„Elképesztő”
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 15.
ülését[1] – a Pannon TV-nek a
sajtóban megjelent műsora szerint – két és fél órásra tervezték, mégis majdnem
a kétszer annyi ideig, vagyis 4 óra 50 percig tartott. Ez (is) arra utal, hogy
az ülés, számos napirendi ponttal kapcsolatban, eléggé viharosra sikeredett.
A TV közvetítésből nem lehetett ugyan pontosan megállapítani, hogy az
ülésen az MNT 31, 32 vagy 33 tagja volt-e jelen, de a szavazás szempontjából ez
nem is lényeges, mivel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Magyar Összefogás
(MÖ) listájához tartozók még mindig túlnyomó többségben vannak a testületben.
Jó
Horti Lívia (MÖ) az ülésen elmondta,
hogy a MÖ „hat képviselőjét (akik csatlakoztak a Magyar Mozgalomhoz – B. A.)
„kizárták a munkából, nem hívták meg őket a frakcióülésekre”. Erre Talpai Sándor (MÖ) azzal válaszolt,
hogy a hat képviselő „önmagát zárta ki” a frakcióból, majd pontosított, hogy
„esetleg csak elfelejtették meghívni őket” az ülésekre. Így az MNT döntései
leginkább a MÖ 23 jelenlévő tagjának (vagyis a „szavazógépezet”) támogatásával kerültek
elfogadásra.
Az ülésről egy tudósítás jelent meg az elektronikus,[2]
egy pedig a nyomtatott sajtóban.[3]
Valójában azonban egyikből sem világlik ki, hogy az MNT-ben milyen komoly ellentétek
feszülnek a testület munkamódszereivel, az ülések előszítésével és vezetésével,
a magyar közösséget érintő fontos kérdések napirendre tűzésével, illetve azok
megvitatásának elutasításával, az ülés elé terjesztett anyagok és döntések
minőségével és nem utolsó sorban az „eredmények” értékelésével kapcsolatban.
Hiányzanak az MNT munkájával kapcsolatos elemző-bíráló és tényfeltáró írások, kommentárok
is, ami ugyancsak a sajtó jelenlegi állapotát tükrözi.
Az elnöklő Hajnal Jenő, az
MNT elnöke Bővíz László (MÖ) képviselő, a Nagybecskereki Egyházmegye
vagyonkezelője napirend előtti tájékoztatójáról a magyarság számára fontos
bánsági katolikus templomok állapotáról „nem nyitott vitát”.
A beszámoló Tari
István (VMDK – Csonka Áron) kezdeményezésére került az MNT elé, de Hajnal
neki sem engedélyezte a témával kapcsolatos felszólalást. Így aztán a széles
nyilvánosság előtt elhangzott egy „tájékozató”, amiről nem tudni, hogy mennyire
helytálló.
Hajnal Jenő ugyancsak az
ülés kezdetén szavazásra bocsátotta Tari István záradékjavaslatát, hogy sürgősségi
eljárás keretében vitassa meg A vajdasági magyar közösség alapérdekeinek
képviseletéről (Szerbia EU-s csatlakozási folyamata alatt) c. dokumentumot.[4]
A javaslatot a testület szavazattöbbséggel (25 ellenkezéssel, 4 tartózkodással)
elutasította. (Miért kellett erről újból szavazni, hiszen a tanács a 14. ülésen
egyszer már elutasította, hogy sürgősségi eljárással vitassa meg ezt a témát?)
Ezek után Tari „ügyrendsértést állapított meg”, mivel
– felszólalása szerint – az MNT-nek, a sürgősségi eljárás elutasítása után (a
14. ülésen), a következő, vagyis a 15. ülésen kötelezően a napirendjére kellett
volna tűzni ezt a dokumentumot.
A tanács 26 szavazattal 1 tartózkodással elutasította
az ügyrendsértést majd – 23 szavazattal, egy tartózkodás ellenében – Tarinak
azt az „előterjesztését” is, hogy a dokumentumot a tanács rendes eljárásban
tűzze a napirendre.
Valójában ez az esemény volt az MNT 15. ülésének egyik
legfontosabb pillanata, ami elkerülte az újságírók figyelmét. Az MNT még a
vitát is elutasította a négy magyar párt (a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége,
a Magyar Polgári Szövetség, a
Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt), valamint 11 civil szervezet és több magánszemély által elfogadott/támogatott dokumentumot arról, hogy mi kerüljön be a kisebbségi akciótervbe, amit a szerb kormánynak – Európai Uniós követelménykért – rövidesen el elkell(ene) fogadni.
Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt), valamint 11 civil szervezet és több magánszemély által elfogadott/támogatott dokumentumot arról, hogy mi kerüljön be a kisebbségi akciótervbe, amit a szerb kormánynak – Európai Uniós követelménykért – rövidesen el elkell(ene) fogadni.
Ezzel a döntéssel az MNT és Hajnal Jenő végleg
bebizonyították, hogy nem a vajdasági magyarok érdekeit képviseli. Valójában
megbukott az MNT, mivel elutasította, hogy arról tárgyaljon, ami a legfontosabb
feladata.
Bizonyára ez lett volna az utolsó alkalom, hogy az MNT
javaslatot tegyen a szerb kormánynak, hogy a vajdasági magyarok helyzetének
javítás érdekében mi kerüljön be az akciótervbe, amely „utolsónak mondott
változatát a szakértői bizottság vezetője Brüsszelben a tagállamok
képviselőinek már büszkén bemutatott”.[5]
Így majd csak akkor szerzünk tudomást az akcióterv tartalmáról, amikor azt a
szerb kormány már elfogadta…
Miután a testület tagjai megszavazták a napirendi pontok összevonását,
vagyis a tanács és végrehajtó testületének a 2015. évi munkájáról, valamint a
pánzügyekről szóló beszámoló megvitatását, Tari
István elsőként szólat fel:
– Tisztelt Ház! Elnök úr!
Én még mindig egyébként meg vagyok döbbenve, attól a
magtartástól, amit az elnök úr ma produkál. Elképesztő. Elképesztő az, hogy
többször említi egyik tagtársam a nevemet és a személyes érintettség okán nem
szólhatok. Ez most történt meg először. És én azt gondolom, hogy ez a
magatartás abba az értelmiségellenes magatartásba tartozik, amely mostanában
egyre erőteljesebben nyilvánul meg a mi közösségünkben. Tehát, az, hogy nem
tudunk vitatkozni, és az, hogy amikor fontos dolgokról kellene vitatkoznunk,
akkor hatalmi szóval, tehát elnöki magatartással akadályozzuk meg azt, hogy
egyik-másik tagtársunk elmondja a véleményét, az elképesztő.
Nem véletlenül nyújtottam be záradékokat, és itt úgy
vitatkoztak azokról a záradékokról, hogy nem szólhattam hozzá.
Ezeket a napirendi pontokat, amelyek fontos napirendi
pontok, összevonva tárgyaljuk, pont azért, mert rengeteg dolgot el lehetett
volna mondani mindegyikről külön-külön. Ha én mindegyikhez hozzá szeretnék
szólni, akkor itt 20 percig beszélhetnék csak. Ami eleve arra vonatkozik, hogy
el akarják lehetetleníteni a tanácsnokokat és el akarják lehetetleni azokat is,
akik szeretnének figyelni – mondta Tari, illusztrálva ezzel is a tanácsban
uralkodó állapotokat.
Az MNT 15. ülésének másik lényegi mozzanata volt, amikor napirendre került
a Magyar Szó és a Hét Nap Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületeibe javasolt
személyek listája, „amely ellen már napokkal korábban többen is tiltakoztak”. A Vajdasági Magyarok
Demokratikus Közössége (VMDK) külön közleményben arra szólított fel, hogy a MNT
15-ik rendes ülésén „ne szavazza meg azokat a kádermegoldásokat, amelyek a
délvidéki magyar sajtó teljes elfojtására irányulnak”.[6]
A kinevezési listán a VMSZ
tisztségviselőkként ismert személyek is vannak, akinek eddig nem sok közük volt
a sajtóhoz és akik – Joó Horti Lívia értékelése szerint – „ahhoz járulhatnak
hozzá, hogy az MNT alapította médiumok valóban párközlönnyé épüljenek le”. A
Magyar Mozgalom (MM) társelnöke „robbanáshoz közelinek nevezte a médiában
uralkodó helyzetet” és „józanságra intette a döntéshozókat. Zsoldos Ferenc pedig kiemelte, hogy a
Magyar Szó hasábjain „valamiféle párhuzamos valóság jelenik meg”.
Náray Éva (MÖ) – emlékeztette a MM-hoz tartózó képviselőket néhány
évvel korábbi kijelentésére, miszerint Pressburger Csaba, a Magyar Szó korábbi
főszerkesztőjének leváltásakor azt mondta, hogy a Duna vize sem fogja lemosni
azt, hogy politikai döntést hozott ezzel az MNT, akkor azonban a testület
mostani tagjai kivétel nélkül rászavaztak a leváltására. Utalva ezzel az MM
tagjainak pálfordulására.
A
tiltakozások ellenére az MNT „szavazógépezete” azonban változtatás nélkül
elfogadta két lap testületeibe javasolt személyeket.
Az MNT 15. ülésének TV-közvetítése alapján arra a megállapításra
juthatott a néző, hogy az testületben növekszik a feszültség. Az eddigi
négytagú ellenzékhez (VMDK-Csonka Áron lista kettő, a Magyar Liga – Új Magyar
Alternatíva és a Másként Magyarságunkért lista egy-egy képviselője) fellépéseivel
csatlakozott a VMSZ Magyar Összefogás listájából kivált hat képviselő is.
A két tábor között
olyan ellentétek vannak, amelyek nem egyeztethetők össze. Ezt Zsoldos Ferenc az MNT-nek (most) a
Magyar Mozgalomhoz tartozó tagja találóan így fogalmazta meg: „A Délvidéken
pillanatnyilag értékháború zajlik. Nem emberek és értékek között, hanem két
szervezési modell között. Van egy centralizált, az embereket felülről irányító
és szolgaként kezelő rendszer és egy másik, amely az embert emberkét próbálja
kezelni”.
Kétségtelen, hogy ennek a két „modellnek” a
küzdelméből győztesen nem a centralizált fog kikerülni. Ehhez azonban a
kritikus tömeg további növekedésére, vagy új választásokra lenne szükség. A MÖ
listához nem tartozó képviselőknek el kellene gondolkozni az MNT-ből való
kivonulás lehetőségén is.
A TV-közvetésből az is látszott, hogy az MNT vezető
káderei nem jó irányba vezetik a testületet. Olyan döntéseket hoz(at)nak,
amelyek nem a vajdasági magyarok érdekeit szolgálják. Mint ahogy az is, hogy az
MNT-nek – a VMSZ listája alapján – olyan pártkatonák is a tagjai lettek, akik
(finoman fogalmazva) nem nőttek fel a feladathoz. Ugyanez vonatkozik a
szakszolgálatra is.
Mindebből azt a tanulságot lehet levonni, hogy a
nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításakor (vagy új
törvény meghozatalakor) lehetővé kell tenni, hogy a választópolgárok konkrét
személyekre/személyekről és ne listákról szavazzanak. Ezt az elvet kellene
belefoglalni a választási törvénybe is.
Elő kellene venni a nemzeti tanács önkormányzati
szinten való létrehozását szorgalmazó korábbi javaslatot is, miszerint nemzeti
tanácsot kell alakítani minden községben, amelyben a legutóbbi népszámlálás
adatai szerint valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek száma meghaladta
a 15%-ot. Azokban a községekben, ahol valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek
száma nem éri el ezt a százalékot, nemzeti kisebbségi megbízottat kell
választani.
Az MNT legutóbbi ülése is igazolta, hogy a pártlista
alapján választott nemzeti tanács nem felel meg az elvárásoknak. Ezen sürgősen
változtatni kell! Mindannyiunk érdekében…
Újvidék, 2016. február 29.
BOZÓKI Antal
[1] Az MNT 15. ülésének felvétele itt tekinthető
meg: http://www.vmdk.org.rs/, vagy https://www.youtube.com/watch?v=cwtfdliedSQ
[2] Basity Gréta: Hajnal: Az MNT
elmúlt évének középpontjában a tartalmi fejlesztések álltak. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19763/Hajnal-Az-MNT-elmult-evenek-kozeppontjaban-a-tartalmi-fejlesztesek-alltak.html,
2016. február 26. [22:32]
[3] P. E.: Vitaszikrák az MNT-ben. Magyar Szó,
2016. február 27, 1. és 5., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2983/kozelet_politika/141887/Vitaszikr%C3%A1k-az-MNT-ben.htm
[5] Varjú Márta: A magyar
kormány döntése beigazolódott a terepen. Magyar Szó, 2016. február 13. 1. és 4.
[6] A Magyar Nemzeti Tanács a délvidéki magyar
sajtó teljes elfojtására készül. http://www.vmdk.org.rs/hirmodo,
2016. február 26.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése