Jegyzet a kormányközi kisebbségi vegyes bizottság ülése
alkalmából
Április 4-én Szabadkán, csaknem öt év után először ülésezett a magyar-szerb/szerb
magyar kormányközi kisebbségvédelmi vegyes bizottság. A Bizottság 2004.
december 13-án alakult meg[1]
és – a minapi szabadkai ülésig – összesen négy alkalommal ült össze. Legutóbbi
ülését 2011. június 20-án tartotta meg.[2]
A testületet Szerbia és Montenegró és a Magyar Köztársaság közötti, a Szerbia és
Montenegróban élő magyar kisebbség és a Magyar Köztársaságban élő szerb
kisebbség jogainak védelméről szóló egyezmény alapján állították fel.[3]
A kétoldalú
egyezmény (16 szakasza 2. bekezdése) szerint, a Bizottság „szükség szerint, de
évente legalább egyszer ülésezik”. Az ülések elmaradásából/meg nem tartásából
is látszik, hogy a két kormány milyen fontosságot tulajdonított a kisebbségi
kérdések rendezésének.
A testület feladatai
közé tartozik (16/3 szakasz) a két kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdések
megvitatása, az Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósításának áttekintése
és értékelése, valamint ajánlások terjesztése a kormányok számára az Egyezmény
megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban.
Mindebből persze
az utóbbi években éppen semmi nem történt, mivel a Bizottság még csak össze sem
ült. Ez már önmagában is felelőtlenség, a nemzettársakkal való nem törődésre
utal, sőt nemzetközi botránynak is lehetne nevezni.
A két ország
viszonyában nem teljesült, tehát, a nemzetközi jog egyik alapelve, a pacta sunt servanda, a szerződési hűség
elve, vagyis az az elvi követelmény, hogy valamilyen szerződésben vállat
kötelezettséget teljesíteni kell. Ez miatt azonban senkinek még csak a haja
szála sem görbült meg. Kit érdekel az, hogy időközben sokasodtak a kisebbségek
helyzetét érintő, megoldásra váró kérdések?[4]
Pásztor István, Aleksandar Vulin, Nenad Ivanišević és Kalmár Ferenc
Fotó: subotica.com
A
szabadkai ülés után a részvevők hangoztatták – mintegy mentegetve magukat (és a
korábbi bizottsági tagokat) –, mondván, hogy „nem
a kisebbségi vegyes bizottság, hanem a szerb és a magyar kormány feladata a
kisebbségek helyzetének rendezése”.[5]
Arról viszont nincs tudomásom, hogy az Aleksandar Vučić vezette
kormány valaha is részletesebben foglalkozott volna a nemzeti kisebbségek
helyzetével, jogainak megvalósításával. És arról sem, hogy a szerb kormánynak
hivatalosan kinyilvánított nemzeti kisebbségi politikája lenne.
Egyébként a közönséges halandók a
Bizottság üléséről sem tudhattak meg sokat. Még azt sem, hogy milyen témák
szerepeltek napirenden.
Az MTI jelentése szerint, Kalmár Ferenc, Magyarország
szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos,[6]
a kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke kiemelte: a tervek szerint
ezentúl évente legalább egyszer ülésezik a testület. Mint mondta: öt év alatt
rengeteg téma összegyűlt, amelyekről mindenképpen beszélni kell, de az előzetes
tárgyalások pozitív irányt mutatnak.
Nenad Ivanišević szociális ügyi államtitkár, a vegyes bizottság szerb
társelnöke is megbocsáthatatlannak nevezte, hogy ennyi éven át nem ült össze a
testület, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére a két
kormány több olyan intézkedést is foganatosított az utóbbi években, amelyek a
magyarországi szerb kisebbség, valamint a szerbiai magyar kisebbség helyzetének
javítását célozták.[7]
Arról is el lehetne gondolkodni, hogy magyar részről a
bizottság élére „miniszteri biztos”, a szerb oldalról pedig „szociális ügyi
államtitkár” került. Ennyi idő után, miért nem képviselte mindkét oldalt a
kisebbségi ügyekben illetékes miniszter?
Kalmár Ferenc, az M1
csatornának adott utólagos nyilatkozatából megtud(hat)tuk, hogy „májusban folytatja munkáját (a címben:
folytatódhat) a Szabadkán öt év után először összeült magyar-szerb kormányközi
kisebbségi vegyes bizottság, hogy tisztázza az első tárgyaláson lezáratlanul
maradt négy vitatott kérdést”.[8] (Hogy melyik az négy
kérdés, azt már nem mondta.) Az ülésen valamiféle jegyzőkönyvet is elfogadtak,
de annak tartalma nyilvánosság számra ismeretlen.
A miniszteri biztos megjegyezte: „A tárgyalás bár
nagyon tárgyszerűen zajlott, voltak olyan kérdések, amelyek (körül – B. A.) komoly
vita alakult ki. Példaként említette, hogy a bizottság a magyar fél kérésére –
hosszas tárgyalást követően – javasolja az újvidéki egyetemnek, hogy tekintse
át a felvételi gyakorlatát és lehetőség szerint tegye lehetővé, hogy a jogi
karon is lehessen kisebbségi nyelveken, így magyarul is felvételizni.”[9]
Jó lenne, ha a Bizottság munkája a továbbiakban
nagyobb nyilvánosságot kapna, hiszen rólunk tárgyalnak – nélkülünk.
A Szabadkai üléshez tartozik az a január 11-i információ is, hogy az
újvidéki székhelyű Regionalizmus Központ (Centar
za regionalizam) „folytatta tevékenységét a szerbiai nemzeti kisebbségek
helyzetének kutatása területén. A Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával és együttműködésben
az Emberi és Kisebbségi Jogi Hivatallal, 2015 szeptemberétől 2016. júniusig azt
vizsgálja, Szerbia és Horvátország, Magyarország, Románia és Macedónia
kétoldalú egyezményei mennyiben járultak hozzá az aláíró államokban a
kisebbségek helyzetének javulásához. A projektum alatt, tanulmány készül a
kormányközi vegyes bizottságok munkájáról is, amelyek az említett egyezmények
megvalósításának és alkalmazhatóságának az eszközei. A projektum négy
kerekasztal értekeztet, egy TV műsort és egy kiadvány megjelenítését tervezi,
amely javaslatokat tartalmaz, amiket a projektum csoportja a tevékenysége alatt
megfogalmaz. A projektum értekezlettel fejeződik be, amelyre meghívót kapnak a
szerbiai nemzeti tanácsok, az illetékes állami szervek, a nagykövetségek, a
nemzetközi intézmények emberi és nemzeti kisebbségi jogokkal foglalkozó
képviselői, valamint a civil szektor és a médiák”.[10]
A Regionalizmus Központ tájékoztatásából
azonban nem derül ki, hogy ennek a projektumnak az elkészítésében hányan és kik
vesznek részt, és az sem, hogy mekkora összeget emel fel ezért? Arra is
kíváncsi lennék, hogy a csoport tagjai közül hányan és milyen nyelveket
beszélnek, ismerik-e a nemzeti kisebbségi nyelveket? Vagy megelégszünk azzal,
hogy helyettünk mindig mások mondják meg milyen a helyzetünk?
Vajdaságban
sajnos nincsen egyetlen olyan független intézmény, szervezet sem, amely alapos,
komoly, megbízható elemzéseket készítene az itt élő magyarok helyzetéről,
jogainak megvalósításáról. Ez nagy hiány, de hiba is, mivel ezeket az
elemzéseket szükség esetén a hivatalos szervek, a belföldi és külföldi
közvélemény elé lehetne tárni. Ilyen elemzés nélkül pedig nincsen komoly
nemzeti kisebbségi érdekképviselet. A jelenlegi (az itteni és a magyarországi) politikai
vezetőknek ez nem igénye, de nem is érdeke…
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2016. április 10.
[1] Mihajlovits Klára: Megalakult a magyar-szerb
kisebbségi vegyes bizottság. Magyar Szó, 2004. december 14. 1. és 2.
A kapcsolatok rövid története.
Kisebbségvédelem.
[2] Magyarország kormánya. J/9399 számú beszámoló
a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról. Érkezett: 2012.
december 7. http://www.parlament.hu/irom39/09399/09399.pdf
[3] [Sporazum između Srbije i Crne
Gore i Republike Mađarske o zaštiti prava mađarske nacionalne manjine koja živi
u Srbiji i Crnoj Gori i srpske nacionalne manjine koja živi u Republici
Mađarskoj]. Szerbia és Montenegró Hivatalos
Lapja – Nemzetközi szerződések, 14/2004. szám. http://archiv.mnt.org.rs/689-Nemzetkozi-szerzodesek-ketoldalu-egyezmenyek
[4] Lásd pld. A vajdasági
magyar közösség alapérdekei (Szerbia EU-s csatlakozási folyamata alatt) c.
dokumentumot. http://vmdk.org.rs/hirek/432-javaslat-a-nemzeti-kisebbsegi-akcioterv-tartalmara,
2015. április 22.
[5] Öt év után újra ülésezett a
magyar-szerb kormányközi kisebbségi vegyes bizottság. http://www.magyarszo.com/hu/3016/kozelet/144100/%C3%96t-%C3%A9v-ut%C3%A1n-%C3%BAjra-%C3%BCl%C3%A9sezett-a-magyar-szerb-korm%C3%A1nyk%C3%B6zi-kisebbs%C3%A9gi-vegyes-bizotts%C3%A1g.htm'',
2016. április 4. [13:45]
[6] Az európai kisebbségek helyzetéről és jogairól
szóló „Kalmár-jelentés” volt az alapja annak, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter miniszteri biztosnak nevezte ki
Kalmár Ferencet. Kalmár Ferenc: A magyar érdekeket képviselem a
szomszédságpolitikában. SZEGEDma.hu: http://www.csongrad-megye.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=125
[7] Uo.
[8] MTI. Májusban folytatódhat a magyar-szerb kisebbségi
vegyes bizottság munkája
[9] Uo.
[10] Projekat
"Analiza sprovodjenja bilateralnih sporazuma o zaštiti prava nacionalnih
manjina Srbije sa Hrvatskom Madjarskom, Rumunijom i Makedonijom"
[Projektum: Szerbia és Horvátország, Magyaroszág, Románia és Macedónia kétoldalú
kisebbségvédelmi egyezményeinek alkalmazáésa] Novi Sad, 11. januar 2016.
[Újvidék, 2016. január 11.] http://www.centarzaregionalizam.org.rs/html/srp/vesti/v54.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése