Közvetítésükkel több száz civil és diplomata ismerkedhetett meg a
romániai magyarok közösségi jogérvényesítésének problémáival. A
Kisebbségügyi Fórum idei évi tematikája „A kisebbségek helyzete
humanitárius krízis idején” volt.
Az év első felében több erdélyi civil jogvédő szervezet, többek között a CEMO és a Musai-Muszáj mozgalom, árnyékjelentést nyújtott be, miután a bukaresti kormány elküldte az Európa Tanácsnak az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartájának alkalmazásáról szóló jelentését. Ennek nyomán fogalmazódott meg, hogy a jövőben a civil jogvédő szervezetek, aktivisták közösen lépjenek fel a nemzetközi színtéren.
A nemzetközi civil érdekérvényítéshez kötödő tervek között szerepelt a részvétel az ENSZ Kisebbségi Fórumán november 23-25. között. A Kisebbségi Fórumon történő felszólalás előtt Szigeti Enikő és Bethlendi András részt vettek a Minority Rights Goup International kisebbségi jogérvényesítő képzésén.
"Ez az esemény rendkívüli fontossággal bír, hiszen a romániai magyar közösség hallatta a hangját az ENSZ-ben, ahol már hosszú évek óta nem beszélt senki a romániai magyar közösség anyanyelvhsználati jogairól és a magyar nyelvhasználatot biztosító romániai törvények alkalmazási hiányosságairól. Mindez egy látszólag kis - háromperces - előadást jelent, viszont egy óriási lehetőség a romániai magyar közösség számára, amely mától globálisan is láthatóvá vált" - mondta Szigeti Enikő.
Ezután javaslatot tett a raportőr ajánlattervezetének módosítására. "Számunkra igen nagy dolog, hogy több száz civil és diplomata jelenlétében az ENSZ-ben tematizálhattuk az erdélyi magyar közösség nyelvhasználati problémáit. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az ENSZ falai között valószínűleg először hangzott el Kolozsvár és Marosvásárhely magyar neve is" - nyilatkozta a sajtónak Bethlendi András felszólalása után. Az aktivista szerint nagyon fontos, hogy az erdélyi magyar civil jogérvényesítés kifogástalan szakmaisággal és objektivitással vegyen részt a mostani fórumhoz hasonló eseményeken, ugyanis a szakértők számára csak a megkérdőjelezhetetlenül objektív és jogilag jól alátámasztott érvelés használható.
http://www.maszol.ro/index.php/kulfold/73188-erdelyi-civilek-az-ensz-ben-romania-nem-tartja-be-az-anyanyelvhasznalatra-vonatkozo-egyezmenyeket,
Az év első felében több erdélyi civil jogvédő szervezet, többek között a CEMO és a Musai-Muszáj mozgalom, árnyékjelentést nyújtott be, miután a bukaresti kormány elküldte az Európa Tanácsnak az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartájának alkalmazásáról szóló jelentését. Ennek nyomán fogalmazódott meg, hogy a jövőben a civil jogvédő szervezetek, aktivisták közösen lépjenek fel a nemzetközi színtéren.
A nemzetközi civil érdekérvényítéshez kötödő tervek között szerepelt a részvétel az ENSZ Kisebbségi Fórumán november 23-25. között. A Kisebbségi Fórumon történő felszólalás előtt Szigeti Enikő és Bethlendi András részt vettek a Minority Rights Goup International kisebbségi jogérvényesítő képzésén.
Szigeti: láthatóvá váltunk
Szigeti Enikő november 24-ei felszólalásának bevezető részében röviden bemutatta a romániai magyar közösséget, pár szóban említést tett a CEMO munkájáról és Marosvásárhelyről, továbbá arra kitért arra, hogy Románia hiányosan alkalmazza a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó törvényi hátteret. A felszólalás második részében Enikő arról beszélt, hogy a humanitárius krízisek prevenciójára vonatkozó rapportőri ajánlás tervezetében a kisebbségek anyanyelvhasználati jogainak szempontrendszere nem jelenik meg elég hangsúlyozottan. A felszólalás befejező részében Enikő egy pár módosítást fogalmazott meg, és azt javasolta a rapportőrnek, hogy az ajánlás bizonyos cikkelyeit módosítsák."Ez az esemény rendkívüli fontossággal bír, hiszen a romániai magyar közösség hallatta a hangját az ENSZ-ben, ahol már hosszú évek óta nem beszélt senki a romániai magyar közösség anyanyelvhsználati jogairól és a magyar nyelvhasználatot biztosító romániai törvények alkalmazási hiányosságairól. Mindez egy látszólag kis - háromperces - előadást jelent, viszont egy óriási lehetőség a romániai magyar közösség számára, amely mától globálisan is láthatóvá vált" - mondta Szigeti Enikő.
Az ENSZ-ben talán először hangzott el magyarul: Kolozsvár
Bethlendi András felszólalása bevezetőjében ismertette a Musai-Muszáj mozgalom létrejöttének okait, felhívta a figyelmet a Kolozsváron tapasztalható nyelvjogi problémákra. Elmondta, Kolozsváron 50 ezer magyar él úgy, hogy a magyar nyelvet súlyos diszkrimináció éri a hatóságok részéről, a magyar nyelv nincs jelen a nyilvános térben.Ezután javaslatot tett a raportőr ajánlattervezetének módosítására. "Számunkra igen nagy dolog, hogy több száz civil és diplomata jelenlétében az ENSZ-ben tematizálhattuk az erdélyi magyar közösség nyelvhasználati problémáit. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az ENSZ falai között valószínűleg először hangzott el Kolozsvár és Marosvásárhely magyar neve is" - nyilatkozta a sajtónak Bethlendi András felszólalása után. Az aktivista szerint nagyon fontos, hogy az erdélyi magyar civil jogérvényesítés kifogástalan szakmaisággal és objektivitással vegyen részt a mostani fórumhoz hasonló eseményeken, ugyanis a szakértők számára csak a megkérdőjelezhetetlenül objektív és jogilag jól alátámasztott érvelés használható.
http://www.maszol.ro/index.php/kulfold/73188-erdelyi-civilek-az-ensz-ben-romania-nem-tartja-be-az-anyanyelvhasznalatra-vonatkozo-egyezmenyeket,
2016. november 28., hétfő, 15:13 | közlemény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése