatot a testület szavazattöbbséggel (25 ellenkezéssel, 4 tartózkodással) elutasította. (Miért kellett erről újból szavazni, hiszen a tanács a 14. ülésen egyszer már elutasította, hogy sürgősségi eljárással vitassa meg ezt a témát?)

Ezek után Tari „ügyrendsértést állapított meg”, mivel – felszólalása szerint – az MNT-nek, a sürgősségi eljárás elutasítása után (a 14. ülésen), a következő, vagyis a 15. ülésen kötelezően a napirendjére kellett volna tűzni ezt a dokumentumot. 

A tanács 26 szavazattal 1 tartózkodással elutasította az ügyrendsértést majd – 23 szavazattal, egy tartózkodás ellenében – Tarinak azt az „előterjesztését” is, hogy a dokumentumot a tanács rendes eljárásban tűzze a napirendre.

Valójában ez az esemény volt az MNT 15. ülésének egyik legfontosabb pillanata, ami elkerülte az újságírók figyelmét. Az MNT még a vitát is elutasította a négy magyar párt  (a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Magyar Polgári Szövetség, a
Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt), valamint 11 civil szervezet és több magánszemély által elfogadott/támogatott dokumentumot arról, hogy mi kerüljön be a kisebbségi akciótervbe, amit a szerb kormánynak – Európai Uniós követelménykért – rövidesen el elkell(ene) fogadni.

Ezzel a döntéssel az MNT és Hajnal Jenő végleg bebizonyították, hogy nem a vajdasági magyarok érdekeit képviseli. Valójában megbukott az MNT, mivel elutasította, hogy arról tárgyaljon, ami a legfontosabb feladata.

Bizonyára ez lett volna az utolsó alkalom, hogy az MNT javaslatot tegyen a szerb kormánynak, hogy a vajdasági magyarok helyzetének javítás érdekében mi kerüljön be az akciótervbe, amely „utolsónak mondott változatát a szakértői bizottság vezetője Brüsszelben a tagállamok képviselőinek már büszkén bemutatott”.[5] Így majd csak akkor szerzünk tudomást az akcióterv tartalmáról, amikor azt a szerb kormány már elfogadta…

Miután a testület tagjai megszavazták a napirendi pontok összevonását, vagyis a tanács és végrehajtó testületének a 2015. évi munkájáról, valamint a pánzügyekről szóló beszámoló megvitatását, Tari István elsőként szólat fel:

– Tisztelt Ház! Elnök úr!

Én még mindig egyébként meg vagyok döbbenve, attól a magtartástól, amit az elnök úr ma produkál. Elképesztő. Elképesztő az, hogy többször említi egyik tagtársam a nevemet és a személyes érintettség okán nem szólhatok. Ez most történt meg először. És én azt gondolom, hogy ez a magatartás abba az értelmiségellenes magatartásba tartozik, amely mostanában egyre erőteljesebben nyilvánul meg a mi közösségünkben. Tehát, az, hogy nem tudunk vitatkozni, és az, hogy amikor fontos dolgokról kellene vitatkoznunk, akkor hatalmi szóval, tehát elnöki magatartással akadályozzuk meg azt, hogy egyik-másik tagtársunk elmondja a véleményét, az elképesztő.

Nem véletlenül nyújtottam be záradékokat, és itt úgy vitatkoztak azokról a záradékokról, hogy nem szólhattam hozzá.

Ezeket a napirendi pontokat, amelyek fontos napirendi pontok, összevonva tárgyaljuk, pont azért, mert rengeteg dolgot el lehetett volna mondani mindegyikről külön-külön. Ha én mindegyikhez hozzá szeretnék szólni, akkor itt 20 percig beszélhetnék csak. Ami eleve arra vonatkozik, hogy el akarják lehetetleníteni a tanácsnokokat és el akarják lehetetleni azokat is, akik szeretnének figyelni – mondta Tari, illusztrálva ezzel is a tanácsban uralkodó állapotokat.  

Az MNT 15. ülésének másik lényegi mozzanata volt, amikor napirendre került a Magyar Szó és a Hét Nap Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületeibe javasolt személyek listája, „amely ellen már napokkal korábban többen is tiltakoztak”. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) külön közleményben arra szólított fel, hogy a MNT 15-ik rendes ülésén „ne szavazza meg azokat a kádermegoldásokat, amelyek a délvidéki magyar sajtó teljes elfojtására irányulnak”.[6]

            A kinevezési listán a VMSZ tisztségviselőkként ismert személyek is vannak, akinek eddig nem sok közük volt a sajtóhoz és akik – Joó Horti Lívia értékelése szerint – „ahhoz járulhatnak hozzá, hogy az MNT alapította médiumok valóban párközlönnyé épüljenek le”. A Magyar Mozgalom (MM) társelnöke „robbanáshoz közelinek nevezte a médiában uralkodó helyzetet” és „józanságra intette a döntéshozókat. Zsoldos Ferenc pedig kiemelte, hogy a Magyar Szó hasábjain „valamiféle párhuzamos valóság jelenik meg”.

Náray Éva (MÖ) – emlékeztette a MM-hoz tartózó képviselőket néhány évvel korábbi kijelentésére, miszerint Pressburger Csaba, a Magyar Szó korábbi főszerkesztőjének leváltásakor azt mondta, hogy a Duna vize sem fogja lemosni azt, hogy politikai döntést hozott ezzel az MNT, akkor azonban a testület mostani tagjai kivétel nélkül rászavaztak a leváltására. Utalva ezzel az MM tagjainak pálfordulására.

A tiltakozások ellenére az MNT „szavazógépezete” azonban változtatás nélkül elfogadta két lap testületeibe javasolt személyeket.

Az MNT 15. ülésének TV-közvetítése alapján arra a megállapításra juthatott a néző, hogy az testületben növekszik a feszültség. Az eddigi négytagú ellenzékhez (VMDK-Csonka Áron lista kettő, a Magyar Liga – Új Magyar Alternatíva és a Másként Magyarságunkért lista egy-egy képviselője) fellépéseivel csatlakozott a VMSZ Magyar Összefogás listájából kivált hat képviselő is.

            A két tábor között olyan ellentétek vannak, amelyek nem egyeztethetők össze. Ezt Zsoldos Ferenc az MNT-nek (most) a Magyar Mozgalomhoz tartozó tagja találóan így fogalmazta meg: „A Délvidéken pillanatnyilag értékháború zajlik. Nem emberek és értékek között, hanem két szervezési modell között. Van egy centralizált, az embereket felülről irányító és szolgaként kezelő rendszer és egy másik, amely az embert emberkét próbálja kezelni”.

Kétségtelen, hogy ennek a két „modellnek” a küzdelméből győztesen nem a centralizált fog kikerülni. Ehhez azonban a kritikus tömeg további növekedésére, vagy új választásokra lenne szükség. A MÖ listához nem tartozó képviselőknek el kellene gondolkozni az MNT-ből való kivonulás lehetőségén is.

A TV-közvetésből az is látszott, hogy az MNT vezető káderei nem jó irányba vezetik a testületet. Olyan döntéseket hoz(at)nak, amelyek nem a vajdasági magyarok érdekeit szolgálják. Mint ahogy az is, hogy az MNT-nek – a VMSZ listája alapján – olyan pártkatonák is a tagjai lettek, akik (finoman fogalmazva) nem nőttek fel a feladathoz. Ugyanez vonatkozik a szakszolgálatra is.

Mindebből azt a tanulságot lehet levonni, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításakor (vagy új törvény meghozatalakor) lehetővé kell tenni, hogy a választópolgárok konkrét személyekre/személyekről és ne listákról szavazzanak. Ezt az elvet kellene belefoglalni a választási törvénybe is.

Elő kellene venni a nemzeti tanács önkormányzati szinten való létrehozását szorgalmazó korábbi javaslatot is, miszerint nemzeti tanácsot kell alakítani minden községben, amelyben a legutóbbi népszámlálás adatai szerint valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek száma meghaladta a 15%-ot. Azokban a községekben, ahol valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek száma nem éri el ezt a százalékot, nemzeti kisebbségi megbízottat kell választani.

Az MNT legutóbbi ülése is igazolta, hogy a pártlista alapján választott nemzeti tanács nem felel meg az elvárásoknak. Ezen sürgősen változtatni kell! Mindannyiunk érdekében…

Újvidék, 2016. február 29.

                                                                                                          BOZÓKI Antal

---

[1] Az MNT 15. ülésének felvétele itt tekinthető meg: http://www.vmdk.org.rs/, vagy https://www.youtube.com/watch?v=cwtfdliedSQ

[2] Basity Gréta: Hajnal: Az MNT elmúlt évének középpontjában a tartalmi fejlesztések álltak. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19763/Hajnal-Az-MNT-elmult-evenek-kozeppontjaban-a-tartalmi-fejlesztesek-alltak.html, 2016. február 26. [22:32]

[3] P. E.: Vitaszikrák az MNT-ben. Magyar Szó, 2016. február 27, 1. és 5., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2983/kozelet_politika/141887/Vitaszikr%C3%A1k-az-MNT-ben.htm

[4] http://vmdk.org.rs/hirek/432-javaslat-a-nemzeti-kisebbsegi-akcioterv-tartalmara

[5] Varjú Márta: A magyar kormány döntése beigazolódott a terepen. Magyar Szó, 2016. február 13. 1. és 4.

[6] A Magyar Nemzeti Tanács a délvidéki magyar sajtó teljes elfojtására készül. http://www.vmdk.org.rs/hirmodo, 2016. február 26.

LESZ-E TERMŐFÖLD-VISSZAADÁS?

Elúszott az óbecsei kombinát (is)

Négy évig tartó, államilag ellenőrzött csődeljárás után 2015. december 17-én dobra került a nagyjából 1350 főt foglalkoztató PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinát (is). A 85 és fél millió euróra becsült, 60 milliós tartozást felhalmozott óbecsei céget 45 és fél millió euróért megvette az MK Group (Miodrag Kostić Csoportja), „mivel az árverésen nagyobb ajánlatot tett a másik résztvevő, a Petar  Matijević tulajdonában lévő húsipari vállalattól.[1]

            Az óbecsei Mezőgazdasági Kombinát – a honlapja szerint – „Délkelet-Európa egyik vezető mezőgazdasági- termelő és feldolgozó vállalata. Mintegy 9000 hektár művelhető területen gazdálkodik, amiből 4000 hektár modern és klasszikus öntözőrendszerrel van ellátva.  A vállalat tulajdonában 2895 hektár, a többi művelhető terület pedig állami tulajdonban van. Ugyancsak a vállalat tulajdonához tartozik 56 hektár területű gyümölcsös, 3395 tehén, 29 748 sertés, 371 birka és 74 ló”.[2]  

– Az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági kombinátját 2007-ben privatizálták, de 2011 óta ellenőrzött csődeljárás formájában ismét az állam bábáskodott felette. A privatizáció előtt a felelőtlen gazdálkodás, a magánosítás után a többi között a vállalat terhére felvett, de Đorđije Nicović tulajdonos egyéb cégeiben felhasznált hitelek és egyéb adósságok pecsételték meg a kombinát sorsát – olvasható a dolgozók elbocsátásáról szóló tudósításban.[3]

Az idei évtől 700 óbecsei PIK-es maradt egyik napról a másikra munka- és végkielégítés nélkül, sőt egy részüknek még egészségügyi könyvecskéje sincs. Az utcára került dolgozók „mindennap megjelennek a községháza előtt. Arra várnak, hogy végre valaki nekik is elmondja: szorult helyzetükben valóban számíthatnak-e a kormány segítségére”.[4]

A történethez tartozik, hogy „Nicović a kombinátot 2007-ben vásárolta meg, vagyis abban az időben, amikor a tartományi privatizálási titkár éppen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke volt”. Pásztor tagja volt a vállalat Igazgató Bizottságának is. Ezzel egy időben „a tartományi kormány alelnöki és a tartományi gazdasági titkári tisztséget is betöltötte”. Esetében törvénysértő „érdekütközés állt fenn”, ami  „több mint egy évig tartott”. Azt, hogy a 145 ezer dináros (akkori) fizetés mellett, mennyit zsebelt be az igazgatóbizottsági tagságért, Pásztor a sajtónak nem volt hajlandó elárulni.[5]

Kostićnak megérte, a magyarországi befektetőknek nem?

Az egykori Jugoszlávia példás vállalatának ilyen módon való magánosítása számos társadalmi, foglalkoztatási, szociális és egyéb kérdést vet fel. Egyebek között azt is, hogy a hétszáz elbocsátott dolgozó között hányan voltak magyarok és közülük a Kombinát új vezetése mennyit alkalmazott újra?

            A vállalat megvétele iránt magyarországi érdeklődő is volt,[6] amely aztán a licitáción már nem vett részt. Kérdés viszont, hogy miért nem? Nem lehetett volna, mondjuk, abból az 50 milliárd forintból, amit a magyar kormány tavaly november 18-án jóváhagyott a Vajdasági Magyar Terület és Gazdaságfejlesztési Stratégia megvalósítására, megvásárolni az óbecsei kombinátot? Miért nem foglalkozott egyetlen vajdasági magyar párt sem ezzel a kérdéssel?

            Ugyancsak megválaszolatlan a kérdés, hogyan, milyen úton-módon és mikor kívánja a szerb kormány visszaadni azokat a fölterületeket, amelyeket az óbecsei község területén annak idején konfiskáltak, államosítottak, vagy más módon jutottak az állam tulajdonába, és amelyeket most a volt tulajdonosok visszakövetelnek? Hány hektár termőföld került ilyen módon az állam, majd az óbecsei kombinát tulajdonába? Az állam most azt is eladta, amit eddig uzurpált?

            A PIK Bečej „9000 hektár művelhető területen gazdálkodott”, amiből „a vállalat tulajdonában 2895 hektár van”. Ezek szerint, Óbecse területén az állam tulajdonában még mindig 6105 hektár földnek kellene lenni.

            Az óbecsei kombinát eladása kedvezőtlenül érintette a péterrévei magántermelőket (is), mivel „az állami tulajdonban lévő néhány ezer hektár föld az idén már nem elérhető, nem bérelhető számukra, mert hozzácsatolták a magánosított PIK Bečejhez”[7] (sic!!). Hozzájárult ez (is) ahhoz, hogy „a fiatalok nem mernek befektetni”. Ennek pedig (egyik) egyenes következménye bizonyára az elvándorlás fokozódása lesz.

A restitúció (vagyon-visszaszármaztatás) pedig sehogy nem halad. Az Európai Parlament, a 2015. március 11-i állásfoglalásában (29. pont), a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentésről (2014/2949(RSP) javasolta „a kárpótlási törvény további módosítását a természetbeni kárpótlással kapcsolatos minden eljárási és jogi akadály megszüntetése érdekében”.[8] A törvény módosítása azonban, aminek a termőföldek természetbeni visszaszármaztatást kellene biztosítani, még mindig csak tervezet formájában létezik.

            Az elvett vagyon visszaszármaztatását követelő polgárok egyesülete [Udruženje građana za povraćaj oduzete imovine] február 26-án levélben követelte Nikola Selaković igazságügy-minisztertől, hogy a törvény módosítását „haladéktalanul terjessze a kormány elé, hogy azt a Képviselőház még a rendkívüli parlamenti választások előtt elfogadja”.[9] A levélírók hangoztatták, hogy „az eljárások 320 000 részvevője és több mint félmillió családtagjuk, többnyire Szerb állampolgárok, valamit a helyi önkormányzati és az állami költségvetés, tovább nem várhatnak és ezeknek a módosításoknak a halogatása miatt anyagi kárt szenvednek”.[10]  

Az eddigi gyakorlatot ismerve, borítékolható, hogy erre – nagy valószínűséggel – a választások előtt már nem kerül sor.

Újvidék, 2016. február 27.

BOZÓKI Antal

---

[1] MK Grupa kupila PIK Bečej za 45,5 miliona evra [Az MK Csoport 45,5 millió euróért megvette a PIK Bečej-t] http://www.blic.rs/vesti/ekonomija/mk-grupa-kupila-pik-becej-za-455-miliona-evra/cn0syfn

[2] http://www.pikbecej.rs/

[3] feró: Hétszáz PIK-es maradt munka nélkül. Magyar Szó, 2016. február 9. 1. és 5.

[4] feró, a 3-as alatt.

[5] D. Isailović: Lider Mađara godinu dana krši zakon: Pastor u sukobu interesa [A magyarok vezetője egy éve sérti a törvényt: Pászor érdekütközésben van]. http://www.pressonline.rs/info/politika/65405/lider-madjara-godinu-dana-krsi-zakon-pastor-u-sukobu-interesa.html, 2009. május 18.  

[6] Za "PIK Bečej" zainteresovano sedam kupaca iz Danske, Mađarske, Rusije i Srbije [A PIK Bečej iránt hét vásárló érdeklődött Dániából, Magyarországból, Oroszországból és Szerbiából]. http://www.ekapija.com/website/sr/page/1293665/Za-PIK-Be%C4%8Dej-zainteresovano-sedam-kupaca-iz-Danske-Ma%C4%91arske-Rusije-i-Srbije

[7] Varga Attila: A fitalok nem mernek befektetni. Magyar Szó, 2016. február 26.

[8] http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2015-0065&language=HU&ring=B8-2015-0213

[9] Tanjug: Zakon o restituciji usvojiti pre izbora [A restitúciós törvényt a választások előtt fogadják el]. http://www.akter.co.rs/25-politika/153658-zakon-o-restituciji-usvojiti-pre-izbora.html, 2016. február 26. [17:57]

[10] Uo.

Semmi sem árnyékolhatja be tévelygéseinket a sötétben.

Aleksandar Čotrić

A Magyar Nemzeti Tanács a délvidéki magyar sajtó teljes elfojtására készül

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felszólítja  a Magyar Nemzeti Tanács kisebbségpárti többségét, hogy a MNT 15-ik rendes ülésén ne szavazza meg azokat a kádermegoldásokat, amelyek a délvidéki magyar sajtó teljes elfojtására irányulnak.
Miután a Szabadkai Színház színészei és a Magyar Szó, Hét Nap újságírói felcsillantottak némi reményt a szabadabb közéleti viszonyok kialakítása iránt, délvidéki magyar közösségünk némi oxigénhez jutott.
Sajnos ez nem tartott sokáig. A választások közeledtével megkezdődött a visszarendeződés.
Először a Szabadkai Színházban ahol az igazgató bizottsági tágságot kimagasló pártkáderek érdemelték ki ( Újhelyi Ákos, igazgató bizottság elnöke/ tartományi képviselő, Pék Zoltán, igazgató bizottsági tag/ köztársasági képviselő). Az igazgató bizottság elnöki tisztségében olyan egyént neveztek ki akinek már voltak konfliktusai a Szabadkai Színház színészi gárdájával. Ebből csak arra lehet következtetni, hogy az elsődleges feladatuk nem a színház anyagi és művészi arculatának rendbetétele lesz, hanem a rebellis színészek megregulázása.
A Magyar Szó újságíróinak rendreutasítása azzal kezdődött, hogy tisztázatlan szakmai körülmények között szélnek eresztették a lap internetes szerkesztőségét, majd a kulturális rovat szerkesztőjét, amit megtoldtak két igazgató bizottsági tag kikényszerített lemondásával.
Megalázó módon, a VMDK tiltakozása ellenében, a Magyar Szó főszerkesztője és az igazgató bizottság elnöke maradt a helyén, sőt erősítést is kapott Juhász Attila államtitkár, Fremond Árpád, pártalelnök és parlamenti képviselő, valamint dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány igazgató bizottsági tag személyében.
A regulázási sorozat most tovább folytatódik.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 2016. február 26-i ülésén napirenden fog szerepelni a Magyar Szó és a Hét Nap Taggyűlési Jogokat Gyakoroló Testület (TJGYT-azaz igazgató bizottság)  tagjainak kinevezése.
A  MNT parlamenti többsége azt javasolja, hogy a Hét Nap TJGYT tagjai közé olyan pártkatonákat emeljenek be mint Pál Károly és Kovács Elvira parlamenti képviselő.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége ezért ismételten tiltakozását fejezi ki olyan személyek kinevezése ellen akik eddigi munkásságuk során többször is bebizonyították, hogy számukra az elsődleges szempont a szűk pártérdekek érvényesítése.
Továbbá, méltatlannak tartjuk olyan egyének jelenlétét a délvidéki magyar sajtót irányító testületeiben akik másokra való nyomásgyakorlást és szemmel látható pártcenzúrát végeznek.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felszólítja  a Magyar Nemzeti Tanács kisebbségpárti többségét, hogy a MNT 15-ik rendes ülésén ne szavazza meg azokat a kádermegoldásokat, amelyek a délvidéki magyar sajtó teljes elfojtására irányulnak.

VMDK Press
Óbecse, 2016. 02. 25.

Az áttételes pártkáderek összefonódásáról, bővebben ITT:
http://maglocistac.rs/v-meszes-ildiko-eljen-a-part-akcioban-rankovic-es-rakosi-utodai/

Válasszák azokat, akik soha nem fognak csalódást okozni. Vagyis, azokat, akiktől nem várnak semmit!

Aleksandar Čotrić

SVM: Ne učestvujemo u podeli sredstava, sve radimo po zakonu

 SVM sve što radi, radi u skladu sa propisima Srbije 

Predsednik Saveza vojvođanskih Mađara (SVM) Ištvan Pastor izjavio je danas u Subotici da SVM ne učestvuje u dodeli 160 miliona evra bespovratne pomoći vlade Mađarske vojvođanskim preduzetnicima, te da se sve vezano za ovaj novac radi u skladu sa propisima Srbije.
Na pitanje novinara kako komentariše kritike da SVM koristi donaciju Mađarske u predizborne svrhe, da je više od polovine članova Upravnog odbora Fondacije Prosperitati, koja će se baviti konkursima i raspodelom novca, blisko SVM-u ili su članovi te stranke, kao i da po zakonu Srbije stranke ne mogu učestvovati u podeli sredstava, Pastor je rekao da to nije istina u slučaju SVM, te da nije primetio kritike te vrste u javnosti.
„Stranka ne učestvuje u bilo kakvoj dodeli sredstava. Sve što se radi, radi se u skladu sa propisima Srbije i mi ćemo se truditi da to bude poštovano do kraja. To što je neko član neke stranke to ne znači da je time isključen iz obavljanja poslova koji zakonom nisu zabranjeni, a ova vrsta angažmana to nije “, kazao je Pastor novinarima na forumu u prostorijama Generalnog konzulata Mađarske u Subotici.
On je dodao da su kritike u javnosti bile prisutne u novembru i decembru prošle, te da je sada na redu da ove godine od ukupnih 160 miliona evra bespovratne pomoći vlade Mađarske bude povučeno oko 16 miliona evra, za čega je interesovanje građana “iznad očekivanog”.
„Ja sam ubeđen da će se to veliko interesovanje potvrditi i kroz veliki broj aplikanta, jer je zajednički interes da se povuku sva raspoloživa sredstva za ovu godinu, što je oko 16 miliona evra “, rekao je Pastor.

http://www.autonomija.info/svm-ne-ucestvujemo-u-podeli-sredstava-sve-radimo-po-zakonu.html, 17 Feb 2016 

ÉLJEN A PÁRT! AKCIÓBAN RANKOVIĆ ÉS RÁKOSI UTÓDAI

Pengelogika: aki nem a mi talpnyalónk, az biztosan valaki más szolgája; mert az újságíró csakis szolga lehet

A vajdasági magyar közélet hullámzása a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának fellázadásával kezdődött, amelynek akarata ellenére a nyakába ültették Andrási Attilát. Ez volt az első nyilvános jele annak, hogy a Párt által monopolizált közéletben nem jól mennek a dolgok. Ezt követően a Magyar Szó újságírói tiltakoztak. Tehát adott volt a helyzet: az értelmiség egyes rétegei elégedetlenek voltak.
A magát demokratikusnak tartó és minden magyar képviselőjeként tetszelgő Párt, amely még véletlenül se diktatórikus, és minden véleményt meghallgat és tolerál, érdekes módon kezelte a helyzetet. A Magyar Szóban egy leváltási és megfélemlítési hullám indult el.

Kinder listája
Így aztán, miután megállapodás született a párbeszédről, a lap dolgozói egy bővített szerkesztőbizottsági ülésen kérdéseket tehettek fel, és elmondhatták problémáikat, a párbeszéd jegyében július utolsó napjaiban néhány óra leforgása alatt feloszlatták a nyomtatott kiadással szemben folyamatosan növekedést produkáló internetes kiadás szerkesztőségét: Vígi Zsoldos Zsaklinát, Bajtai Kornélt, Tőke Jánost és Vígi Zoltánt, illetve ebben a csomagban Bajtai Kornélt a szabadkai rovat éléről is menesztették. A megkezdett párbeszéd folytatásaként októberben a kritikáknak is helyet adó Kilátó éléről a főszerkesztő menesztette Kontra Ferencet, majd nem sokkal később, még ugyanebben a hónapban, máig tisztázatlan körülmények között, lemondott a lap Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületében (igazgató bizottság) betöltött tagságáról Káich Katalin és Horváth Futó Hargita. Ez azután történt, hogy a két hölgy Kókai Péterrel közösen egy közleményt adott ki, amely szerint Varjú Márta jegelte Kontra Ferenc leváltását. Kettejük lemondása kapcsán internetes fórumok azt kezdték szellőztetni, hogy Újhelyi Lukács elnöki minőségében telefonon felhívta ezt a két hölgyet, ezután döntöttek a lemondás mellett. Egyébként a két hölgy ügye kapcsán a Magyar Szó újságíróinak egy csoportja Újhelyi Lukácshoz és az MNT-hez is fordult, de egyértelmű választ nem kaptak.
A Kontra Ferenc-ügy kapcsán kiadott közlemény harmadik aláírója, Kókai Péter se maradt ki a párbeszédes rendezésből. Ellene a lap vezetősége novemberben indított fegyelmi eljárást, amely egészen januárig elhúzódott. Ekkor újabb próbálkozás következett, újév után ugyanis a közszféra racionalizációjának örve alatt a cégvezetőség felkínálta neki az önkéntes felmondás lehetőségét. Illetve, még két embert szerettek volna ilyen módon „racionalizálni”: Mihájlovits Klárát, a lap egykori budapesti tudósítóját és Szikora Csabát, a hirdetőosztály helyettes vezetőjét.
A listának azonban még mindig nem értünk a végére. November 30-ai hatállyal a cégvezetőség szerződést bontott azzal a pénzügyi tanácsadó céggel, amelynek élén Dobranić Aranka áll. Az ő vétke az, hogy a Magyar Mozgalom gazdasági és vállalkozói szaktestületének a koordinátora. Egyértelmű szakmai indoklás.
És még mindig van tovább. Újévtől nem hosszabbították meg Kozma Rita, a lap magyarkanizsai tudósítója szerződését. Az indoklás a pénzhiány volt. Mint azóta kiderült, a magyarkanizsai önkormányzat az idén még a tavalyinál is több pénzt fordít a média finanszírozására, ráadásul azóta, a takarékosságra annyira odafigyelő cégvezetőség a pénzügyileg fenntarthatatlan tudósító helyett nem egy, hanem két másik embert alkalmazott, ők: Mikuska Judit és Tolnai Csaba.

Bérencek és nemzetárulók
A Párt – vagyis annak elnöke és „frauja” – ahelyett, hogy meghallgatta volna az elégedetlenkedőket, bekeményített, és úgy gondolta, majd megtanítja, hol lakik a Jóisten. Így aztán a színházban uralkodó elégedetlenséget úgy orvosolták, hogy az új mandátumú igazgató bizottság élére azt az Újhelyi Ákost delegálták, aki a színházi botrány első számú szereplője volt a Párt részéről. Ráadásul tették ezt olyan módon, hogy úgy nyomták át a tartományi kormányon a határozatot, hogy azzal az 50 százalékos alapítói jogokkal rendelkező szabadkai önkormányzatot, de még a Magyar Nemzeti Tanácsot is megkerülték. Fontos volt mielőbb erőt demonstrálni.
Persze, ez csak egy előjátéka volt annak, amit a héten a Párt a rebelliskedő újságírók további megfegyelmezése terén lépett meg. Új Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületet (TJGYT) kellett választani a Magyar Szóban és a Hét Napban is. (Ez a testület tulajdonképpen az igazgató bizottság.) Az utóbbi lap különösen vörös posztó a Párt szemében, hiszen hónapok óta a „Soros-bérenc” „szélsőjobb-balliberális” „nemzetáruló” Magyar Mozgalomnak is teret ad, ami miatt a Párt vezető személyiségei egyenesen bojkottálják a lapot, nem nyilatkoznak neki.
A két testületről szerdai ülésén döntött az MNT tájékoztatási bizottsága, ezek után pedig biztosra vehető, hogy maga az MNT is megválasztja őket.
A Magyar Szó esetében a Párt a testület élén meghagyta Újhelyi Lukácsot, a korábban már említett Ákos édesapját, aki végigvezényelte a lapnál a párbeszédnek álcázott rendcsinálást, illetve, mivel a munka még mindig nincs elvégezve, vannak még gyanús elemek, ezért erősítésként odatette a Párt pitbull üzemmódban működő alelnökét, Fremond Árpádot is, aki előszeretettel nevezi a saját véleményükhöz ragaszkodó újságírókat a Demokrata Párt bérenceinek. Pengelogika: aki nem a mi talpnyalónk, az biztosan valaki más szolgája. Mert az újságíró csakis szolga lehet. A további tagok: Bencsik István, a Pannon RTV újságírója, dr. Nagy Imre egyetemi tanár, Verebélyi Árpád plébános és Urbán Zsuzsanna iskolaigazgató. A lap részéről a TJGYT tagjai lettek Erdődi Edvina, a cég jogásza, a VMSZ újvidéki üdvöskéje, aki saját férjének a lap szétrobbantott online kiadásánál biztosított pluszjövedelmet hozó munkahelyet, ugyanis Kovács Birkás Zsolt főállásban, az Európa Kollégiumban nevelőtanár, Végvári Angéla grafikai mérnök, valamint a Párt és a főszerkesztőség nagy bosszússágára, a kirúgni próbált Kókai Péter. Ez nyilván keserű pilula, de a rendcsinálók nem kis elégedetlenségére a szerkesztőség titkos szavazáson őt választotta meg.
Az ördögtől való véteknek számító objektivitással kacérkodó Hét Nap sem járt jobban. Az ő TJGYT-jük élére Orosz Urbán Csilla projektmenedzsert javasolják, de helyet kapott a Párt komisszárja, a mozgalmasok kizárását precízen levezénylő Pál Károly és Fremond parlamenti kollégája, Kovács Elvira is. Rajtuk kívül a testület tagjai lesznek Brenner János szerkesztő, illetve a lap részéről Barát Tóth Lívia, Franciskovity Olga és Gyurkovics Virág.
A Párt vezetősége már jó ideje szenved sztálini üldözési mániában, ezért csapnak le házon belül és kívül is minden potenciális ellenségre. Ennek az üldözési mániának az egyik jele az is, hogy a szerdai ülésen Németh Ernő, a tájékoztatási bizottság elnöke az ülés megkezdése után öt perccel kapta meg a javaslatokat. Nem kell gondolkodni, vitázni, meg kell szavazni, oszt kész.
A Párt tehát példát statuál, keményen odavág mindenhova, ahol valaki ellenkezni mer vele. A Magyar Szó és a Hét Nap testületeibe delegált személyek jelentős részének köze nincs az újságíráshoz, de hát nem is azért kerültek oda, hogy a két lap szakmaisága javuljon. Ők a Párt öklei, akik kérdezés nélkül, vezényszóra végrehajtják a parancsot. Az pedig nem más, mint a rendcsinálás: félretenni, leváltani, elhallgattatni, kirúgni mindenkit, aki akár kis kavics is lehet a gépezetben.
Így kezeli ma a vajdasági magyarság legfontosabb politikai ereje az értelmiséget, a közéleti problémákat, így fogja össze a közösséget. Aleksandar Ranković és Rákosi Mátyás büszkék lehetnek utódaikra.
Magločistač, 9. 02. 2016.
http://maglocistac.rs/v-meszes-ildiko-eljen-a-part-akcioban-rankovic-es-rakosi-utodai/, 

vagy http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7208

A Szerbia Egyesült Nyugdíjasok Pártja azzal az emberrel akar koalícióra lépni, aki csökkentette a nyugdíjakat. Ezt „stockholmi szindrómának” nevezik.

Draža

A mi kevesünk sok lehet azoknak, akiknek még kevés se nincs.

Radović, Dušan (Niš, 1922. november 29. – Belgrád, 1984. augusztus 16.) költő, író, újságíró.

Újhelyi Lukács marad az elnök

A Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási bizottságának február 17-ei ülésén a többi közt a Magyar Szó és a Hét Nap új Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének tagjairól döntöttek.
A testület a következő személyeket javasolja a Magyar Szó irányító szervébe: elnöknek továbbra is Újhelyi Lukács közgazdászt, tagnak: Bencsik Istvánt, a Pannon RTV újságíróját, Fremond Árpád köztársasági parlamenti képviselőt, osztálytanítót, dr. Nagy Imre egyetemi tanárt, Verebélyi Árpád plébánost, Urbán Zsuzsanna iskolaigazgatót, Erdődi Edvina jogászt, Kókai Pétert, a Magyar Szó újságíróját, valamint Végvári Angéla grafikai mérnököt.
A Hét Nap új Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete új elnökének Orosz Urbán Csilla projektmenedzsert javasolják. Tagoknak: Brenner János szerkesztőt, Pál Károly művelődésszervezőt, Kovács Elvira köztársasági parlamenti képviselőt, közgazdászt, Barát Tóth Lívia újságírót, Franciskovity Olga olvasószerkesztőt és Gyurkovics Virág újságírót.
Németh Ernő, az MNT Tájékoztatási Bizottságának elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a tegnapi ülés rendhagyó módon folyt le, a napirendi pontokat ugyanis öt perccel az értekezlet megkezdése után kapták kézhez. Az ülésen egyébként nem alakult ki vita a jelöltekkel kapcsolatban, a tagok egy tartózkodással megszavazták az összes napirendi javaslatot.
A Magyar Nemzeti Tanács a soron következő ülésén dönt a Magyar Szó és a Hét Nap TJGYT-tagjainak kinevezéséről.

http://hetnap.rs/cikk/Ujhelyi-Lukacs-marad-az-elnok-21987.html, 2016.2.18

ÍGY nyilt meg a Prosperitati iroda Temerinben (+videó)

"Tarcsad jó? Tarcsad, így, így és akó így, meg akó evágom a másikat is így, így, így és akó oda adom neked emlékbe" – mondta prof. dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány igazgató bizottságának tagja Menyhárt Attilának, a szabadkai magyar főkonzulátus vezető konzuljának, a Prosperitati Alapítvány temerini irodájának megnyitóján. 

Közzétette: Haraszthy Ágoston 2016. február 17. szerda, 21:44 

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/51376-2016-02-17-20-47-57

 

http://coub.com/view/aymjo