Lappangó ellenségeskedés jellemzi a szerbiai társadalmat, a politikai diskurzus pedig olyan, hogy a párbeszédből meg a vitából azonnal a másik fél eltaposása következik, vélekedett Vladimir Kostić, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) elnöke, aki szerint a politika felfalta az életet Szerbiában.
Fotó: Beta Vladimir Kostić, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke
A Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva ugyanakkor megjegyezte, hogy ugyan Szerbiában alig létezik már konstruktív párbeszéd, a konfúzió nemcsak ennek a társadalomnak a privilégiuma. „Az egész civilizációt a globális konfúzió jellemzi. Azonban a történelmi körülmények, a politikai átverések, illetve elsősorban az, amin ez a társadalom átment az elmúlt néhány évtizedben, különösen sérülékennyé tett bennünket ebben a konfúzióban, mert nincsenek világos orientációs pontok” – fogalmazott az akadémia elnöke.
Szerinte Szerbiában valójában nincs is nyilvánosság, minden polgár „csak atomizált egyén, aki valahol az alapvető egzisztenciáért küzd, megragadva a rendelkezésre álló lehetőségeket”. Mindennek hatására bizonyos dolgoknak egyszerűen nem jut már hely, mutatott rá Kostić, s megjegyezte, az emberek többsége rácsodálkozik arra, ha valaki érdeklődik a zene vagy éppen a költészet iránt. Személyes példát említve elmesélte, hogy nemrégiben kapott egy levelet, amelyben azzal vádolják, hogy művészettel foglalkozik, miközben ég a ház.
„Mély meggyőződésem, hogy égnie is kell annak a háznak, amelyben nincs művészet és tudomány, mert nem sok haszon van belőle” – szögezte le, majd Churchillre utalt, aki egyes források szerint a második világháború kezdetén minden tárca pénzügyi keretét csökkentette, kivéve a művelődési minisztériumét, s ennek miértje kapcsán azt kérdezte: hát miért harcolunk?
A mi történik itt? kérdésre adott válaszában Kostić rámutatott, olyannyira atomizált a szerbiai társadalom, hogy az, akivel párbeszédbe kezdünk, azonnal az a bizonyos másik lesz.
„Megosztottság tapasztalható pártalapon, de a fiatal–öreg, a belgrádi–vidéki, a Zvezda meg a Partizan szurkolója kettősségek alapján is. És amit csinálunk, hogy minden energiát ezekbe a megosztottságokba ölünk, holott távolabbról nézve: mindannyian egyazon környezetben élünk” – mutatott rá.
Éppen ezért meggyőződése, hogy az egyik első lépésként biztosítani kell a párbeszéd lehetőségét. Az akadémia ezzel kapcsolatos próbálkozásainak némelyike kisebb konfliktusokat szült, de legalább tárgyaltak fontos témákról, tette hozzá.
Másfelől az akadémia a professzionalizmus terén kíván előrelépést sürgetni, mert Kostić szerint egy társadalmat teljesen meggyilkol, ha megsemmisül a szakmaisága, akár a pártalapú foglalkoztatás vagy az inkompetens személyek pozícióhoz jutásával. Mint fogalmazott, a szerbiai társadalomban az inkompetencia még a korrupciónál is nagyobb veszélyt jelent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése