A térképen ugyan létezik, de az utolsó lélek is elhagyta. Ez Völgypart, a "kísértetek faluja".
Az Ada községhez tartozó település
erőteljes fejlődése az 1920-as években kezdődött. Az ún. tagosítás során
felszámolt tanyák lakói kaptak itt telkeket, építettek házakat.
A lakosság nagyrészt földműveléssel és
állattenyésztéssel foglalkozott, valamint sokan bejártak dolgozni a
közeli mezőgazdasági birtokra.
A településen római katolikus templom,
iskola, óvoda, bolt, két tejátvevő állomás, egészségház és helyi
közösségi épület is működött.
A hetvenes években még hétszáz, öt évvel
ezelőtt pedig mintegy háromszáz szorgos (zömében magyar) polgár élt
ezen a helyen. Mára nem maradt senki.
A falu gyors hanyatlása közel 25 éve
kezdődött, amikor lakat került a helyi iskolára. A délvidéki magyarság
"érdekvédői" azóta semmit sem tettek annak érdekében, hogy megállítsák
ezt a folyamatot.
A Bartus család volt az utolsó, amely öt évvel ezelőtt távozott a faluból.
Kocsis Imre (84), aki a környező tanyán
él, könnyes szemmel emlékezik a régi szép időkre. A településen
szervezett bálban ismerkedett meg majdani feleségével. Völgyparton
akkoriban pezsgett az élet.
A kiváló minőségű termőföldről ismert
falut (és környékét) nemcsak a sikeres mezőgazdaság jellemezte, hanem a
rendkívül élénk kereskedelem, a piac, a napokig tartó vásárok is emelték
a település nívóját. Több vendéglátóipari egység, kereskedelmi
létesítmények, sportklubok, tekepálya stb. járult hozzá a helyiek
életminőségéhez, viszonylagos jólétéhez és pozitív hangulatához.
A faluban volt áram és
vízvezeték-hálózat, a legnagyobb problémát az utak aszfaltozásának
hiánya jelentette. Akárhogyis, sokan nosztalgiával gondolnak erre a
rokonszenves, értékes kis délvidéki magyar településre.
A VMSZ azonban nem tartotta fontosnak a megmentését.
A képen: Kocsis Imre
Blic nyomán K. P.
http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/59688-ez-is-a-vmsz-politikajanak-eredmenye-nulla-lakosu-delvideki-magyar-falu-, 2016. november 25. péntek, 12:00
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése