KOALÍCIÓPRÓBA

Lesz-e magyar nyelvű felvételi a Jogtudományi Karon?

 

Szimpátiával és szomorúsággal követem a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDisz) küzdelmét a magyar nyelven való felvételizés lehetőségéért az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán.

            Szimpátiával, mert bírósági pert indított a Jogi Kar ellen a magyar diákok legitim jogainak érvényesítéséért, ami számos esetben nem történik meg. Szomorúsággal, mert látom az intézményes ellenállást a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazása terén. 

 

Az Újvidéki Egyetem karain a felvételizés már javában folyik, magyar nyelven is. A Jogi Karra jelentkező tanulóknak azonban „a jelentkezési űrlapon nem volt lehetőségük feltüntetni a magyar nyelven történő felvételizési szándékukat”.

            A VaMaDisz-nek még május 12-én sikerült megszerezni az újvidéki Felső Bíróság ideiglenes intézkedését, amely kötelezte az Újvidéki Egyetem Jogi Karát arra, hogy az idei felvételi vizsgát szervezze meg magyar nyelven is. Mivel ez elmaradt, a szervezet már – teljesen jogosan – a dékán lemondását is kérte.[1]

            Jelenleg arra várnak, hogy „az illetékes tartományi titkárság felügyelőt küld a karra, és a következő lépések megtétele előtt most meg kell várni, hogy a felügyelő elvégezze a munkáját és elkészüljön a jegyzőkönyv” (??). Félő azonban, hogy a sok bába között elvesz a gyerek, vagyis mielőtt a jogi procedúra befejeződik, véget érnek a felvételik.

 

Nyilas Mihály, tartományi kormányalelnök, oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár. újságírói kérdésre, hogy a Jogtudományi Karon mikor sikerül „zöld ágra vergődni a magyar nyelvű felvételi vizsgának”, az alábbi választ adta:

– Abban bízok, hogy a két szinten azonos hatalmi struktúra most már rákényszerítheti a Jogi Kart álláspontja megváltoztatására. Minden egyéb döntés létezik, beleértve az alkotmánybíróságit és tartományi parlamentit is. A kar mégis saját autonómiája elleni támadásnak éli meg mindezt, és az egyetlen kar az Újvidéki Egyetemen, mely nem szavatolja a szóban forgó lehetőséget. A haladó párti illetékes tartományi titkárral már konzultáltam az ügyben, s arról biztosított, hogy támogatja a kérdés gyors rendezését.[2]

Ez azt jelentené, hogy a jogi karnak valamiféle, az alkotmány és a törvények feletti autonómiája van? Az Újvidéki Egyetem rektorátusa tett-e valamit a helyzet rendezése érdekében?

Az ügyben megszólalt Vukašinović Éva, a Tartományi Ombusman kisebbségi jogokkal megbízott helyettese is, aki úgy értékelte, hogy „a magyar nemzetiségű jelölteknek az újvidéki Jogi Karra való iratkozásával kapcsolatos felvételi vizsgája alkalmával nem történt szabálytalanság, hangsúlyozva, hogy az ombudsmanhoz ezzel a kérdéssel kapcsolatban nem érkezett beadvány, sem a hallgatók, sem más részéről”.[3] Ha az ombudsman tudomást szerez a jogsértésről, nem kellene hivatalból eljárást indítania?

 

Az újvidéki Jogi Karral folyó vita 2012. augusztus 14. óta tart, amikor a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) záradékban kérte fel az Újvidéki Egyetem rektorát, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának dékánját és egyetemi tanácsát, hogy a második iratkozási körben biztosítsa a felvételi vizsga megismételt megszervezését magyar nyelven, történelemből, valamint magyar nyelvből és irodalomból a 2001-től fennálló gyakorlatnak megfelelően, azok számára is, akiknek ez az első körben nem volt biztosított. Ismereteim szerint, persze, mint annyi más esetben, a záradékot figyelembe se vették.

Elvi kérdésekről van szó: Érvényesíteni lehet-e a nemzeti kisebbségi tanulók egyenrangúságát az egyetemi felvételiken, vagy nem? Ugyanolyan feltételekkel iratkozhatnak-e a Jogi Karra a magyar nyelven végzett középiskolások, mint a szerb nyelven tanuló társaik? Hogyan lehetséges az, hogy a Jogi Kar, amelynek elsőrendű feladata lenne a jog tiszteletben tartása, akadályozza a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését?

 

A magyar diákok nem jelentkeznek tömegesen Jogi Karra, mivel a jogászok számára köztudottan rendkívül fontos a szerb nyelv ismerete. Nem véletlenül mondják: „a jogászok fegyvere a nyelv”.

Na, már most, ha az a néhány (az egyik adat szerint tíz, a másik szerint kilenc)[4] diák sem tud felvételit nyerni a Jogi Karra, az évek óta ismétlődő felvételizési probléma miatt, fennáll annak a lehetősége, hogy egy idő után még az a kevés magyar jogász is eltűnik az igazságszolgáltatásból, aki még jelen van. Pedig a közösségnek szüksége van a magyar jogászokra. (Nem véletlenül nevezték régebben a jogászokat „a társadalom mérnökeinek”.) Ez pedig azzal kezdődik, hogy a magyar ajkú hallgatók is bejussanak a Jogi Karra.

A jogászképzés érdekében szükséges lenne, hogy az MNT mielőbb napirendre tűzze ezt a kérdést és – a foglalkoztatási és nyelvhasználati egyenrangúságunk megvalósítása érdekében – a hivatalos szervektől adatokat kérjen arról, hány magyar jogász van a bíróságon és az ügyészségeken, hány magyar közjegyző van? Évek óta nem közöltek adatokat erről, miközben megtörtént az igazságügyi szervek átszervezése, miáltal magyar nyelven is működő (akkor) községi bíróságok tűntek el. Az újvidéki Alapfokú Bíróságon például a korábbi ötből már csak egy magyar bíró maradt.

Az, hogy a Jogi Karon lesz-e magyar nyelvű felvételizés, most már nem csak az MNT, de a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) felelőssége is. Amennyiben az idén is elmarad a magyar nyelvű felvételizés, a VMSZ-nek a Szerb haladó Párttal (SNS) kötött hatalomgyakorlási koalíciója az első lépésnél megbukik. Ebben az esetben a magyar tisztségviselőknek távozniuk kellene a tartományi kormányból. Vagy a nagy fizetés és privilégiumok fontosabbak a közösségi érdeknél? 

 

Újvidék, 2016. június 29.

BOZÓKI Antal

Kapcsolódó írások:

 

Bozóki Antal: A közelmúlt kísértése. (Pót)vizsgázik az MNT.   http://margitzoltan.blog.hu/2012/08/28/a_kozelmult_kisertese, 2012. augusztus 28. [22:08]

 

Bozóki Antal: DÁVID VAGY A GÓLIÁT? Magyar nyelven felvételizni az újvidéki Jogi Karon? DélHír portál: http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/54551-magyar-nyelven-felvetelizni-az-ujvideki-jogi-karon, 2016. május 22. [14:52] és Napló: http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7743, 2016. május 22.

---

[1] Tápai Renáta: A VaMaDisz a dékán lemondását kéri.  

Magyar Szó, 2016. június 25., 7., vagy
http://www.magyarszo.com/hu/3090/kozelet_oktatas/148810/A-VaMaDisz-a-d%C3%A9k%C3%A1n-lemond%C3%A1s%C3%A1t-k%C3%A9ri.htm, 2016. június 25., 11:00

[2] Virág Árpád: Új alapokra helyezett tartományi politika. Magyar Szó, 2016. június 25., 1. és 8., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3090/kozelet/148806/%C3%9Aj-alapokra-helyezett-tartom%C3%A1nyi-politika-(M%C3%A1solat-2).htm, 2016. június 25., 09:43 >> 2016. június 25., 21:11

[3] R. D.: Postignut dogovor sa savetima nacionalnih manjina [Megegyezés történt a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaival.]  Danas, 2012. július 23. 18. A Tartományi Ombusman értékelése szerint a Jogi Karon nem történt szabálytalanság. http://bozokiantal.blogspot.rs/2012/07/a-tartomanyi-ombusman-ertekelese.html, 2012. július 24. Fordította B. A.

[4] Lásd az 1-es alatti írásban.

A politikusok először megszerzik a polgárok bizalmát, aztán meg minden mást.

Zoran Doderović

Mindaz, ami elnyomja a személyiséget despotizmus, függetlenül attól, hogy minek nevezzük.

John Stuart Mill (London, 1806. május 20. – Avignon, 1873. május 8.) angol filozófus és közgazdász.

Az ember haj, fog és illúzió nélkül születik – úgy is hal meg.

Ifj. Alexandre Dumas (Párizs, 1824. július 27. – Marly-le Roi, Yvelines, 1895. november 27.) francia író, drámaíró, novellista

MEGTŰRT INTÉZMÉNY

A tartományi ombudsman és a nemzeti kisebbségi jogvédelem

A 2015-ös év folyamán – a tartományi ombudsman éves (2016. március 29-i) jelentése szerint – a polgárok „a nemzeti kisebbségi jogok védelme területén összesen 55 panaszt tettek, ami az Ombudsman által indított összes eljárás 5,98%-a. 25 panaszt természetes személyek nyújtottak be, akik közül 16-ot férfiak (29,09%), 9-et pedig nők (16,36%). Panasszal élt 9 egyesület is (16,36%), négy panaszt (7,27%) a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai tettek, 15-öt (27,27%) jogi személyek, két panasz pedig névtelen volt. A tartományi ombudsman saját kezdeményezésére három eljárást indított”.[1] (Hogy ezek az eljárások mire vonatkoztak és milyen eredménnyel értek véget, a beszámolóból nem tudjuk meg.)

Az 55 tárgyból az Ombudsman „14-et elvetett” (a jelentésből nem tűnik ki, hogy mi végett), „7 még munkában van, 34-et pedig megoldott” (hogy milyen végkifejlettel, arról a jelentés már nem szól).[2]

Terület[3]	%
Hivatalos nyelv- és íráshasználat	41,82
Nemzeti hovatartozás alapján való megkülönböztetés	36,36
Oktatás	10,91
Tájékoztatás	7,27
Kultúra	1,82
A nemzeti kisebbségek arányos képviselete	1,82

Muškinja Heinrich Anikó 2016. március 31-én adta át jelentését Pásztor Istvánnak, a Tartományi Képviselőház (akkori és mostani) elnökének. Ismereteim szerint a dokumentum még nem került a Képviselőház napirendjére. (Ótos András felvétele)[4]

Az ombudsman–jelentés (az alábbi) hat példával illusztrálja a nemzeti kisebbségi jogsértéseket:[5]

            1. A bánáti Tordán olyan orvos dolgozik, az előző orvostól eltérően, aki nem ismeri a magyar nyelvet, miközben a falu lakosainak legnagyobb része magyar.  Ez az „egymás közti meg nem értés lassítja a rendelő működését és mind nagyobb elégedetlenséget vált ki a páciensek körében”. Bégaszentgyörgy községben – ahova a falu tartozik – a magyar és a román nyelv is egyenrangú használatban van.

            A tartományi ombudsman álláspontja szerint, „a jövőben – a megüresedett munkahelyek betöltésekkor figyelembe kell venni, hogy a foglalkoztatottak beszéljék a magyar vagy román nyelvet”.  Ezzel összhangban, „a tartományi ombudsman elküldte véleményét (a jelentésből nem tűnik ki, hogy hova, kinek – B. A.), miszerint „a bégaszentgyörgyi egészségház munkaviszony létesítésekor legyen tekintettel a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletéről, valamint a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának ismeretéről, amelyek hivatalos használatban vannak a helyi önkormányzat területén”.

            Ismereteim szerint, Tordán továbbra se nincsen magyar nyelvet ismerő orvos, gyógyszerész, holott ezt a kérdést – ösztöndíjazással vagy egyéb módon – már régen meg lehetett/kellett volna oldani. Hogyan tudja az orvos megállapítani, hogy mi a baja a páciensnek, vagy a gyógyszerész az orvosságot kiadni, ha nem tud vele szót érteni? (Közben a helybeli orvosi egyetemet végző, mivel nem tudott munkát kapni, Kanadába költözött, és a gyógyszerészi helyet is meg lehetett volna oldani.)

            2. Egy Zombor környéki általános iskolai tanár arra tett panaszt, hogy a zombori iskolai igazgatóság „nem engedélyezte egy háromtagú diákcsoport számára, akik összevont tagozatban tanulnak, a polgári nevelés nevű tantárgy magyar nyelven való tanítását, miáltal megvonta a tanulók jogát, hogy anyanyelvükön tanulják ezt a választott tantárgyat”.

            Mivel az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium 2015. december 31-én engedélyezte az ötödiktől a nyolcadik osztályba járó tanulók háromtagú csoportjának létrehozását a polgári nevelés oktatására, a tartományi ombudsman „a további eljárást leállította”.

            Az ombudsman-jelentéséből azonban nem lehet megállapítani, hogy akkor most a tanulók a „K. helységbeli iskolában” magyar nyelven tanulják-e a polgári nevelés tantárgyat. (A jelentésben miért nem lehetett kiírni a falu nevét?)

            3. A 2015/16-os iskolaév kezdetén több panasz érkezett arra vonatkozóan, hogy az általános iskolák pénzelésére vonatkozó szabályzat alkalmazásával „nagyszámú szakmunkatárs pedagógiai norma nélkül marad, és hogy az átvételükre figyelemmel kellett volna lenni, az új foglalkoztatottak felvétele előtt”.

– Felmerült a kérdés: azokban az iskolákban, amelyekben két nyelven folyik az oktatás, hogyan biztosítani pedagógust, aki ismeri a nemzeti kisebbségi nyelvet is, amikor csak egy szakmunkatárs alkalmazására van joguk, miközben a pszichológus (aki nem beszéli a kisebbségi nyelvet) határozatlan időre van felvéve, illetve amikor – az oktatási norma miatt – kötelesek átvenni valakit, aki úgyszintén nem beszéli (a kisebbségi) oktatási nyelvet?

Az Ombudsman válaszában rámutatott, hogy „ezt a problémát külön feltételek előírásával lehet megoldani, a munkahelyek belső szervezési és beosztási szabályzataiban. Abban az esetben, amikor valamelyik kisebbségi nyelv munkahelyi feltételként külön elő van látva, az iskola nem köteles az oktatási norma része nélkül maradt szakmunkatársat határozatlan időre felvenni, aki nem felel meg a munkahelyek besorolásában előírt feltételeknek. Ebben az esetben, az iskola a kiírt pályázat alapján olyan személyt választhat, aki – a törvényes feltételek mellett – teljesíti a besorolásban előlátottakat is.

A jelentésből azonban nem tűnik ki, hogy a konkrét esetekben biztosították-e a kisebbségi nyelvet (is) ismerő pedagógust?

4. Az egyik panasztevő a rendőrség munkájára panaszkodott. Elmondta, hogy nyilvános rendezvények, gyűlések, diszkotékák biztosításával foglalkozik, hangoztatva, hogy „az utóbbi években – mivel roma nemzetiségű – nem ritkán különböző kellemetlenségekben van része, amik megnehezítik a munkáját. Úgyszintén a rendőrfelügyelő állandó nyomásának van kitéve, nemzeti alapon való sértéseknek, munkájában való háborgatásnak, valamint a magánélete elleni támadásoknak”.

A rendőr-igazgatóság tagadta a panaszban leírtakat.

Az ombudsman jelentéséből nem látszik, hogy követelte volna a (a panaszban bizonyára megnevezett) rendőrfelügyelő elleni fegyelmi eljárás lefolytatást. Azt viszont részletesen leírja (nem tudni kinek, minek), hogy a rendőrségnek mikor van joga valakit igazoltatni (?). 

A jelentésből azt sem világlik ki, hogy a nemzeti alapon való megkülönböztetés (36,6%) többi estet mire vonatkozott?

5. Az aradaci kultúrközpont arra tett panaszt, hogy nem használhatja az adaptálásra jóváhagyott eszközöket, mivel a javításra szoruló ingatlan a telekkönyvekben „magántulajdonként” szerepel.

Valójában itt arról van szó, hogy „mi a jogi alapja a nemzeti tanács tulajdonának magántulajdonként való beírása, mivel a nemzeti tanács a kisebbségi önkormányzat testülete, amely a törvénnyel meghatározott közfelhatalmazásokat végez”?

A konkrét esetben a szlovák nemzeti tanács magántulajdonban lévő ingatlant vett, a nagybecskereki kataszter „csak a tulajdonost változtatta meg”.  „Teljesen más viszonyulást alkalmazott”, amikor engedélyezte „a tulajdon más formájának bejegyzését” a román nemzeti tanács javára.

Tekintettel arra, hogy az aradaci kultúrközpont értesítette a nagybecskereki kataszteri hivatal, hogy nem igényli az adatváltoztatást (amire öt éven belül joga lett volna), és hogy az adatok maradjanak változatlanok, „a tartományi ombudsman befejezte a panasszal kapcsolatos tevékenységét”.

Akkor most mi is ennek a „tevékenységnek” az eredménye?

6. Egy csantavéri ügyvédnő arra panasza arra vonatkozott, hogy „a közjegyzők munkájában Szabadka város területén nem veszik figyelembe a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használatára vonatkozó jogokat”.

A panasztevő kifejezte elégedetlenségét az miatt, hogy „a szabadkai közjegyzőknél nem lehetséges magyar nyelvű szerződést kötni, illetve hitelesíteni, valamint hogy a szerb nyelven készített szerződés fordítása, amikor a felek nem beszélik, illetve nem tudják kellő szinten a szerb nyelvet, a felek költségére történik – a leírás szerint – ismeretlen díjszabás alapján”. Ugyanilyen tartalmú panaszt nyújtott be a Magyar Nemzeti Tanács is.

Az Ombudsman megkeresésére a közjegyzői kamara azt válaszolta, hogy „a Szabadka város területén a nemzeti joga nem sérült, mivel a közjegyzői eljárásokban használják nyelvüket és írásukat, vagyis – amikor megállapításra kerül, hogy a szerződés elkészítése és hitelesítési eljárásban részvevő felek nem beszélik a szerb nyelvet – bírósági fordító vesz rész, aki költségeit a közjegyző viseli”. A válasz további részéből azonban megtudjuk, hogy a közjegyző ezt a költséget az ügyfélre/ügyfelekre hárítja, vagyis „a közjegyző a díját (az eljárásban részt vevő – B. A.) minden egyes személy esetében 1 800 dinárral növeli”. (A bírósági eljárásokban a fordítás költségei az állami költségvetést terhelik.)  

Ebből az derül ki, hogy az a nemzeti kisebbségi, aki az anyanyelvén kíván szerződést kötni vagy hitelesíteni, ki kell, hogy fizesse a fordítási költségeket. A tartományi ombudsman a jelentésében megelégszik a közjegyezői kamara válaszával, miközben sérülnek a nemzeti kisebbségek alkotmányos és törvényes nyelv- és íráshasználati jogai, miközben az Ombudsman nem tesz semmit, hogy erre ne kerüljön sor.

 A korábbi ombudsman-jelentések szerint, a nemzeti kisebbségi jogsérelmek területén 2014-ben 63, 2013-ban 67, 2012-ben 55 panasz volt (a táblázatott kísérő szövegben a 65-ös szám szerepel). (A 2011-es jelentésben ilyen adatra nem találtam, az ezt megelőzőekben pedig a nemzeti alapú incidensek vannak kimutatva).

Ezekből az adatokból arra lehetne következtetni, hogy a nemzeti kisebbségi jogsérelmekkel kapcsolatos 2015 évi panaszok száma (55) a 2012. évi szinten van, illetve hogy csökkenést mutat.

Ezekből az adatokból azonban nem kellene messzemenő következtetéseket levonni, sem a nemzeti kisebbségi jogsérelmek száma, sem pedig a panaszok tekintetében, mivel a jogsérelmek többnyire nem kerülnek a nyilvánosság elé, se nem jutnak el az Ombudsmanhoz sem. Csak kevés érintett vállalja ugyanis az eljárások végig vitelét.

Az is lehetséges, hogy panaszok száma csökkenésének oka éppen abban rejlik, hogy az Ombudsman – a számos ajánlása és véleménye ellenére – nem mutatott kellő határozottságot és kitartást a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése területén. A nemzeti kisebbségi foglalkoztatottak száma a tartományi közigazgatásban tovább csökken, az újvidéki autóbuszok – az ombudsman helyettesének fogadkozása ellenére – most is csak cirill betűs feliratokkal közlekednek, a közjegyzők csak a cirill betűs okiratokat hajlandók hitelesíteni (és a bíróságokon is minden irat cirill betűvel készül), az újvidéki Jogi Karon nem lehet magyar nyelven felvételizni, stb. (Miért nem indított az Ombudsman hivatalból eljárást a Jogi Kar ellen? Talán itt nem sérültek a nemzeti kisebbségi jogok, nem illetékes, vagy nem követi a sajtót?)

A legnagyobb probléma az ombudsman-jelentésekkel kapcsolatban talán mégiscsak az, hogy a Tartományi Képviselőház a jelentéseit csak tudomásul veszi, nem nyit azokról érdemi vitát és semmilyen intézkedéseket nem tesz a felmerült társadalmi és nemzeti kisebbségi problémák megoldása érdekében. Most hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) került hatalomra a tartományban is, ezek a kérdések még inkább a háttérbe fognak szorulni. (Az Ombusman a Demokrata Párt – DS által került a tisztségbe.)

Van ugyan egy, a hatalom által megtűrt, demokratikus intézményünk, csak éppen – legalábbis a nemzeti kisebbségi jogok területén (amit a felsorolt példák és a gyakorlat is mutat) – nem sok hasznát látjuk ennek!

Újvidék, 2016. június 27.

BOZÓKI Antal 

---

[1] Izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za  2015. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2015. évi jelentése], 33. o. A jelentés a http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1768-godisnji-izvestaj-2015.html oldalon tekinthető meg.

[2] Uo. 134.

[3] Uo. 135.

[4] Ombudsmanjelenetés. http://www.magyarszo.com/hu/3013/kozelet/143890/Ombudsmanjelent%C3%A9s.htm, 2016. március 31., 16:37

[5] Uo. 35-40.

Quo Vadis, Magyar Szó?

„Eddig egyszer volt szerencsénk itt a házban vendégül látni valakit a párt vezetőségéből, amikor Pál Karesz elsodort az autójával egy biciklis nénit az előttünk lévő zebrán és itt ápoltuk a szerencsétlen asszonyt."

A szabadkai Klein House-ban csütörtök (június 23-án) este Quo Vadis, Magyar Szó? címmel nyilvános estet szerveztek, amelyen a Magločistač tudósítása szerint a lap három volt főszerkesztője (Sinkovits Péter, Kókai Péter, Pressburger Csaba) és washingtoni tudósítója, Purger Tibor vett részt. Erről, a Napló tudomása szerint eddig a Magločistač számolt be. A meghívottak között volt a lap jelenlegi főszerkesztője, Varjú Márta is, de egy nappal a rendezvény előtt lemondta részvételét. Az alábbiakban, Gyulai Zsoltnak, a Klein House menedzserének a facebook-on közétett benyomásait tesszük közzé:
„…gondolom mondanom sem kell a párbeszédet hirdető vmsz-ből éppen senki nem tudott megjelenni, más igen fontos elfoglaltsága végett... eddig egyszer volt szerencsénk itt a házban vendégül látni valakit a párt vezetőségéből, amikor Pál Karesz elsodort az autójával egy biciklis nénit az előttünk lévő zebrán és itt ápoltuk a szerencsétlen asszonyt. A 17.5 méterre lévő fantasztikus pannon televízió munkatársai feltehetőleg valami birkapaprikás főző versenyre voltak beosztva, ezért nem követték le ezt a szerintem fontos beszélgetést. Na, de ez legyen az ő szegénységi bizonyítványuk. Ami a legfontosabb, hogy a pártunk új kommunikációs csatornáján keresztül az egyik névtelen seggnyaló firkász (senki) újra elénk fosott egy irományt, gratulálok kedves Szalai Attila, hogy a nevedet adod ezekhez a dolgokhoz egy pár szem lencséért. Helyetted és helyettetek is szégyellem magam. Majd egyszer rájövök, miért kell ilyen vehemensen nyalni a párt vezetőinek seggét... Nincs az a pénz, amiért én az elveimet és függetlenségemet feladnám, de úgy látszik nektek se elveitek nincsenek, se gerincetek. Így jártunk.”

2016. június 25.

http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7959

PRESBURGER: NIJE REČ O REORGANIZACIJI LISTOVA “MAĐAR SO” I “HET NAP” NEGO O POLITIČKIM PRITISCIMA IZ SVM

Urednik portala Autonomija na mađarskom jeziku i nekadašnji glavni i odgovorni urednik lista “Mađar so” Čaba Presburger izjavio je sinoć u Subotici na otvorenom razgovoru o problemima unutar listova “Mađar so” i “Het Nap” da u ovom trenutku ne vidi da je moguće očuvati ove medije od političkih pritisaka koje pojedini novinari trpe od Saveza vojvođanskih Mađara (SVM).

Foto: Magločistač

“Najveći problem je što je jedna politička stranka izmislila da će ’reorganizacijom’ listova ‘Mađar so’ i ‘Het Nap’ ustvari ‘rastereti’ list od novinara koji su trenutno članovi ili simpatizeri neke druge politike opcije”, rekao je Presburger za portal Magločistač.
Na pitanje, da li postoji način da ovi listovi opstanu, da budu nepristrasni i profesionalni, da ne izveštavaju ni u korist SVM-a, ni u korist Mađarskog pokreta (MP), Presburger je kazao da “na žalost u ovom trenutku ne vidi kako je to moguće”.
“Zbog toga se dešava cela ova reorganizacija. Nije tu reč ni o kakvim ekonomskim razlozima nego prosto o političkom pritisku”, rekao je Presburger.
On je kazao da su pojedini novinari jednostavno procenili da nemaju drugog izbora, osim da se uključe u politički sukob koja je, kako je rekao, “sa jedne strane za njih možda simpatičnija i da su videli da ukoliko ostanu i dalje neutralni, ne mogu egzistencionalno da prežive”.
Prema njegovim rečima, „Mađar so“ bi mogao opstati u obliku on lajn verzije, na internetu, koja je možda i finansijski izvodljiva.
“Ne znam da li će moje kolege biti entuzijasti da tako nešto urade i pokrenu nekakav sajt”, rekao je Presburger.

Foto: Magločistač

Nekadašnji dopisnik lista “Mađar so” iz Vašingtona i organizator otvorenog razgovora o problemima u ovim listovima Tibor Purger rekao je za portal Magločistač da je zaprepašćen jer je prekinuta jedna dobra tradicija u vojvođanskom mađarskom društvu i da ljudi ne mogu više međusobno da razgovaraju ako različito misle.
“To je katastrofalno. Uopšte nije dobro da ljudi koji su do juče zajedno radili, više ne mogu da sednu i razgovaraju o najosnovnijim stvarima”, kazao je Purger.
Kako je rekao, nadao se da da će na ovaj razgovor da dođu i predstavnici Saveza vojvođanskih Mađara, odnosno, osnivači ovog lista Mađarski nacionalni savet i glavna i odgovorna urednica lista „Mađar so“ Marta Varju.
“Mislim da ne postoji ni jedan razlog da međusobno ne razgovaramo o svim problemima, bez obzira da li imamo različita razmišljanja. Hajde da se ponašamo civilizovano i korektno jedni prema drugima jer je naš zajednički cilj da ovaj list koji nešto znači opstane u mađarskoj zajednici”, rekao je Purger.
On je podsetio da je ova zajednica mala da bi imala više listova i da se ne može dozvoliti da dođe do situacije kao što je u Mađarskoj, “da jedna vlast potpuno svojata javni servis i da ne dozvoljava drugačije mišljenje.

Izvor: pressburger.blog.hu

“Nema uopšte smisla da dođe do ovakvog rascepa, međutim, problematika je naravno mnogo dublja”, kazao je Purger.
On je rekao da je o organizovanju ovog razgovora prvo obavestio Martu Varju, zatim i ostale novinare, ali nedelju dana nije dobio odgovor od nje.
“Ona me je pozvala dan uoči ove javne debate i izrazila sumnju da može da dođe do bilo kakvog pametnog razgovora i da li uopšte treba da se pojavi ovde ili ne. Nadam se da to nije signal da ju je neko drugi naterao da ne dođe. Zadatak glavnog urednika je da razgovara sa obe strane i želim da ona nađe hrabrosti da to učini”, kazao je Purger.
Javna debata je održana u prostorijama Klein house-a. Na debati su učestvovali novinari Tibor Purger, Čaba Presburger, Peter Kokai i Peter Šinković.
Natalija Jakovljević (Magločistač)

http://maglocistac.rs/presburger-nije-rec-o-reorganizaciji-listova-madar-so-i-het-nap-nego-o-politickim-pritiscima-iz-svm/

A VaMaDisz a dékán lemondását kéri

A közösség számára fontos, hogy legyenek magyar jogászok is az igazságügyben – hangsúlyozza az MNT

Tíz, jogi karra felvételiző tanuló kapcsolódott be a Magyar Nemzeti Tanács felvételi felkészítő programjába. Számukra is, és a többi, a programban esetleg nem regisztrált felvételiző számára is fontosnak tartja az MNT kiharcolni a magyar nyelven való felvételizés lehetőségét az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán, ahol a jelentkezőknek a jelentkezési űrlapon nem volt lehetőségük feltüntetni a magyar nyelven történő felvételizési szándékukat. Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke elmondta, fontos, hogy a magyar ajkúak is ugyanolyan feltételekkel indulhassanak, mint a szerb nyelven tanuló társaik, és a közösségünk számára fontos, hogy az igazságszolgáltatásban magyar szakemberek is legyenek, ez pedig azzal kezdődik, hogy magyar ajkúak bejussanak a jogi karra.
Ezt hangsúlyozta Szilágyi Miklós is, az MNT Nyelvhasználati bizottságának elnöke is.
– A felvételi kapcsán felmerült témában azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy például holnap lesz-e magyar bíró az igazságszolgáltatásban? Mert ha nem, akkor az eljárásokat ott sem tudják magyarul lefolytatni, ahol lehetőség lenne erre. A felvételizés kérdése ilyen problémákig is elvezet. Fontos, hogy az igazságszolgáltatásban jelen legyenek a magyar jogászok is – hallottuk. – Számomra megdöbbentő, hogy a jogi karon évekig jól funkcionált a magyar nyelven történő felvételizés, és egy ideje mégis figyelmen kívül hagyja éppen a Jogtudományi Kar a törvényi kötelezettséget.
Az MNT tartja a kapcsolatot az illetékes tartományi titkársággal és a VaMaDisz-szel is, és mint ahogyan azt Szilágyi Miklóstól megtudtuk, a szükséges jogi lépéseket most megtették, az illetékes tartományi titkárság felügyelőt küld a karra, és a következő lépések megtétele előtt most meg kell várni, hogy a felügyelő elvégezze a munkáját és elkészüljön a jegyzőkönyv.
Sóti Attilától, a VaMaDisz elnökétől megtudtuk, hogy a titkárság által kiküldött felügyelő mellé ők az ügyvédi irodán keresztül végrehajtót küldenek ki a karra, magyarázatot kérnek, és a dékán lemondását követelik. Eddigi információik szerint kilenc diák felvételizik majd a Jogtudományi Karon, de még gyűjtik az információkat, és arra kérik a magyarul felvételizni szándékozókat, hogy keressék fel a VaMaDiszt, hogy felvehessék az adataikat és jegyzőkönyv készülhessen.
Tápai Renáta

Magyar Szó, 2016. június 25., 7., vagy
http://www.magyarszo.com/hu/3090/kozelet_oktatas/148810/A-VaMaDisz-a-d%C3%A9k%C3%A1n-lemond%C3%A1s%C3%A1t-k%C3%A9ri.htm, 2016. június 25., 11:00

Felügyelőt küldenek a jogi karra

Közigazgatási eljárás részeként felügyelőt küld az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karára a felsőoktatási és tudományos-kutatásügyi kérdésekkel megbízott titkárság, hogy ellenőrizzék a rendelet betartását. Ugyanis ahogy már írtunk róla, a Jogtudományi Karon a jelentkezési űrlapon sehol sincs feltüntetve a magyar nyelven való felvételizés lehetősége, noha rendelet van arról, hogy meg kellene szervezniük a felvételit magyar nyelven is.
– Rendelet van, de a rendeletet követő magatartás nincs meg a kar részéről. Az ügyben a bíróság, a végrehajtó és a közigazgatási eljárásban az illetékes titkárság tehet lépéseket, s miután beszélgetést folytattam a felmerült probléma kapcsán Zoran Milošević felsőoktatási és tudományos-kutatásügyi kérdésekkel megbízott titkárral, tudomásom van arról, hogy e titkárság intézkedéseket tesz. A tervek szerint felügyelőt küld a karra, jegyzőkönyvet készít, majd ennek fényében tesz lépéseket – tudtuk meg Nyilas Mihály tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkártól.

Ezt erősítette meg Zoran Milošević felsőoktatási és tudományos-kutatásügyi kérdésekkel megbízott titkár is. Elmondta, hogy mindenképpen küldenek felügyelőt a karra, ám bármennyire is szorít az idő, közeleg a felvételi időpontja, a felügyelő kiküldése nem történhet meg egyik napról a másikra, ugyanis ennek szabályozott útja van: hivatalos formanyomtatványt kell kitölteni – amelyhez pecsétet kell még készíttetni a tisztségét frissen betöltő tartományi titkár számára – és legkevesebb három nappal előre kell jelezni a karon a felügyelő érkezését. Így a felügyelő csak a jövő hét folyamán tud eljutni a karra.
A Jogtudományi Kar dékánját tegnap is próbáltuk elérni, de többszöri próbálkozás után sem sikerült utolérnünk.
Tápai Renáta

Magyar Szó, 2016. június 24. 1. és 7., vagy
http://www.magyarszo.com/hu/3089/kozelet_oktatas/148744/Fel%C3%BCgyel%C5%91t-k%C3%BCldenek-a-jogi-karra.htm, 2016. június 24., 08:02 >> 2016. június 24., 18:12

A rendőrség átfésüli a korábbi tartományi hatalom dokumentációját

             A héten már az új hatalom székel a báni palotában

Három különleges rendőrségi csapat megkezdte a korábbi vajdasági hatalom dokumentációjának átvizsgálását, írja az Alo lapra hivatkozva a 021 újvidéki hírportál.
Az információk szerint, amennyiben bármilyen szabálytalanságot észlelnek, azonnal a szerbiai kormány megalakulása után akár letartóztatásokra is számítani lehet.
A rendőrségi csapatok már be is gyűjtötték a papírokat a báni palotából, ahol a hét elején váltotta fel a Demokrata Párt (DS) által vezetett kormányt az új hatalom, amelynek az élén a Szerb Haladó Párt (SNS) áll. Külön figyelmet szentelnek a Vajdasági Fejlesztési Bank (RBV) ügyének, de számos más vitatott kérdésnek is.
Igor Mirović újonnan megválasztott vajdasági kormányfő a hivatalba lépését követően azonnal különleges szerveket hozott létre a gyanús ügyletek kivizsgálására. „A törvényekkel összhangban járunk majd el. Aki bűnösnek minősül, felelni fog, ez biztos. Minden dinár elköltésének indokoltnak kell lennie” – hangoztatta.
Az SNS egyébként ellenzéki pártként már az elmúlt években is gyakran bírálta a DS-es tartományi hatalmat, és több százmilliós csalásokkal vádolták a tisztségviselőket.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20267/A-rendorseg-atfesuli-a-korabbi-tartomanyi-hatalom-dokumentaciojat.html, 2016. június 24. [13:19]

Restauráció, teljes behódolás, súlytalan képviselet

Talán a fenti szavakkal lehetne leírni azt amit az elmúlt hetekben tapasztalhattunk  Délvidék szerte. A VMDK Hírmondójában már  figyelmeztettünk a délvidéki magyarságra hivatkozó szabadkai székhelyű párt kártékony tevékenységére. Amit ott és akkor leírtunk, most kezd beigazolódni.
Habár még nem fejeződött be a köztársasági hatalom teljes körű  felállása, már most lehet látni, hogy Szerbiában létrejött a teljes restauráció. A milosevityi idők nacionalistái, háborús bűnösök és  uszítók ismét közöttünk vannak. Egyre nyilvánvalóbb a Szerb Haladó Párt (SNS) és a régi mag, a Szerb Radikális Párt (SRS) kiegyezése, valamint Putyin befolyása a szerbiai kormány kialakításánál.
A kiegyezés azt eredményezte, hogy a hágai bíróság által körözött Vjerica Radeta a szerbiai képviselőház alelnöke lett, míg Vojislav  Šešelj a szerbiai titkosszolgálatokat és erőszak-szervezetek ellenőrzésére és irányítására hivatott parlamenti bizottság tagja lett. Rablóból pandúr.
Hogy van alku, az meglátszik más területeken is. Például abban ahogyan a radikálisok nekimennek a haladók ellenzékének, vagy abban ahogyan "beugranak" egy-egy törvény kiszavazásánál.
Az önkormányzatokban és városokban sok helyen együtt kormányoznak, osztozkodnak a tisztségeken és a közvállalatok irányításában.
Vučić moszkvai "magánlátogatását" követően egyre nyilvánvalóbb a szocialisták kormányzati szerepe. Ami még várat magára az a kormányzati szerep mértéke. De ez is hamarosan kiderül, hiszen július elejére van bejelentve a szerbiai kormány megválasztása.
Hol vannak itt a magyarok?
A délvidéki magyarokra hivatkozó szerb-magyar  párt is csatlakozott ehhez a díszes társasághoz. Teljes mellszélességgel odaálltak a szerb nacionalistákhoz, elfelejtvén mit is ígértek saját szavazóinak. Gond nélkül (másodszor) megszavazták a komoly korrupciós ügyekről elhíresült Maja Gojković asszonyt képviselőházi elnöknek, valamint a fent említett radikálisokat. A parlamenti munkájukat albán-magyar frakció keretében folytatják, gyorsan elfeledve azokat az időket amikor más magyar pártokat hasonló együttműködés kialakítása miatt  le "jumurdzsákoztak".
Mégis a hab, vagy a cseresznye azon a bizonyos torta tetején a radikálisokkal való együttműködés.
Apatin, Kúla, Zombor községekben  koalícióra léptek a Szerb Radikális Párttal,  a szabadkai székhelyű párt elnöke pedig a vajdasági parlament elnöki tisztségét úgy tölti be, hogy megkapta a radikálisok támogatását (is).
Az összes többi magyar többségű önkormányzatban ( Szabadka- Bácstopolya-Kishegyes-Magyarkanizsa- Zenta- Ada- Óbecse  vonalon) átengedték a kulcsfontosságú tisztségeket  haladópárti partnerüknek. Így ezekben az önkormányzatokban a valódi irányítás a számbeli politikai kisebbség kezében lesz.

Ennek a politikai alkunak az ára már meg is látszik.  Aleksandar Vučić Belgrádban, a sajtón keresztül, meghatározta mikor lesz az a tartományi képviselőházi ülés, amelyen megválasztják az új tartományi kormányt. Aleksandar Vučić személyesen jelölte (a törvények szerint ehhez nincsen joga, ez a mindenkori tartományi parlamenti elnök feladata! -sic! ) az új tartományi kormányfőt. Ez azt eredményezte, hogy a vajdasági parlament elnökének sebtében és megalázó módon kellett összehívnia a vajdasági képviselőház ülését.
Az ügyrend szerint ilyet csak akkor szoktak csinálni ha valami természetes csapás vagy egyéb katasztrófa éri a Vajdaságot.
A tartományi képviselők a kormányfő személyéről, az új vajdasági kormány tagjairól nem kaptak előzetes anyagot, még egy önéletrajzot sem. Mindenről ott a helyszínen szereztek tudomást.

Ha mindezt figyelembe vesszük és  ehhez hozzáadjuk azt a tapasztalatot, hogy a haladópárti rendreutasítást követően a vajdasági parlament elnöke nem igazán avatkozik saját munkájába, akkor felmerül a kérdés mire és kinek is jó ez a teljes behódolás?  Miért kell eltűrni ezt a megalázást? Azért a néhány tisztségért? Azokért az államtitkári/ tartományi titkári tisztségekért amik nem jelentenek semmit?  Az eddigiekkel sem tudtak felmutatni eredményt!

Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége

2016. június 24. [11:37]
www.vmdk.org.rs
hirmondo@vmdk.org.rs

RÉSZARÁNYOS FOGLALKOZTATÁS?

Alulképviselt nemzeti kisebbségek

Vajdaságban a magyar nemzetiségűek a lakosság 13%-át teszik ki, viszont a tartományi szervekben csak alig több mint 6%-uk dolgozik (74 személy, 2013-ban és 2014-ben 77-en). Hasonló helyzetben vannak az itteni szlovákok is (2,6% az összarányuk, foglalkoztatásuk viszont 1,33%), valamint a horvátok és a románok is. Közben a szerbek száma 774-ről (2013) 806-ra (2015) növekedett.

A tartományi szervekben foglalkoztatottak nemzeti összetétele 2015-ben[1]

Nemzeti hovatartozás	2015-ben	A foglalkozta- tottak %-a	% VAT lakosságában	2013-ban	2014-ben
Szerb	806			774	796
Montenegrói	22			23	23
Jugoszláv	3			4	3
Bosnyák	1			2	1
Bunyevác	2			3	2
Magyar	74	6,14% (-)	13	77	77
Macedón	2			1	2
Hercegovinai	1			0	1
Muzulmán	1			1	0
Német	2			1	1
Roma	6			3	6
Román	13	1,08 (-)	1,31	13	13
Ruszin	12	0,99 (+)	0,72	10	12
Szlovák	16	1,33 (-)	2,6	16	15
Ukrán	4			4	4
Horvát	23	1,91 (-)	2,43	20	22
Cseh	1			1	1
Zsidó	0			1	0
Szerb-montenegrói	1			1	1
Vajdasági	4			4	4
Nem nyilatkozott	211	17,51 (+)	4,19	227	223
Összesen	1.205			1.187	1.207

            – Az adatok azt mutatják, hogy a magyar, a román, a szlovák és a horvát nemzeti kisebbség tagjai alul vannak képviselve a tartományi szervekben, a Vajdaság AT lakosságában való részvételükhöz viszonyítva. Érdekes azoknak a száma, akik nem nyilatkoznak a nemzeti hovatartozásukról (a tartományi szervekben 17,51%, míg Vajdaság AT lakosságában sokszor kevesebb százalékban vannak jelen – 4,91%) – olvasható a Tartományi Ombudsmannak a 2015-ös évre vonatkozó (2016. március 29-i) jelentésében.[2]

            A témakörhöz tartozik, hogy „az Ombudsman által megfigyelt 13 tartományi szerv közül általános aktussal csak ötben írták elő a nemzeti kisebbségi nyelvek tudását, mint meghatározott helyen való foglalkoztatási feltételt. Ahol ezt feltételként látták elő, az esetek nagy többségében, a nemzeti kisebbségi nyelvtudását az idegen nyelvismeret alternatív feltételeként szabták meg. Úgyszintén nincsen meghatározva a nemzeti kisebbségi nyelvismeret bizonyításának módja és, az esetek többségében, nincsen előírva a meghatározott munkahelyen szükséges nyelvtudás szintje. A nemzeti kisebbségi nyelvismeretnek, mint a meghatározott munkahely külön követelményének előírásakor, nem fordítottak kellő figyelmet arra, melyik munkahelyeken számít rendes munkának a polgárokkal való kommunikáció, illetve hogy a foglalkoztatottak, akik az eljárásokat folytatják – megfelelő számban – használják a hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelveket.”

            Az Ombudsman a jelentésben javasolja „a nemzeti hovatartozásról való nyilatkozás lehetővé tételét”, majd hozzáteszi, hogy „az alkalmazás sikerességének ellenőrzése (a nemzeti kisebbségi foglalkoztatottak számának és összetételének követése) magába foglalja a foglalkoztatottak nemzeti hovatartozására vonatkozó nyilvántartás (káderlista) vezetését, olyan módon, hogy biztosítsa az adatok védelmét”.[3]

            A jelentés nyelvhasználattal kapcsolatos részének végén az ombudsman öt ajánlást fogalmazott meg a tartományi szervek számára, éspedig: a szervezeti és a munkahelyek besorolásáról szóló szabályzatban elemezzék és határozzák meg, melyik munkahelyeken számít rendes munkának a polgárokkal való  kommunikáció, illetve a foglalkoztatottak melyik  munkahelyen folytatnak közigazgatási eljárást; írják elő, melyik munkahelyen szükséges a hivatalos használatban lévő nemzeti kisebbségi nyelv tudása; határozzák meg, hogy a nemzeti kisebbségi nyelvtudás milyen szintje képez feltételt valamely munkahelyre való beosztáskor; rendezzék a kisebbségi nyelvtudás különösen pedig a szakterminológia ismerete bizonyításának módját, azokon a  munkahelyeken, amelyeken a foglalkoztatottak közigazgatási eljárását folytatnak, és végül, hogy munkaviszony létesítésekor fordítsanak külön figyelmet a nemzeti kisebbségek megfelelő részvételének biztosítására és azoknak a hivatalnokoknak a felvételét támogassák, akik a megfelelő nyelvek szakértői.

A tartományi szervekben évek óta nem hogy előrelépés nem történt, hanem folyamatosan fogy a nemzeti kisebbségekhez tartozók száma(ránya). Kivételt képeznek a ruszinok, akiknél a tartományi szervekben foglalkoztatottak számadata meghaladja részvételüket a lakosságban.

            A Tartományi Ombudsmannak a tavalyi évre vonatkozó jelentéséből is kiviláglik, hogy – a hatályos jogszabályok és az ajánlásai ellenére – a tartományi közigazgatásban tovább csökkent a magyarok száma. Egy egy-egy foglalkoztatottal növekedett a szlovákok és a horvátok száma, de még mindig elmarad a lakosságban való részvételüktől. A románok száma megmaradt a 2014. évi szinten, viszont továbbra is alulképviseltek.

            A sokéves lemaradás azt igazolja, hogy a tartományi vezetőségben nincsen meg a politikai akarat a többnyelvűség biztosítására a tartományi szervekben – annak ellenére, hogy a külföldi vendégek látogatásakor előszeretettel hivatkoznak a nyelvi egyenrangúságra. Ugyancsak nyilvánvaló, hogy a Tartományi Ombudsman nem tudja érvényesíteni még a saját ajánlásait sem a közigazgatási szervekben. Akkor meg minek?

            Most hogy Vajdaságban is hatalomra került a Szerb Haló Párt (SNS), nem remélhető, hogy ezen a téren is bármi javulás történjen.  

Újvidék, 2016. június 24.

BOZÓKI Antal

---

[1] Izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za  2015. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2014. évi jelentése], 33. o. A jelentés a http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1768-godisnji-izvestaj-2015.htmloldalon tekinthető meg.

[2] Uo.

[3] Uo. 34.