(Más) napló 67.

Szerbia nem teljesít!

Kisebbségjogi témák

 

Október 14.

Diszkriminálják a magyarokat

A temerini községi képviselő testület  ülése szempontból is felkeltette a figyelmem:

Robert Karan ellenzéki képviselő, kezdeményezte, hogy „a testület hozzon határozatot a csapvíz háztartási fogyasztásra való alkalmatlanságáról, mivel az ügyben illetékes köztársasági intézet a legrosszabbnak ítélte a temerinit”. A hatalmi koalíció nem fogadta el az indítványt.

A tudósításból nem világos, hogy mit jelent az idézett megfogalmazás. Amennyiben ebből az következik, hogy a csapvíz fogyasztása ártalmas az egészségre, akkor bizony a temerini képviselő testület tisztségviselőit felelősség terheli a lakosság egészségének lehetséges megrontása miatt. Tudatában vannak-e ennek?

Csorba Béla, a hatalmi koalícióhoz tartozó Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) képviselője azt rótta fel (helyesen) az ülésen, hogy a Veljko Vlahović Gyermekintézményben „nem tisztelik a foglalkoztatottak nemzetiségi arányainak védelméről szóló törvényt. Számításai szerint ugyanis a 106 foglalkoztatott közül mindössze 23 a magyar (21,69%% – B. A.), hogy legalább 5 magyar káderral van kevesebb az óvodában a keletinél. A helyzet azonban nem most alakult ki, hosszú időn át tartó folyamat következménye, amit kötelesség megoldani. Erre vonatkozóan azonban semmilyen elképzelés sincs az óvoda részéről. Reményét fejezte ki, hogy a gyermekintézmény munkájára vonatkozó jövő évi jelentés már jobb lesz.”
Csorba azt is nehezményezte az, hogy „a Közművesítési Közvállalatban a 38 nem állandó munkaviszonyban alkalmazott személyből csupán 4  magyar nemzetiségű (10,52% – B. A.), a Gázszolgáltató Közvállalat 21 dolgozója közül pedig csak egyetlenegy magyar nemzetiségű (4,76% – B. A.). Mindkét esetben azt kérdezte, hogy mit terveznek a közvállalatok vezetői tenni a magyarokkal szembeni diszkrimináció felszámolásáért.”[1]

Temerinnek egyébként – a legutóbbi (2011. évi) népszámlálási adatok szerint[2] – 28 287 lakosa volt, akik közül 19 112-en (67,56% – B. A.) vallották magukat szerbnek, magyarnak pedig 7460-an (26,37% – B. A.).

Szavaznak a képviselők: Gusztony András és Csorba Béla (Góbor Béla felvétele)

A tudósításból nem derül ki, hogy a magyaroknak a temerini a közvállalatokban való megkülönböztetésével kapcsolatos kérdésekre mikor esedékesek a válaszok.

Az eset furcsasága viszont, hogy Csorba annak a pártnak az elnöke, amelyiket – a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) együtt – a Szerb Haladó Párt (SZHP) „a magasabb szinten kötött, korábbi egyezség eredményeként a községet vezető koalícióba bevett”.[3] Most a saját koalíciós partnereinek olyan problémákról tesz fel kérdéseket, amelyek megoldását a koalíciós szerződésbe kellett volna foglalni. Úgy látszik azonban, hogy csak a képviselői helyek voltak a fontosak.

További probléma, hogy a magyarokat nem csak a temerini közvállalatokban diszkriminálják, hanem szerte a tartományban. Hasznos lenne egy ilyen kutatást végezni, akkor talán választ kapnánk a kérdésre, hogyan is állunk valójában a részarányos foglalkoztatással?

Október 17.

Szerbia nem teljesít!

Olvasom a Danas c. belgrádi napilapban, hogy Deli Andor, VMSZ/Fideszes európai parlamenti képviselő javaslatára az Európai Parlament hagyományos nemzeti kisebbségi, nemzeti közösségi és nyelvi ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának (röviden: Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup) október 27-i ülésén bemutatják a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére hozott szerb cselekvési tervet.

A napirend szövege szerint, az ülésen „a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek helyzete és a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos cselekvési terv megvalósításáról” lesz szó.

Az eseményre meghívták Ana Brnabić államigazgatási és közigazgatási miniszter asszonyt, Čedomir Backović, az igazságügyi miniszter helyettest, a 23. csatlakozási fejezetről tárgyaló csoport vezetőjét (akinek az ügyvédi nyilvántartásba való bejegyzését az Vajdasági Ügyvédi Kamara 2015-ben elutasította, úgy értékelve, hogy „nem méltó” az ügyvédi hivatás gyakorlására),[4] Nyilas Mihály, tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárt, valamint Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét. (És, természetesen ott lesz Deli Andor is.)

Ennek a három magyarnak jutott az a hálátlan szerep, hogy az akciótervet magasztalják, hogy elmondják, milyen jó az nekünk. Holott a magyar közösség érdekeinek nem felel meg, nem is fejezi azt ki. (El)várható-e egyáltalán ezektől a pártemberektől a tárgyilagos viszonyulás, a nemzeti kisebbségi jogokért való kiállás?

A meghívóban szerepel az adat, miszerint a magyarok „Szerbia lakosságában 3,5%-al vesznek részt”, nem pedig az, hogy a Vajdaság Autonóm tartomány lakosságának a 13%-a magyar nemzetiségű. Ez már eleve téves képet ad az őshonos magyarok helyzetéről. Ki foglalkozik egy 3,5%-os lélekszámú kisebbséggel? Vagyis azt sugallja, hogy Szerbia még ilyen kevés számú kisebbséginek is „önkormányzatot biztosít”!

A cselekvési tervet a Magyar Nemzeti Tanács – Hajnal Jenő irányításával – még csak napirendre sem volt hajlandó tűzni. Ez azt is jelenti, hogy a vajdasági magyarok szempontjából nem tekinthető hivatalos és támogatott dokumentumnak. Az MNT, tehát, az alapvető feladatának nem tett eleget, amikor nem foglalt állás a cselekvési tervről.[5] Kinek a nevében beszél majd Strasbourgban a troika?

Hogyan lehetséges az, hogy a március 3-án elfogadott dokumentum három hónap alatt már 82 százalékban megvalósult, miközben a nemzeti kisebbségek helyzete egy jottányit sem javult?[6]

A cselekvési program elfogadása óta éppen semmi nem történt a gyakorlati megvalósítása érdekében. A szerb kormány a választásokkal volt elfoglalva. Ana Brnabić miniszter asszony is csak most ismerkedik a feladatokkal.[7]

A cselekvési tervben – a figyelmeztetések ellenére – nem kaptak helyet a magyar közösség nyílt kérdései, mint például a nemzeti kisebbségeknek szavatolt parlamenti helyek beépítése a választási törvénybe, az arányos részvétel biztosítása a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint a belügyi hatóságokban – minden szinten; Adának, Zentának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletnek a megváltoztatása és a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérése; a betelepítések leállítása és a lakosság etnikai összetétele megváltoztatása tilalmának betartása; a bíróságok és ügyészségek dolgozóinak nemzeti összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala és a nemzetiségiek arányos foglalkoztatásának biztosítása a tartományi és községi közigazgatási, valamint igazságügyi szervekben, közvállalatokban és hivatalokban, a magyar nyelv hivatalos használatának biztosítása ezekben a szervekben, továbbá egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatala, stb.[8]  

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény „módosítása vagy új meghozatala” előbb 2014 második felében volt esedékes (az Alkotmánybíróság 576-os számú, 2014. január 16-i döntése értelmében), majd 2015. negyedik negyedévére, 2016 első negyedévére. A cselekvési terv most 2017 első negyedévére látja elő.[9] Kétlem, hogy ekkor is sor került erre.

Az új tartományi szerb haladó párti hatalom (amelynek a VMSZ is része) az idén tovább csökkenti a nemzeti tanácsoknak juttatott pénzt. (Erről a Magyar Szó „Támogatás a nemzeti tanácsoknak címmel ír![10] Milyen támogatás?)

Szerbia, tehát, nem teljesíti a vállalt nemzeti kisebbségügyi kötelezettségeket!

Jellemző, hogy az ülésre nem hívták meg a többi nemzeti tanács képviselőit. Így a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNV) képviselőit sem. Közismert, hogy a BNV az Aleksandar Vučić szerb kormányfőhöz intézett március 8-i levelében „erélyesen tiltakozott a Szerb Köztársaság kormányának döntése ellen, hogy nem teljes és nem legitim nemzeti kisebbségi akciótervet fogadott el a 2016. március 3-i ülésén”.

– A Bosnyák Nemzeti Tanács úgy tartja, hogy egy ilyen nemzeti kisebbségi akcióterv elfogadása veszélyezteti a Szerb Köztársaságban élő bosnyákok vitális érdekeit, ami ékesen mutatja, hogy a szerb kormány és a többi állami szerv a bosnyákokkal szemben nyílt nem toleráns politikát folytat – olvasható a Dr. Sulejman Ugljanin, a BNV elnöke által aláírt levélben.[11]

A BNV követelte a Szerb Köztársaság kormányától, kötelezze az akcióterv kidolgozásával megbízott munkacsoportot, hogy a nemzeti kisebbségi akciótervbe sorolja be a Bosnyák Nemzeti Tanács javaslatait és követeléseit,[12] ami az MNT elnökének eszébe nem jutott. 

Akkor, miről is lesz szó Strasbourgban?

 

 

Október 18.

Magyar óvodai csoport Nezsényben

– A közép-bánáti Nezsényben az idén nyílt először magyar óvodai csoport. A szülők kezdeményezésére Ábel Kornélia foglalkozik a magyar gyerekekkel. Az ezer lakosú településen élőknek egyharmada magyar, de már nem mindenki beszél anyanyelvén.
A közép-bánáti település iskolájának alsó tagozatán van még magyar tannyelvű oktatás, viszont magyar óvodai csoport eddig még nem volt.

A nezsényi óvodások és a vendégek (Kecskés István felvétele)

– Már ezelőtt három évvel igényt tartottak a szülők magyar óvodai oktatásra, de mindeddig nem sikerült beindítani. Az idén valahogy beindult, ha egy kicsit késve is. Három iskoláskor előtti kislánnyal foglalkozom. Ők iskola-előkészítős programot hallgatnak. Nagyon reméljük, hogy jövőre, őszre magyar nyelvű iskolába fognak iratkozni, mondja Ábel Kornélia óvónő, aki 2012 óta vezeti az anyanyelvápolást a faluban. Két korosztályban, 3,5–6 éves korig, mintegy harminc gyerek tanul magyarul. Ez is azt mutatja, hogy sok magyar szülő nem él a lehetőséggel és nem íratja magyar iskolába a gyerekét.[13]

A titeli Magyar Művelődési Központ október 1-jei megnyitása[14] és a nezsényi magyar óvodai csoport indulása is azt igazolják, hogy a nemzeti kisebbségi jogokét folytatott küzdelem nem reménytelen.

Újvidék, 2016. október 26.

BOZÓKI Antal

---

[1] G. B.: A temerini községi képviselő-testület ülésén. A magyarokkal szembeni diszkrimináció a közvállalatokban.  

Magyar Szó, 2016. október 15. 9, vagy http://www.magyarszo.com/hu/3186/vajdasag_temerin/154468/Magyarokkal-szembeni-diszkrimin%C3%A1ci%C3%B3-a-k%C3%B6zv%C3%A1llalatokban.htm, 2016. október 15. [16:38]

[2] Republički zavod za statistiku [Köztársasági Statisztikai Hivatal]: Popis stanovništva, domaćinstava i stanova u 2011. u Republici Srbiji [A Szerb Köztársaság lakosságának, háztatásainak és lakóépületeinek 2011. évi összeírása. ISBN 978-86-6161-023-3, http://media.popis2011.stat.rs/2012/Nacionalna%20pripadnost-Ethnicity.pdf, 40.

[3] G. B.: Választási végkifejlet Temerinben. Magyar Szó, 2016. június 9. 12.

[4] Beta. Pomoćnik ministra pravde osuđivan zbog tuče pivskom flašom u kafani [A miniszterhelyettest sörös üveggel való kocsmai verekedésért ítélték el]. Blic. 2012. szeptember 11 [13:27]. http://www.blic.rs/vesti/politika/pomocnik-ministra-pravde-osudivan-zbog-tuce-pivskom-flasom-u-kafani/6ttn0ze

[5] Lásd az erről szóló írásaimat:

–         A JELENLEGI TARTALOMMAL) NEM FOGADHATÓ EL. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL II. évf. 291. szám, 2015. november 8. és http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/47702-2015-11-08-18-52-59, 2015. november 08. [20:48]

–         Ami provokálhatja a közösségünket”. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/50918-2016-02-03-21-00-03, 2016. február 03. [21:55] és http://www.vmdk.org.rs/, 2016. február 3.

–         AZ EP ÁLLÁSFOGLALÁSA SZERBIÁRÓL. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/51239-2016-02-13-19-55-34, 2016. február 13. [20:02] és JOGI-INFO, 2016. február 14.

–         Hajnal Jenő mondjon le! http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/52015-hajnal-jen-mondjon-le, 2016. március 06. [21:07]

–         Szerbia a 23. és a 24. tárgyalási fejezetek feltételeinek a 82 százalékát teljesítette!? http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/56357-bozoki-antal-masnaplo-kisebbsegjogi-temak, 2016. július 22. [21:31] és http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8161, 2016. július 25.

[6] Lásd Bozóki Antal: „Szerbia a 23. és a 24. tárgyalási fejezetek feltételeinek a 82 százalékát teljesítette!?

[7] P.E.: Nem módosul a kisebbségi akcióterv. Magyar Szó, 2016. október 22. 6., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3193/kozelet/154814/Nem-m%C3%B3dosul-a-kisebbs%C3%A9gi-akci%C3%B3terv.htm, 2016. október 22. [13:26] >> 2016. október 23. [20:06]

[8] Lásd: http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert)

[9] Cselekvési terv. 9.1., P.E.: Nem módosul a kisebbségi akcióterv. Magyar Szó, 2016. október 22. 6., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3193/kozelet/154814/Nem-m%C3%B3dosul-a-kisebbs%C3%A9gi-akci%C3%B3terv.htm, 2016. október 22., 13:26 >> 2016. október 23., 20:06)

[10] v-ár. Magyar Szó, 2016. október 20. 1. és 6..

[11] PREDSJEDNIK BOŠNJAČKOG NACIONALNOG VIJEĆA UPUTIO PISMO PREDSJEDNIKU VLADE REPUBLIKE SRBIJE [A BOSNYÁK NEMZETI TANÁCS ELNÖKE LEVELET INTÉZETT A SZER KORMÁNYFŐHÖZ]

http://www.bnv.org.rs/predsjednik-bosnjackog-nacionalnog-vijeca-uputio-pismo-predsjedniku-vlade-republike-srbije/, 2016. március 8.

Lásd még Bozóki Antal: NINCS SZERENCSÉNK A VEZETŐKKEL. http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/52273-2016-03-13-07-53-16, 2016. március 13. [08:43] és Civitas Europica Centralis: Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. március 12.

[12] Uo. „A kezdeményezés nem nyerte el sem a koordinációs testület, sem a miniszter asszony támogatását” – nyilatkozat Hajnal Jenő az Ana Brnabić államigazgatási és közigazgatási miniszterrel tartott 2016. október 21. ülés után. P. E. Nem módosul a kisebbségi akcióterv. Magyar Szó, 2016. október 22. 6.   

[13] K. I.: Magyar óvodai csoport indult Nezsényben. Magyar Szó, 2016. október 18. 1. és 8., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3188/kozelet_oktatas/154564/Magyar-%C3%B3vodai-csoport-indult-Nezs%C3%A9nyben.htm, 2016. október 18. [09:45]

[14] K. I.: Megnyílt a Magyar Művelődési Központ. Magyar Szó, 2016. október 3. 1. és 5., vagy

http://www.magyarszo.com/hu/3175/vajdasag_nagybecskerek/153848/Megny%C3%ADlt-a-Magyar-M%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si-K%C3%B6zpont.htm#, 2016. október 3. [08:21]