Alibilátogatás

Ana Brnabić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter valamint néhány tartományi magyar illetékes tisztségviselő Strasbourgban bemutatta a kisebbségi cselekvési tervet a nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó európai parlamenti frakcióközi munkacsoportnak. Mint tudjuk, ez a dokumentum – amely természetesen nem tartalmaz autonómiát – alapul szolgált Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez.

Annak idején szóltunk róla, a dokumentum maga nem ígér lényegi változásokat a szerb kormány kisebbségekkel kapcsolatos politikájába.

Tény, hogy bemutatkozása során, maga a miniszter asszony sem jutott tovább, mint elődjei az elmúlt évtizedekben. Nevezetesen, hogy Szerbia multikulturális ország, melyben 26 nemzeti közösség keresi helyét a nap alatt.

Nem hiányzott a lelkendezés, de egy szó nem sok, de annyi sem hangzott el magáról a nemzeti tanácsok intézményének jogi természetéről, s arról, el kívánja-e hárítani a szerb állam a károkat, amelyeket lassan négy éve Szerbia Alkotmánybírósága (USS) a nemzeti tanácsokról szóló törvény megcsonkításával okozott. Emlékezetes, hogy az USS kimondottan nacionalista indíttatású döntéseit még a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) akkori elnöke, immanens önbírálattal politikai intervenciónak minősítette. Ezt a véleményét Korhecz Tamás – ma a Magyar Mozgalom (MM) egyik vezetője – ha nem is hangoztatja azt lépten-nyomon, máig nem változtatta meg.

Így az alibilátogatás – megengedve, hogy szervezők célja nemesebb lehetett – objektíve hozzájárult a szerbiai kisebbségi politika alapvetően beolvasztás párti irányvonalának nemzetközi elfogadtatásához. Tipikus példa ez a látogatás arra, hogy miközben Magyarország és Szerbia vállvetve küzdenek a migránsválság mindkét nemzet szempontjából elfogadható megoldásáért, a vajdasági magyar tisztségviselők, ahelyett, hogy udvariasan, de határozottan szóvá tennék a szerb kisebbségpolitika hiányosságait, odaállnak asszisztálni a szerb miniszternek.

Mondjuk ki, nem helyes, ha a fizetett magyar tisztségviselők, akik Szerbiában részesei a kisebbségpolitikai ügyek intézésének, valamiféle nem igényelt politikai szolidaritásból nem végzik a dolgukat. Természetes, hogy a vajdasági magyarok meggyőződésből támogatják az Orbán-kormány migránsügyben kifejtett emberfeletti erőfeszítéseit, de éppen ezért, tisztségviselőik akkor látják el tisztességesen feladataikat, ha a nemzetközi politikai színtéren nem hallgatják el kisebbségi közösségünk égető problémáit.

Ugyanakkor, az sem helyes, ha elhamarkodottan pálcát törünk a kissé kényelmes, de talán mégsem rosszindulatú kisebbségi magyar tisztségviselőink feje felett. Mivel a gyakorlatban más kisebbségi közösségekben is jelentkezik az országok közötti jó együttműködés és a kisebbségi politikusok túlságosan is simulékony, akár megalkuvónak is minősíthető tevékenységének látszólagos ellentéte, magyar-magyar viszonylatban is elvi egyetértésre kellene jutnunk. Talán egy olyan megoldást preferálva, hogy mindkét szint végezze a saját „munkaköri” feladatait. Kisebbségi részről az autonómia ügyét nem mellőzve, nem vagdalkozva, de az egyenes szókimondás előnyeiről semmiképpen le nem mondva. Mert a kisebbségi politikai elit a demokratikus társadalmakban csak akkor teszi a dolgát, ha feltárja, kifejezi és bátran képviseli a kisebbségi közösség önazonosságának megőrzése szempontjából fontos érdekeket. Az autonómiára vonatkozó igényt elsősorban.

Ágoston András

Kisebbségi Fórum – Temerin 
KIFO HÍRLEVÉL III. évf. 281. szám

2016. október 28.

Bemutatták a szerbiai Kisebbségi Akciótervet Strasbourgban

A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó frakcióközi munkacsoport ma Strasbourgban a szerbiai kisebbségek helyzetével, valamint a szerbiai Kisebbségi Akcióterv bemutatásával foglalkozott. Deli Andor vajdasági EP-képviselő meghívására az ülésen magas rangú szerbiai vendégek tartottak előadást, áll Deli Andor és Gál Kinga szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.

Eszerint Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke, az Európai Néppárt alelnöke üdvözölte a szerb kormány pozitív hozzáállását a kisebbségi közösségek jogainak érvényesítéséhez. Hangsúlyozta, hogy mennyire fontosak a Nemzeti Tanácsok e közösségek érdekérvényesítésében. Ugyanakkor nagyok az elvárások mind a Vajdaságban, mind Brüsszelben, hogy a pozitív jogszabályok gyakorlatban is érvényesüljenek.
Az ülésen jelen volt Ana Brnabić, Szerbia kisebbségekkel foglalkozó minisztériumának tárcavezetője és Čedomir Backović, a 23-as tárgyalási fejezettel megbízott csoport vezetője. Ők az akcióterv rövid ismertetése után arra tettek ígéretet, hogy Szerbia mindent el fog követni annak érdekében, hogy minél előbb elfogadják azokat a jogszabályokat, amelyek a kisebbségek helyzetének további javulását fogják eredményezni, fejtik ki.
A közlés szerint Nyilas Mihály, a vajdasági kormány nemzeti közösségekkel megbízott titkára kiemelte annak fontosságát, hogy a vajdasági szervek aktív részesei legyenek ezen jogszabályok megalkotásának, mivel a tartomány területén nagy számú nemzeti közösség él. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke pedig elmondta: a magyar nemzeti közösség, mely a legnépesebb kisebbségi közösség a Vajdaságban, annak az iránynak az elkötelezettje, amely Szerbiát az EU-ba kívánja vezetni.

Deli Andor felszólalásában kiemelte: fontosnak tartja a bemutatott dokumentumot, mely pontos ütemtervet tartalmaz a szerbiai kisebbségügyi jogszabályok módosításáról és gyakorlati intézkedésekről, egyben reményét fejezte ki, hogy ezek a kisebbségek helyzetének további javulásához vezetnek. „Kifejezett örömmel tölt el, hogy meghívásomat ilyen magas rangú vendégek fogadták el, hiszen ez annak a jele, hogy a szerbiai kormányzat kiemelten kezeli az akcióterv pontos és gyors végrehajtását” - hívta fel a figyelmet Deli.

Az ülésen a szerbiai előadókon és parlamenti képviselőkön kívül jelen volt még Ana Hrustanović nagykövet, a Szerbiai Uniós Képviselet vezetője és Tanja Misčević európai uniós főtárgyaló, áll Deli Andor és Gál Kinga közleményében.

http://www.vajma.info/cikk/szerbia/24190/Bemutattak-a-szerbiai-Kisebbsegi-Akciotervet-Strasbourgban.html,
2016. október 27. [12:55]

Bemutatták a kisebbségi cselekvési tervet

A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó európai parlamenti frakcióközi munkacsoportot tájékoztatták Strasbourgban

A szerbiai kisebbségek helyzetével, valamint az uniós csatlakozási tárgyalások folytatásának egyik korábbi előfeltételét jelentő kisebbségi akciótervvel foglalkozott az Európai Parlament frakcióközi munkatestülete. Deli Andor vajdasági EP-képviselő meghívására az ülésen magas rangú szerbiai vendégek tartottak előadást, s mutatták be ezt a cselekvési tervet. A köztársaság, a tartomány és a Magyar Nemzeti Tanács tisztségviselője is ott volt.

A frakcióközi munkacsoportnak számoltak be a részletekről a hazai tisztségviselők (Fotó: Christian CREUTZ/EP)

Lapunknak adott nyilatkozatában Ana Brnabić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter rendkívül jelentősnek nevezte a megbeszélést, melyen az akcióterv részleteit ismertették, elsősorban abból a szempontból, hogy Szerbia bemutathatta, milyen a nemzeti közösségekkel kapcsolatos politikája.
– Szerbia, 26 nemzeti közösségével, egy olyan európai államnak számít, amelyik a leginkább multietnikumú és multikulturálisnak nevezhető országok közé tartozik. Összesen 42 helyi önkormányzatban 11 különféle nemzeti kisebbségi nyelv is hivatalosnak számít. A multietnikumú régiók legjobb példája éppen Vajdaság, itt található ezen önkormányzatok java része is. Meg vagyok győződve arról, hogy ma egy jó példát mutattunk be Strasbourgban, annak példáját, hogyan tud sikeresen egymással együttműködni a köztársasági kormány, a tartományi adminisztráció és egy-egy nemzeti közösség kisebbségi önkormányzata – értékelte a Magyar Szónak összegezve a találkozót Brnabić.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke egy rövid beszámolóban értekezett arról, milyen hiányosságok merültek fel a kisebbségi akcióterv megvalósításában a Szerbiai Alkotmánybíróság azon döntését követően, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezte.
– A nemzeti tanácsi törvény rendelkezéseinek alkotmánybíróság általi felfüggesztésénél elsősorban az oktatás, a kultúra és tájékoztatás problémáját hangsúlyoztam. A megoldást az új nemzeti tanácsi törvény jelentheti, annál is inkább, hogy a bíróság nem kérdőjelezte meg azokat a jogköröket, amelyeket a szerbiai alkotmány is szavatol, hanem azok kritériumrendszerét kérte számon, annak hiányára mutatott rá – mondta el Hajnal.

Deli, Hajnal és Nyilas (Fotó: Christian CREUTZ/EP)

Arról, hogy mi valósult meg a kisebbségi jogok érvényesítése területén vajdasági szinten, Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár számolt be Strasbourgban. Az akciótervről nyilatkozva elmondta, nem minden dokumentum valósul meg, ezt láthattunk a múltban. Véleményének adott hangot, hogy a megvalósulás a szervezettségünktől és az EU hozzáállásától is függ.
– Ha az EU kitartóan számon kéri a cselekvési terv megvalósítását a csatlakozási tárgyalások során, s a tárgyalási fejezetet nem zárhatja le Szerbia, amíg nem történik meg a realizáció, akkor az biztos sokat segít majd a cél elérésében – állapította meg lapunknak beszámolva Nyilas.
Deli Andor, az Európai Néppárt vajdasági származású fideszes európai parlamenti képviselője szerint a meghallgatás kiváló alkalom volt arra, hogy a szerbiai kormányzat bemutassa eltökéltségét az akcióterv végrehajtását illetően.v-ár

Magyar Szó,

http://www.magyarszo.rs/hu/3197/kozelet/155106/Bemutatt%C3%A1k-a-kisebbs%C3%A9gi-cselekv%C3%A9si-tervet.htm, 2016. október 27., 16:33 >> 2016. október 27., 21:15