Hajnal Jenő mondjon le!
Kisebbségjogi
témák
Az elmúlt héten sem hiányoztak a fontos nemzeti kisebbségi témáknak: Pásztor Bálint, az időközben
feloszlatott a szerb parlament VMSZ-es képviselője és Varga László (volt VMSZ-es) képviselő nyilatkoztak – most már ki-ki
a maga szemszögéből – a részarányos foglakoztatásról, a szerb kormány pedig elfogadta „a nemzeti kisebbségekre vonatkozó
akciótervet”.
Működésképtelen jogi megoldás
A szerb parlament március 1-jei ülésének napirendjén a tartományokban
(sic!) és önkormányzatokban foglalkoztatottakról szóló törvény is szerepelt.[1]
A törvényről folytatott
általános vitában Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség
(VMSZ) parlamenti képviselője a kisebbségi foglakoztatásról beszélt:
– Ez a törvény olyan jellegű megoldást tartalmaz, amely szerint egyenlő
kvalifikáció, képesítés esetén, ha egy önkormányzati vagy tartományi intézmény
munkahelyére jelentkezik egy magyar és egy szerb, akkor a magyart kell
foglalkoztatni. Ez nem alkotmányellenes, mert az alkotmány is és a kisebbségi
kerettörvény is tartalmaz olyan megfogalmazást, hogy nem számít
diszkriminációnak az, ha egyenlő feltételek mellett a kisebbséghez tartozó
jelentkező előnyben részesül – magyarázta Pásztor Bálint. – Lényeges, hogy létrejön
a foglalkoztatottak nyilvántartása is. A júliusban elfogadott, közszférában
dolgozók nyilvántartásáról szóló törvény volt az első jogszabály, amely
kötelezettséget ír elő arra vonatkozóan, hogy a nemzeti hovatartozásra és a
tanulmányok nyelvére vonatkozóan is nyilvántartást kell az államnak vezetnie.
Ez most megerősítést nyer a tartományi és az önkormányzati szervekben is –
mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy így már adatokat lehet szerezni a
részarányos foglalkoztatásról is. Hozzáfűzte, az eljárás egy folyamat, amely 25
éves lemaradást pótol.[2]
Az ifj. Pásztor állításaival szemben, Varga László, aki miután kizárták a VMSZ-ből, 2015. december 29-én
kilépett a VMSZ köztársasági parlamenti frakciójából,[3]
erről a törvényről a következőket írta:
– A Kormány a mai napon
egy olyan, működésképtelen jogi megoldást fogadtatott el a Vajdasági Magyar
Szövetséggel, amelyet a magyar közvélemény számára újabb sikerként igyekeznek
eladni, ugyanakkor a közszférabeli részarányokra semmilyen kihatással nem lesz.
A gyakorlatban
alkalmazhatatlan törvényi rendelkezés lényege, hogy egy kormányrendelet előírja
majd, hogy – amikor munkaviszony létesítésre kerül sor a tartományi vagy helyi
önkormányzati szervekben, és a pályázatra jelentkezik egy szerb nemzetiségű és
egy kisebbséghez tartozó, azonos képesítéssel rendelkező jelölt – akkor a
kisebbséghez tartozó jelentkezőt kell előnyben részesíteni és vele kell
munkaviszonyt létesíteni.
Azért működésképtelen és
alkalmazhatatlan ez a jogi mechanizmus, mert a nemzeti hovatartozásáról az
Alkotmány értelmében senki nem köteles nyilatkozni. Ebből következik, hogy aki
nem nyilatkozik a nemzeti hovatartozásáról, azt nem érheti semmilyen hátrány a
közszférabeli munkaviszony létesítése során, aki pedig nyilatkozik a nemzeti
hovatartozásáról, az nem élvezhet semmiféle előnyt. A gyakorlatban – amennyiben
egy, a nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozó szerb nemzetiségű jelentkező
helyett, a pályázati bizottság egy, a nemzeti hovatartozásáról nyilatkozó
kisebbségi pályázót részesít majd előnyben – a munkaviszony létesítéséről szóló
döntés egészen biztosan meg fog bukni a bíróságon.[4]
Amikor még teljes
volt az egyetértés
Varga László és Pásztor Bálint a
rehabilitáciról szóló törvény
megszavazása után (Fotó: Ótos
András)[5]
Varga írásában Pásztor Bálintot nem említi ugyan, de feltételezhető,
hogy képviselőtársa/volt párttársa nyilatkozatára reagált. Míg Pásztor Bálint
rendelkezésére áll a (pártja irányítása alatt álló) Magyar Szó, Varga László
írása csak az önmagát függetlennek nevező Vajdaság Ma hírportálon olvasható,
ott is a „közlemények” rovatban.
Varga Lászlónak – úgy
látszik – jött tett, hogy kizárták a pártból. Most már felszabadultan mondhatja
el véleményét a vajdasági magyarságot érintő kérdésekről. Jobb későn, mint
soha! – tartja közmondás.
A nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatásában a VMSZ-nek –
bármennyire is igyekszik ennek az ellenkezőjét állítani –, az alkotmányos és
törvényes rendelkezésék ellenére az utóbbi 15 évben sem sikerült javítani. Csak
példaként említem, hogy a tartományi szervekben foglalkoztatottak között a
magyarok (a 2015. január 26-i adatok szerint)[6]
mindössze 6,38% százalékban vannak. Vagyis fele annyian, mint a lakosság
összetételében.
Elképzelhető-e, hogy – Pásztor Bálint állítása szerint
– alkalmazzák a törvény rendelkezését, miszerint „egyenlő kvalifikáció,
képesítés esetén, ha egy önkormányzati vagy tartományi intézmény munkahelyére
jelentkezik egy magyar és egy szerb, akkor a magyart kell foglalkoztatni”?
A törvény egyéként is csak 2016. december 1-jén lép
hatályba. Ha…
Hajnal Jenő mondjon le!
A szerb kormány a március 3-i ülésén elfogadta a nemzeti kisebbségekre
vonatkozó akciótervet, amelyet a 23. tárgyalási fejezet akcióterve irányoz elő
– jelentette be Kori Udovički államigazgatási miniszter. A
kormány közleménye szerint az akcióterv kidolgozásakor különös figyelmet
fordítottak a kisebbségi nemzeti tanácsok javaslataira.[7]
Ennek az írásnak az
apropója éppen az utóbbi mondat. Nem felel meg ugyanis a valóságnak, hogy a
Magyar Nemzeti Tanács (MNT) bármit is megfogalmazott volna a nemzeti kisebbségi
akciótervvel kapcsolatban.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke (a VMSZ Magyar Összefogás listáról) –
annak ellenére, hogy Tari István a testület
(VMDK – Csonka Áron) képviselője több beadványban is javasolta, hogy az MNT
tűzze napirendre ezt a témát – határozottan elutasította annak még a felvetését
is.[8]
Hajnal Jenő, az MNT elnöke a szószéknél[9]
– Az is lényeges, hogy
az MNT szakértők, politikai pártok képviselőinek részvételével két körben
közvitát tartott a dokumentumról” – mondta Pásztor Bálint.[10]
Az MNT elnökének
meghívására két alkalommal (2015. november 5-én és december 23-én) „zártkörű
értekezleten” került megvitatásra az – akkor még – kisebbségi akciótervezet. Arról
azonban, hogy az ott elhangzottakból mi került be az akciótervbe, esetleg csak
Hajnal Jenőnek és Nyilas Mihály tartományi
oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárnak lehet fogalma. A
„közvita”, ha ezt annak lehet nevezni, egyébként sem helyettesítheti az
intézmény állásfoglalását. Ez pedig nem került sor. Akkor fogjuk megtudni, hogy
mit tartalmaz „a 75 oldalas és 112 külön tevékenységet tartalmazó” akcióterv,[11]
amikor nyilvánosságra hozzák. Ez viszont már elfogadhatatlan.
– Arra kértem a
kormányfőt, hogy még a választások kiírása előtt, azaz a kormány ügyvezetői
fázisba lépése előtt kerüljön a dokumentum a kormány asztalára. A partnerség
megerősítése és a szavahihetőség igazolása szempontjából tartom fontosnak, hogy
nem egészen 24 órával a választások kiírása előtt erre sor is került –
nyilatkozta Pásztor István, a VMSZ
elnöke.[12]
Ebből a nyilatkozatból
is arra lehet következtetni, hogy az akcióterv tartalmáról egyeztetés folyt a
VMSZ és a Szerb Haladó Párt (SHP) között. A magyar közösség, a magyar pártok és
civil szervezetek ezzel kapcsolatos álláspontjai nem voltak fontosak.[13] Érthetőbbé teszi Hajnal viszonyulását is.
|
A Bosnyák Nemzeti Tanács (BNV) még tavaly novemberben távozott a
nemzeti kisebbségek jogainak megvalósításáról szóló akcióterv elkészítésére
létrehozott munkacsoportból, az állítva, hogy az állami képviselők ignorálták
a bosnyákok minden problémáját, javaslatait és ajánlásait.[14]
|
Adott volt egy lehetőség arra, hogy a magyar közösség – a helyzetének
javítása érdekében – megfogalmazza a Szerbia iránti követeléseit, aminek a
megvalósítását aztán az EU számon kérhet az országtól az uniós csatlakozás
előtt. Ez a lehetőség kihasználatlan maradt. A felelősség – talán nem túlzás:
történelmi – terhe ezért Hajnal Jenőre,
Nyilas Mihályra, Pásztor Istvánra, a VMSZ elnökére és
fiára Pásztor Bálint köztársasági
képviselőre, valamint Deli Andorra
hárul, akit a VMSZ juttatott az Európai Parlamentbe.
A kérdés így is felvethető:
Na, és akkor mi történik, ha történetesen Hajnal Jenő az MNT napirendjére tűzi
az akciótervet? A válasz: Ugyanez, ami most. Amit Hajnal Jenő javasol a
„frakció” ülésén, azt a túlnyomó többségű VMSZ-es testület megszavazza. Ez
viszont azt jelenti, hogy rosszul állunk az MNT-vel és a magyar
érdekképviselettel.
Annak az első feltétele, hogy ezen javítsunk, Hajnal
Jenő távozása a testület éléről. Egyébként is már több alkalommal bizonyította,
hogy ezt a tisztséget nem rá szabták. Amennyiben nem hajlandó önként távozni,
ami természetes és erkölcsi tett lenne, meg kell fontolni a törvény nyújtotta
lehetőségeket a leváltására.
Mi a teendő?
Amikor nyilvánosságra
kerül/hozzáférhetővé válik a nemzeti kisebbségi akcióterv, tanácskozást kell(ene)
szervezni a magyar pártok, civil szervezetek és egyének részvételével. Az
észrevételeket, javaslatokat, megjegyzéseket el kell juttatni az Európai Unió
képviselőihez, hogy ezeket is vegyék figyelembe a Szerbiával folytatandó uniós
csatlakozási tárgyalásokon. Ha lesz egyáltalán vállalkozó egy ilyen tanácskozás
szervezésére. Ha viszont nem, magunkra vessünk…
Újvidék, 2016. március 6.
BOZÓKI
Antal
[1] Zakon o zaposlenima u autonomnim pokrajinama i
jedinicama lokalne samouprave. http://www.parlament.gov.rs/upload/archive/files/lat/pdf/zakoni/2016/2727-15-lat.pdf
[2] mh: Postosabb és alkalmazhatóbb hivatalos
nyelvhasználati törvényt. Magyar Szó, 2016. március 1. 4. és mh: Ma választják
az védelmi minisztert. Magyar Szó, 2016. március 2. 1. és 4.
[3] Varga László kilépett a VMSZ frakciójából. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19533/Varga-Laszlo-kilepett-a-VMSZ-koztarsasagi-parlamenti-frakciojabol.html,
2015. december 29. [17:34]
[4] Varga László: A hamis sikerpropaganda újabb
felvonása http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2925/Varga-Laszlo-A-hamis-sikerpropaganda-ujabb-felvonasa.html, 2016. március 3. [14:52]
[5] Virág Árpád: A kisebbségi jogok napja. Magyar
Szó, 2011. december 6. 5. http://www.magyarszo.com/hu/2011_12_06/kozelet/48503/A-kisebbs%C3%A9gi-jogok-napja.htm,
2011. december 6. [19:32]
[6] Izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana –
ombudsmana za 2014. godinu [A Tartományi
Polgári Jogvédő – Ombudsman 2014. évi jelentése], 78. o. A jelentés a http://www.ombudsmanapv.org/riv/attachments/article/1552/Godisnji_izvestaj_PZG_2014.pdf
oldalon tekinthető meg.
[7] Tanjug. Elfogadták a nemzeti kisebbségekre
vonatkozó akciótervet. Magyar Szó, 2013. március 4. 4.
[8] Lásd az MNT 14. (2016. január 29-i) és 15.
(2016. február 26-i) ülésével kapcsolatos tudósításokat, írásokat. Lásd még az
„Ami provokálhatja közösségünket” (http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/50918-2016-02-03-21-00-03,
2016. február 03. [21:55] és http://www.vmdk.org.rs/, 2016. február 3. ) és a
Megbukott az MNT c. írásomat (http://www.vmdk.org.rs/,
2016. február 29. és http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/51787-2016-02-29-20-09-04,
2016. március 01. [12:06]
[10] v-ár, P.E.: Számon kérhető kötelezettségek.
Magyar Szó, 2016. március 5., 5. o.
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] A
VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG ALAPÉRDEKEI (SZERBIA EU-S CSATLAKOZÁSI FOLYAMATA
ALATT)
[14] Amela Bajrović: BNV predlaže izmene Akcionog
plana za nacionalne manjine [A BNT javasolja a nemzeti kisebbségekre vonatkozó
akcióterv megváltoztatását]. Radio Slobodna Evropa [Szabad Európa Rádió] http://www.slobodnaevropa.org/content/javne-rasprave-o-izmeni-akcionog-plana-za-prava-nacionalnih-manjina/27521803.html,
2016. január 31.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése