A megújulás kezdete?
Kisebbségjogi témák
Kisebbségjogi témák
Október 17.
Mikor fejezik be a Népszínházat?
Mikor fejezik be a Népszínházat?
A város fejlesztése, a Népszínház épületének befejezése
elsődleges fontosságú, akárcsak Palicsfürdő idegenforgalmának fejlesztése, hangsúlyozta
Igor Mirović, a tartományi kormány
elnöke szabadkai látogatása alkalmával.
Ami a Népszínház kiépítését illeti, Mirović
újságírói kérdésre elmondta, abban állapodtak meg, hogy a hatodik fázis alatt
befejezik az épület lezárását, s mielőtt a hetedik fázisnak nekikezdenének,
szükség lenne a projektum revíziójára, amelyet a városnak kell elvégezni.
– Ami a belső munkálatokat illeti, a jelenlegi projektum elég sokat követel, szeretnénk a költségeket csökkenteni. Reméljük, hogy ez gyorsan elkészül, hogy tudjunk tervezni a költségekkel. Nem a minőségen akarunk takarékoskodni, de vissza kell venni az igényekből. Szabadka megérdemli a Népszínházat, és annak kiépítését be kell fejezni – mondta Mirović.[1]
Ebből az érthető ki, hogy szabadkai Népszínház építésére az eddig tervezettnél is kevesebb pénzt fognak fordítani és szerényebb lesz az eredeti terveknél. Az viszont továbbra sem világos, hogy mikor is lesz befejezve.
Október 19.
– Ami a belső munkálatokat illeti, a jelenlegi projektum elég sokat követel, szeretnénk a költségeket csökkenteni. Reméljük, hogy ez gyorsan elkészül, hogy tudjunk tervezni a költségekkel. Nem a minőségen akarunk takarékoskodni, de vissza kell venni az igényekből. Szabadka megérdemli a Népszínházat, és annak kiépítését be kell fejezni – mondta Mirović.[1]
Ebből az érthető ki, hogy szabadkai Népszínház építésére az eddig tervezettnél is kevesebb pénzt fognak fordítani és szerényebb lesz az eredeti terveknél. Az viszont továbbra sem világos, hogy mikor is lesz befejezve.
Október 19.
Kevesebb pénz a nemzeti tanácsoknak
A tartományi kormány legfontosabb feladatának, prioritásának számítanak és a vajdasági stabilitás megőrzésének az előfeltételét jelentik a nemzetiségek közötti jó viszonyok, melyek általánosabb értelemben Szerbia egészének mindennapjait meghatározzák, és egy megfelelőbb életminőséget szavatolnak – hangsúlyozta Igor Mirović tartományi kormányfő Újvidéken, a nemzeti tanácsoknak jóváhagyott közel
13,8 millió dináros tartományi támogatásról szóló szerződések aláírása során.
A Mirović nyilatkozatából kitűnt az is, hogy „az idén a nemzeti tanácsoknak – nem a jelenlegi kormány hibájából – kevesebb pénz jutott, mint a korábbi években”.
Az idén 60 millió dinárral támogatja a tartományi kormány a nemzeti tanácsok munkáját. A Magyar Nemzeti Tanács most 5,5 millió dinárt kapott, ebből 4,4 milliót működési költségeinek fedezésére, 1,1 milliót pedig fejlesztési kiadásokra fordít. Az MNT tartományi kormánytól kapott idei támogatása így 23,5 millió dinárt jelent, ez kétmillióval kevesebb, mint 2015-ben.[2]
A Szerb Haladó Párti (SNS) hatalom csökkentette a nemzeti tanácsoknak utalt támogatást, „mert számos már prioritás is létezik”.[3] Az elsőségeket viszont a jelenlegi kormány határozza meg. Ezért alaptalan a hivatkozás, hogy a juttatások csökkentése „nem a jelenlegi kormány hibájából” történt.
A tartományi kormány legfontosabb feladatának, prioritásának számítanak és a vajdasági stabilitás megőrzésének az előfeltételét jelentik a nemzetiségek közötti jó viszonyok, melyek általánosabb értelemben Szerbia egészének mindennapjait meghatározzák, és egy megfelelőbb életminőséget szavatolnak – hangsúlyozta Igor Mirović tartományi kormányfő Újvidéken, a nemzeti tanácsoknak jóváhagyott közel
13,8 millió dináros tartományi támogatásról szóló szerződések aláírása során.
A Mirović nyilatkozatából kitűnt az is, hogy „az idén a nemzeti tanácsoknak – nem a jelenlegi kormány hibájából – kevesebb pénz jutott, mint a korábbi években”.
Az idén 60 millió dinárral támogatja a tartományi kormány a nemzeti tanácsok munkáját. A Magyar Nemzeti Tanács most 5,5 millió dinárt kapott, ebből 4,4 milliót működési költségeinek fedezésére, 1,1 milliót pedig fejlesztési kiadásokra fordít. Az MNT tartományi kormánytól kapott idei támogatása így 23,5 millió dinárt jelent, ez kétmillióval kevesebb, mint 2015-ben.[2]
A Szerb Haladó Párti (SNS) hatalom csökkentette a nemzeti tanácsoknak utalt támogatást, „mert számos már prioritás is létezik”.[3] Az elsőségeket viszont a jelenlegi kormány határozza meg. Ezért alaptalan a hivatkozás, hogy a juttatások csökkentése „nem a jelenlegi kormány hibájából” történt.
Október 21.
Ismeretlen miniszter
Ana Brnabić államigazgatási és közigazgatási miniszter a szerbiai nemzeti tanácsok elnökeit fogadta Belgrádban. A találkozó elsősorban ismerkedő jellegű volt, tekintettel arra, hogy Brnabić néhány hónappal ezelőtt került a szóban forgó minisztérium élére. A miniszter asszony felvázolta, hogy miként látja a nemzeti tanácsokkal való együttműködés jövőjét. Megerősítette azt, amit a nemzeti tanácsok legtöbbje fontosnak tart: a kisebbségvédelem terén a kisebbségi akciótervnek[4] meghatározó szerepet kell játszania a következő években.[5]
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének nyilatkozata szerint a fogadáson „a Bosnyák Nemzeti Tanács azon kezdeményezéséről is szó volt, hogy a kisebbségi akciótervet indokolt lenne felülvizsgálni, vagy esetleg új dokumentumot kidolgozni. A kezdeményezés nem nyerte el sem a koordinációs testület, sem a miniszter asszony támogatását”.[6]
Ana Brnabić államigazgatási és közigazgatási miniszter a szerbiai nemzeti tanácsok elnökeit fogadta Belgrádban. A találkozó elsősorban ismerkedő jellegű volt, tekintettel arra, hogy Brnabić néhány hónappal ezelőtt került a szóban forgó minisztérium élére. A miniszter asszony felvázolta, hogy miként látja a nemzeti tanácsokkal való együttműködés jövőjét. Megerősítette azt, amit a nemzeti tanácsok legtöbbje fontosnak tart: a kisebbségvédelem terén a kisebbségi akciótervnek[4] meghatározó szerepet kell játszania a következő években.[5]
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének nyilatkozata szerint a fogadáson „a Bosnyák Nemzeti Tanács azon kezdeményezéséről is szó volt, hogy a kisebbségi akciótervet indokolt lenne felülvizsgálni, vagy esetleg új dokumentumot kidolgozni. A kezdeményezés nem nyerte el sem a koordinációs testület, sem a miniszter asszony támogatását”.[6]
Ana Brnabić és mentora (DélHír portál)
A szerb kormányban a nemzeti
kisebbségi ügyekkel is foglalkozó reszortot ismét egy olyan személy kapta,
akiről eddig ebben a témában éppen semmit sem lehetett hallani. Azon kívül,
hogy a leszbikusságát nyíltan vállalta.[7]
Aleksandar Vučić szerb kormányfő
erre azt mondta, hogy „mindez őt nem érdekli”, „szakértői munkájára van
szükség, és csak az eredmények számolnak”.[8] De hát, szakmai körökben ki hallott a
miniszter-asszonyról?
Nem kell ezért csodálkozni azon, hogy nem kapkodta el a nemzeti tanácsok elnökeivel való találkozását. Erre ugyanis a szerb kormány (2016. augusztus 11-i, csaknem négy hónappal a választások utáni) megalakulását követő 71. napon került sor. Az sem titok, hogy szerb kormány által 2016. március 3-án elfogadott a kisebbségi cselekvési terv megvalósításával nem törődött senki. Ennyire tartják fontosnak.
Apropó: Hogyan fog együttműködni a miniszter asszony a Bosnyák Nemzeti Tanáccsal, ha ilyen határozottan elutasította a javaslatainak még a megvitatását is?
Október 23.
Nem kell ezért csodálkozni azon, hogy nem kapkodta el a nemzeti tanácsok elnökeivel való találkozását. Erre ugyanis a szerb kormány (2016. augusztus 11-i, csaknem négy hónappal a választások utáni) megalakulását követő 71. napon került sor. Az sem titok, hogy szerb kormány által 2016. március 3-án elfogadott a kisebbségi cselekvési terv megvalósításával nem törődött senki. Ennyire tartják fontosnak.
Apropó: Hogyan fog együttműködni a miniszter asszony a Bosnyák Nemzeti Tanáccsal, ha ilyen határozottan elutasította a javaslatainak még a megvitatását is?
Október 23.
A megújulás kezdete?
Az interneten Szabad Magyar Szó néven, „független közéleti fórumot”[9] alapítottak Kókai Péter, a Magyar Szó korábbi főszerkesztője (2002-2009) és Purger Tibor, a lap washingtoni tudósítója.[10] Purger, a magyarszo.com domain tulajdonosa, úgy döntött, megszakítja az együttműködést a Magyar Szóval, megvonja a név használati jogát és helyette a Szabad Magyar Szó rendelkezésére bocsátja a tárhelyet.
Az interneten Szabad Magyar Szó néven, „független közéleti fórumot”[9] alapítottak Kókai Péter, a Magyar Szó korábbi főszerkesztője (2002-2009) és Purger Tibor, a lap washingtoni tudósítója.[10] Purger, a magyarszo.com domain tulajdonosa, úgy döntött, megszakítja az együttműködést a Magyar Szóval, megvonja a név használati jogát és helyette a Szabad Magyar Szó rendelkezésére bocsátja a tárhelyet.
Purger Tibor
A Szabad Magyar Szóban
zömében azok a médiamunkatársak kezdtek el dolgozni, akikkel a Magyar Szó
(VMSZ) az utóbbi hónapokban szerződést bontott.
Purger Tibor 12 pontban indokolta meg, hogy szerinte „miért kell a Szabad Magyar Szó” és „miért nem tudja folytatni a jelenlegi Magyar Szó hasábjain 25 év odaadó munkáját az Olvasó szolgálatában”.[11]
Kókai Péter és Pressburger Csaba, a Magyar Szó szintén korábbi (2009–2011) főszerkesztője, közösen fejtették ki nézetüket, miszerint, „napjaink Magyar Szója mára teljesen elvesztette az irányérzékét, és letért arról az útról, ami az eredeti küldetése”.[12]
– Minden vajdasági magyarnak joga van megismerni a teljes valóságot, és nem csupán annak egy kikozmetikázott részét. A világ minden részén szétszórt nemzettársainknak ugyanúgy jogában áll tudnia mindenről, ami itthon történik, és nem csupán egy mesterségesen létrehozott, rózsaszín (látszat)valóságról. Önmagunk és nemzetünk áltatása sehová sem vezet, csak a biztos pusztulásba – olvasható a két volt főszerkesztő írásában.
Vígi Zoltán (Magyar Szó augusztus 1-jével menesztett újságírója), most a Szabad Magyar Szó főszerkesztője, újságírói kérdésre, hogy „mik a távlati céljaik a Szabad Magyar Szóval, a következőket válaszolta: „Az, hogy meglássuk, hogy ha ki tudunk alakítani egy normális kommunikációs csatornát, amely nem egyoldalú, akkor annak milyen hatása lesz a helyi közbeszédre, vagy akár, hogy milyen felszabadító hatása lehet. Az az első és talán legfontosabb célkitűzésünk, hogy kiderüljön, képesek vagyunk-e még normálisan kommunikálni.”[13]
A Szabad Magyar Szó létrehozásával – jelképesen a magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján – a vajdasági magyar médiában végre talán elindult a tárgyilagos, a sokoldalú, a kiegyensúlyozott, a megbízható és a felelősséggel való tájékoztatás és az újságírói szakma becsülete visszaállításának folyamata.
A Magyar Szó (VMSZ) helyzetének a megoldása bizonyára felgyorsulna, ha az néhány – ma már nyugdíjas – újságíró, akik a kilencvenes években kiálltak a sajtószabadság mellett, példát mutatna a fiataloknak és felmondaná az együttműködést a lapnak. Nem pedig apró pénzért a jelenlegi hatalom és a VMSZ szekerét tolná. És persze szükség lenne a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének kiállására is.
Október 25.
Purger Tibor 12 pontban indokolta meg, hogy szerinte „miért kell a Szabad Magyar Szó” és „miért nem tudja folytatni a jelenlegi Magyar Szó hasábjain 25 év odaadó munkáját az Olvasó szolgálatában”.[11]
Kókai Péter és Pressburger Csaba, a Magyar Szó szintén korábbi (2009–2011) főszerkesztője, közösen fejtették ki nézetüket, miszerint, „napjaink Magyar Szója mára teljesen elvesztette az irányérzékét, és letért arról az útról, ami az eredeti küldetése”.[12]
– Minden vajdasági magyarnak joga van megismerni a teljes valóságot, és nem csupán annak egy kikozmetikázott részét. A világ minden részén szétszórt nemzettársainknak ugyanúgy jogában áll tudnia mindenről, ami itthon történik, és nem csupán egy mesterségesen létrehozott, rózsaszín (látszat)valóságról. Önmagunk és nemzetünk áltatása sehová sem vezet, csak a biztos pusztulásba – olvasható a két volt főszerkesztő írásában.
Vígi Zoltán (Magyar Szó augusztus 1-jével menesztett újságírója), most a Szabad Magyar Szó főszerkesztője, újságírói kérdésre, hogy „mik a távlati céljaik a Szabad Magyar Szóval, a következőket válaszolta: „Az, hogy meglássuk, hogy ha ki tudunk alakítani egy normális kommunikációs csatornát, amely nem egyoldalú, akkor annak milyen hatása lesz a helyi közbeszédre, vagy akár, hogy milyen felszabadító hatása lehet. Az az első és talán legfontosabb célkitűzésünk, hogy kiderüljön, képesek vagyunk-e még normálisan kommunikálni.”[13]
A Szabad Magyar Szó létrehozásával – jelképesen a magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján – a vajdasági magyar médiában végre talán elindult a tárgyilagos, a sokoldalú, a kiegyensúlyozott, a megbízható és a felelősséggel való tájékoztatás és az újságírói szakma becsülete visszaállításának folyamata.
A Magyar Szó (VMSZ) helyzetének a megoldása bizonyára felgyorsulna, ha az néhány – ma már nyugdíjas – újságíró, akik a kilencvenes években kiálltak a sajtószabadság mellett, példát mutatna a fiataloknak és felmondaná az együttműködést a lapnak. Nem pedig apró pénzért a jelenlegi hatalom és a VMSZ szekerét tolná. És persze szükség lenne a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének kiállására is.
Október 25.
Strasbourgban (le)vizsgázott a kisebbségi cselekvési
terv
– A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó európai parlamenti frakcióközi munkacsoport Strasbourgban megvitatta a szerbiai kisebbségek helyzetét, valamint az uniós csatlakozási tárgyalások folytatásának egyik korábbi előfeltételét jelentő kisebbségi akciótervét[14] – írja a Magyar Szó (VMSZ).
Az írás a félretájékoztatás (egyik) iskolapéldája. Az olvasóban ugyanis azt téves a benyomást kelti, hogy az Európai Parlamentben (EP) valamiféle vita volt a szerbiai nemzeti kisebbségek státusáról.
Az EP hagyományos nemzeti kisebbségi, nemzeti közösségi és nyelvi ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának (röviden: Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup) strasbourgi ülésén semmilyen vita nem volt a nemzeti kisebbségek helyzetéről Szerbiában. Ilyet nem is terveztek! A cikk szövegéből is kitűnik, hogy a meghívott szerbiai vendégek „előadást tartottak, s mutatták be ezt a cselekvési tervet”. Ezt általában monologizálásnak szokták nevezni.
Az összejövetellel kapcsolatban ez a kérdés is felvetődik: Hol voltak, miért nem hívták meg a többi szerbiai nemzeti kisebbség képviselőit is?
Az Inergroup kétórányira (10 órától 12-ig, vagyis a fordítással együtt nettó egy órára) szabott ülésén minden az előre megírt forgatókönyv szerint, az elnöklő Gál Kinga Fideszes EP-képviselő asszony vezényletével történt.
Lényegi vita, de még csak párbeszéd sem alakulhatott ki a szerbiai nemzetiségek helyzetéről, mivel az ülésen csak a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) és a hatalomban kollaboráló Vajdasági Magyar Szövetség képviselői vettek részt.
– A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó európai parlamenti frakcióközi munkacsoport Strasbourgban megvitatta a szerbiai kisebbségek helyzetét, valamint az uniós csatlakozási tárgyalások folytatásának egyik korábbi előfeltételét jelentő kisebbségi akciótervét[14] – írja a Magyar Szó (VMSZ).
Az írás a félretájékoztatás (egyik) iskolapéldája. Az olvasóban ugyanis azt téves a benyomást kelti, hogy az Európai Parlamentben (EP) valamiféle vita volt a szerbiai nemzeti kisebbségek státusáról.
Az EP hagyományos nemzeti kisebbségi, nemzeti közösségi és nyelvi ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának (röviden: Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup) strasbourgi ülésén semmilyen vita nem volt a nemzeti kisebbségek helyzetéről Szerbiában. Ilyet nem is terveztek! A cikk szövegéből is kitűnik, hogy a meghívott szerbiai vendégek „előadást tartottak, s mutatták be ezt a cselekvési tervet”. Ezt általában monologizálásnak szokták nevezni.
Az összejövetellel kapcsolatban ez a kérdés is felvetődik: Hol voltak, miért nem hívták meg a többi szerbiai nemzeti kisebbség képviselőit is?
Az Inergroup kétórányira (10 órától 12-ig, vagyis a fordítással együtt nettó egy órára) szabott ülésén minden az előre megírt forgatókönyv szerint, az elnöklő Gál Kinga Fideszes EP-képviselő asszony vezényletével történt.
Lényegi vita, de még csak párbeszéd sem alakulhatott ki a szerbiai nemzetiségek helyzetéről, mivel az ülésen csak a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) és a hatalomban kollaboráló Vajdasági Magyar Szövetség képviselői vettek részt.
Gondban a vajdasági magyar troika (Deli, Hajnal és
Nyilas) Strasbourgban
(Fotó: Christian CREUTZ/EP)
(Fotó: Christian CREUTZ/EP)
A sajtó meg sem
említi, hogy az ülésen részvevő Balczó
Zoltán, a független képviselők csoportjához tartózó (NI) EP-képviselő
mindössze két (kettő!!) percet kapott a felszólalásra.
Balczó felszólalásában elmondta, „úgy érzi, hogy kellően plurális a határon túli magyar közösség a Vajdaságban is”. Feltette a kérdést, miért nincsenek itt a többi vajdasági magyar párt és civil szervezet képviselői, hogy „elmondják, ők hogyan látják a kisebbségek helyzetét, a magyar kisebbség helyzetét”.
– Miniszter asszony azt mondta, hogy a kisebbségekkel való foglalkozás és a cselekvési terv az egy sikertörténet. Ez a valóságban fog kiderülni, ha az őshonos magyar népesség úgy érzi majd a lakóhelyén, hogy otthon van, hogyha arányos részvételük lesz tartományi, közösségi, közigazgatási, közvállalatokban, s a magyar nyelvet hivatalos használhatják.
És már csak egyetlen fölvetésem van. Amikor a 2015. évi eredményjelentést tárgyaltuk Szerbia csatlakozása kapcsán, már akkor fölmerült, hogy a nemzeti tanácsokról szóló jogszabályt alkotmányosan már 2014-ben létre kellet volna hozni, és ha jól tudom, most már 2017-re van kitolva, vajon mi ennek az oka? – kérdezte Balczó EP-képviselő. Válasz persze nem kapott.
A három vajdasági képviselőnek az dicstelen szerep jutott, hogy magasztalják a szerb kisebbségi cselekvési programot. Annak ellenére, hogy nem tartalmazza az itteni magyarok helyzete rendezésének legtöbb követelményét![15]
A strasbourgi út csak
arra volt alkalmas, hogy „objektíve hozzájáruljon a szerbiai kisebbségi
politika alapvetően beolvasztás párti irányvonalának nemzetközi
elfogadtatásához”.[16]
Ehhez kellett a magyar troika is.Balczó felszólalásában elmondta, „úgy érzi, hogy kellően plurális a határon túli magyar közösség a Vajdaságban is”. Feltette a kérdést, miért nincsenek itt a többi vajdasági magyar párt és civil szervezet képviselői, hogy „elmondják, ők hogyan látják a kisebbségek helyzetét, a magyar kisebbség helyzetét”.
– Miniszter asszony azt mondta, hogy a kisebbségekkel való foglalkozás és a cselekvési terv az egy sikertörténet. Ez a valóságban fog kiderülni, ha az őshonos magyar népesség úgy érzi majd a lakóhelyén, hogy otthon van, hogyha arányos részvételük lesz tartományi, közösségi, közigazgatási, közvállalatokban, s a magyar nyelvet hivatalos használhatják.
És már csak egyetlen fölvetésem van. Amikor a 2015. évi eredményjelentést tárgyaltuk Szerbia csatlakozása kapcsán, már akkor fölmerült, hogy a nemzeti tanácsokról szóló jogszabályt alkotmányosan már 2014-ben létre kellet volna hozni, és ha jól tudom, most már 2017-re van kitolva, vajon mi ennek az oka? – kérdezte Balczó EP-képviselő. Válasz persze nem kapott.
A három vajdasági képviselőnek az dicstelen szerep jutott, hogy magasztalják a szerb kisebbségi cselekvési programot. Annak ellenére, hogy nem tartalmazza az itteni magyarok helyzete rendezésének legtöbb követelményét![15]
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2016. október 30.
[1] tm: Csökkenteni kell a költségeket. Magyar
Szó, 2016. október 18. 11., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3188/vajdasag_szabadka/154552/Cs%C3%B6kkenteni-kell-a-k%C3%B6lts%C3%A9geket.htm,
2016. október 18. [08:27]
[2] v-ár: Tartományi támogatás a nemzeti tanácsoknak.
Magyar Szó, 2016. október 20. 1. és 6., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3191/kozelet/154700/Tartom%C3%A1nyi-t%C3%A1mogat%C3%A1s-a-nemzeti-tan%C3%A1csoknak.htm,
2016. október 20., 08:17 >>
2016. október 20., 15:54
[3] Uo.
[4] Cselekvési terv a nemzeti kisebbségek jogainak
érvényesítésére. http://www.puma.vojvodina.gov.rs/dokumenti/Madjari/Jogszabalyok/kisebbsegi%20cselekvesi%20terv.pdf
[5] P. E.: Nem módosul a
kisebbségi akcióterv. Magyar Szó, 2016. október 22. 6., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3193/kozelet/154814/Nem-m%C3%B3dosul-a-kisebbs%C3%A9gi-akci%C3%B3terv.htm,
2016. október 22., 13:26 >>
2016. október 23., 19:06
[6] Uo.
[7] Leszbikus miniszter az új szerb kormányban. http://www.hirstart.hu/hk/20160808_bemutattak_az_uj_szerb_kormanyt, 2016. augusztus 9. [12:18]
[8] Leszbikus miniszter az új szerb kormányban. http://vs.hu/kozelet/osszes/leszbikus-miniszter-az-uj-szerb-kormanyban-0809, 2016. augusztus 9. [12:18]. Lásd még: Leleplezés? Hogyan lett miniszter a leszbikus Ana Brnabić? Miért tették lapátra az elődjét?, 2016. augusztus 10. [12:00]
[9] Mi történt a Magyar Szóval? http://nepszava.hu/cikk/1109749-mi-tortent-a-magyar-szoval
2016. október
24. [9:4]
[11] Miért – és miért nem. Kétszer
12 pont a vajdasági magyar közbeszédről. http://szabadmagyarszo.com/2016/10/23/miert-es-miert-nem/,
2016. október 23.
[12] Ahol a hír szent és a vélemény szabad. http://szabadmagyarszo.com/2016/10/22/ahol-a-hir-szent-es-a-velemeny-szabad/,
2016. október 22.
[13] Vígi Zoltán: Csak azzal szeretnék foglalkozni, ami jön majd. http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/58963-vigi-zoltan-csak-azzal-szeretnek-foglalkozni-ami-joen-majd, 2016. október 26. [19:51]. Lásd még Vígi Zoltán Valódi kérdésre őszinte választ c. írását. http://szabadmagyarszo.com/2016/10/22/valodi-kerdesre-oszinte-valaszt/
2016. október 22.
[14] v-ár: Strasbourgban vizsgázott a kisebbségi akcióterv. Magyar Szó. 2016. október 28. 1. és 4. o., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3198/kozelet/155132/Strasbourgban-vizsg%C3%A1zott-a-kisebbs%C3%A9gi-akci%C3%B3terv.htm#, 2016. október 28., 08:46 >> 2016. október 28., 09:46
[15] Lásd: A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG AZONOSSÁGA
MEGŐRZÉSÉNEK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK ALAPKÖVETELMÉNYEI – Felhívás a magyar
képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar
képviselőihez. http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert,
2012. szeptember 27.
[16] Ágoston András: Alibilátogatás. Kisebbségi
Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL III. évf. 281. szám, 2016. október 28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése