Oldalak

▼

2016. november 29., kedd

(Más) napló 70.



Történelmi sebek feltépése
Kisebbségjogi témák

November 17.
Magyar egyetemet, kutatóintézetet!
A 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) keretében kerekasztal-értekezletet tartottak Újvidéken a Tudósklubban a vajdasági magyar felsőoktatás és tudományos utánpótlás kérdéseiről, az elmúlt másfél évtized eredményeiről és a jövőt illető elképzelésekről.
A részvevők álláspontjaikat az alábbi zárónyilatkozatban foglaltak össze:
1. A vajdasági magyar felsőoktatás és tudományosság ügyében az utóbbi időben csaknem mindenki által jelzett hanyatlás, megrekedtség, stagnálás elhárítása érdekében egy Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem létrehozását tartjuk szükségesnek.
2. Rendkívül fontosnak tekintjük egy Vajdasági Magyar Kisebbségi Kutatóintézet megnyitását.
3. Alapvetően fontos a vajdasági magyar tudóstársadalom tagjairól egy friss adatbázist kialakítani, a VMAT honlapján megjeleníteni és hírlevelekben megteremteni egy korszerű kommunikációt.
4. A vészes munkanélküliség és az elvándorlás megfékezése érdekében csakis hazai akkreditációval rendelkező intézményekben, vajdasági tanári káderállománnyal folyó képzéseket tartunk elfogadhatónak, a magyarországi vendégtanárok alkalmazása csupán az itteni intézményekkel egyeztetve, hiányszakmák esetében, átmeneti megoldásként szolgálja közösségünk érdekeit.[1] 
A fiatalok konkrét követeléseket megfogalmaztak meg. Az itthon maradás függvényében is. A politikusok kötelessége lenne, hogy megtegyenek minden lehetségest lépést ezek teljesítése érdekében. 
A Magyar Egyetem mellett nagyon hiányzik a Vajdasági Magyar Kisebbségi Kutatóintézet is, amelynek elsődleges feladata az itteni magyarság helyzetének tárgyilagos, a tudomány módszereivel való feltárása kellene, hogy legyen.


November 17.

„Ez hihetetlen!”

A zentai képviselő-testület ülésének napirendjén szerepelt a Közigazgatási Hivatal átszervezése Sarnyai Rózsa Edit, a Közigazgatási Hivatal október 15-én kinevezett új vezetője ismertette a napirendi pontra vonatkozó javaslatot.

Rácz Szabó László (MPSZ) azt javasolta, kerüljön bele a rendeletbe, hogy aki a zentai önkormányzatban munkaviszonyt akar létesíteni, annak – tekintettel a lakosság nemzeti összetételére – mindkét nyelvet (magyar, szerb) beszélnie kell. Sarnyai válaszában elmondta, „a kétnyelvűségre vonatkozó kitétel benne van a munkahelyi besorolásban, de válaszából az is kiderült, nincs akadálya annak, hogy ez ebbe a rendeletbe is belekerüljön”.[2]
A vita lezárása és a módosító javaslatok elhangzása után következett a szavazás. A magyar és szerb nyelv kötelező ismeretére vonatkozó javaslat 12 szavazatot kapott és elbukott. – A jelen levő 11 VMSZ-es képviselő közül  egyetlen egy sem tartotta fontosnak, hogy a zentai önkormányzatban dolgozó köztisztviselő, vagy közalkalmazott tudjon kommunikálni az ügyfelekkel magyar és szerb nyelven is! Sőt, a jelek szerint erről nincs is véleményük, mert valamennyien tartózkodtak – írja Kókai Péter a képviselő-testület üléséről készült írásában.[3]

 

VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG PROGRAMJA

Szabadka, 2004. június 19.  

Az anyanyelvhasználat

(…)
„Kiemelten fontosnak tartjuk megteremteni a magyar nyelv hivatalos használatának jogi, intézményes és anyagi feltételeit. Harcolunk azért, hogy a magyar nyelv minden olyan területi önkormányzatban hivatalos legyen, ahol a magyarság aránya meghaladja az 5%-ot, vagy ahol a létszáma több mint 2000 fő. Ezekben a területi közösségekben minden közhatalmi szervben szavatolni kell magyar nyelven a szóbeli és írásbeli kommunikációt, valamint a törvényszéki és közigazgatási eljárások lefolytatását. Ugyancsak szavatolni kell a magyar nyelvű közokiratok kiadását és a közfeliratok feltüntetését. A felsorolt jogok következetes alkalmazása érdekében javasoljuk a kétnyelvű tisztviselők munkájának külön javadalmazását, valamint nyelvi és szakmai képzését.[4]

Zenta község Statútumának 5. szakasza (Nyelv és írásmód) előírja, hogy „Zenta község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód”.[5] Ebből az következik, hogy a községi közigazgatásban a két nyelv és írásmód egyenrangú használatban van.   
Ha közelebbről megvizsgáljuk Sarnyai Rózsa Edit válaszát, arra következtetésre juthatunk, hogy a zentai közigazgatásban a „kétnyelvűség” munkahelyi követelmény, mivel a nyelvtudás „benne van a munkahelyi besorolásban”, illetve a munkafeladatok leírásának tartozéka. Ha viszont ez a követelmény belekerült volna az átszervezési „rendeletbe”, akkor a munkaviszony létesítésének a feltételévé is válik. Lehetséges, hogy a munkahelyi pályázatok kiírásakor szem előtt tartják ezt a követelményt is, de nem egyértelmű, hogy ez kötelező is lenne.  
Adva volt, tehát, egy lehetőség annak a munkahelyi feltételnek a kötelezővé tételére, hogy a zentai közigazgatásban munkaviszony létesítésekor a pályázónak mindkét nyelvet (a magyart és a szerbet) beszélnie kell. Ez most mégsem kapott támogatást. A nyelv „beszélése”, bármelyikről is legyen szó, számos közigazgatási munkahelyen viszont, ahol pl. határozatot kel hozni, vagy jegyzőkönyvet készíteni, önmagában még nem elegendő, a dolgozónak tökéletesen ismernie kell az adott nyelv szakterminológiáját is. A múlt század hetvenes nyolcvanas években az ilyen munkahelyeken dolgozókat külön javadalmazták, nagyobb fizetésben részesültek. Azóta persze sok víz lefolyt a Tiszán…
Miért nem élünk az alkotmányos és törvény adta jogainkkal, ahol, és amikor erre megvannak a feltételek? Megválaszolatlan az is, hogy a VMSZ-es képviselőket mi motivál(hat)ta, hogy a javaslat ellen szavazzanak, ha már nem volt  akadálya, hogy bekerüljön a  rendeletbe? Talán a Szerb Haladó Párttal (SNS) kötött koalíciós szerződés? Kit képviselnek ezek egyáltalán?


November 18. [13:30]
Történelmi sebek feltépése
Vajdaság Szerbiához csatolásának múzeuma nyílik meg 2018. november 25-én Újvidéken, jelentette be Igor Mirović tartományi kormányfő.
A Novosti napilapnak nyilatkozva elmondta, az előkészületek már megkezdődtek, hogy az esemény századik évfordulóján ünnepélyesen megnyithassák a múzeumot.
„A gyűjtemény nem csak a történelmi november 25-ei dátummal foglalkozik. Azt szeretnénk, ha egy helyen tudnánk bemutatni a szerbség évszázados harcát jogaiért, kultúrájáért, autonómiájáért és az egyesülésért egészen a 17. századtól kezdődően Vajdaság Szerbiához csatolásáig”, mondta Mirović, aki szerint 2017 elején döntenek a jövendőbeli múzeum megalapításáról. Egyelőre nem gondolnak új múzeumépület építésére, hanem a leendő intézmény a már meglévő újvidéki múzeumi épületek valamelyikében kap helyet.[6]


A Szerb Nemzeti Színházban november 25-én este abból az alkalomból szerveztek nagyszabású ünnepséget, hogy Vajdaságot 98 évvel ezelőtt csatolták Szerbiához. (A VMSZ-es Magyar Szó szerint: „Egészen pontosan a csatlakozásról szóló döntés meghozatalának a 98. évfordulóját ünnepeltük”.) Az ünnepségen jelen volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a tartományi képviselőház elnöke is.

– A szerb kormánynak javasolni fogom, hogy módosítsák az állami ünnepekről szóló törvényt, és hogy november 25-ét iktassák be állami ünnepeink sorába – mondta többek között ünnepi beszédében Tomislav Nikolić szerb államelnök, aki emlékeztetett arra, hogy az „északi és a déli szerb tartományok az egységes szerb állam elszakíthatatlan részeit képezik”.[7]
A két esemény csak folytatása a Tartományi Képviselőház által 2016. szeptember 15-én a Vajdaság „hagyományos jelképei használatának módjáról szóló határozat” elfogadásával kezdődött eseményeknek, amelyek a Szerb Haladó Párt (SNS) – a VMSZ koalíciós partnerének – a hatalomra lépésével indultak a tartományban. Mindehhez Pásztor István, a párt elnöke készségesen asszisztált.  
Ehhez hozzá tartozik az is, hogy szerb részről (az 1944/45-ös magyarellenes atrocitások ügyében – B. A.) mindmáig „hiányzik az az őszinte bocsánatkérés, ami magyar oldalról már oly sokszor elhangzott”.[8]
Most még csak az a kérdés, hogy menyire van ez a politika összhangban a mindkét ország által hivatalosan kinyilvánított jószomszédi kapcsolatokkal? Aleksandar Vučić szerb kormányfő minapi nyilatkozatával, miszerint „kiemelkedően jó a szerb kormány kapcsolata a szerbiai magyarsággal”[9]? És Orbán Viktor magyar kormányfő kijelentésével, hogy „Szerbia szívügyének tekinti az országban élő magyarokat, messze kiemelkedik Európában a kisebbségeket támogató politikájával”.[10]
Na, már most, ha valaki őszinte jószomszédi kapcsolatokat akar ápolni, tiszteletben akarja tartani a nemzeti kisebbségek jogait és méltóságát, akkor miért szükséges feltépni a – még be nem gyógyult – történelmi sebeket? Kinek, minek a javát szolgálja a magyar közösség irritálása? Nem fogjuk mi ezt újabb megalázásként megélni? A Magyar Nemzeti Tanácsnak állást kellene foglalni ebben a kérdésben! Nem fogja megtenni.
Mit szólna Tomislav Nikolić ahhoz, ha például a magyar honvédség 1941. évi bevonulását ünnepnappá tennénk? 
Nikolić javaslatát – a legújabb hírek szerint – elfogadásra már benyújtotta a szerb kormánynak[11]…

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2016. november 29.

[3] Uo.
[4] Vajdasági Magyar Szövetség. http://www.vmsz.org.rs/content/program
[6] Újvidék: 2018-ban megnyílik Vajdaság Szerbiához csatolásának múzeuma. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20851/Ujvidek-2018-ban-megnyilik-Vajdasag-Szerbiahoz-csatolasanak-muzeuma.html, 2016. november 18. [13:30]

[8] S. T. G.: Az őszinte bocsánatkérésre várva. Magyar Szó, 2016. november 7. 4, vagy

http://www.magyarszo.rs/hu/3206/kozelet/155643/Az-%C5%91szinte-bocs%C3%A1natk%C3%A9r%C3%A9sre-v%C3%A1rva.htm 2016. november 7. [08:49] >> 2016. november 7. [15:06] és Stanyó Tóth Gizella: Feltárni és megjelölni minden tömegsírt! Hét Nap, 2016. november 23. 22-23.
[9] Vučić: A jó magyar-szerb politikai kapcsolatok a gazdaság területén is megmutatkoznak. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/24289/Vucic-A-jo-magyar-szerb-politikai-kapcsolatok-a-gazdasag-teruleten-is-megmutatkoznak.html, 2016. november 21. [13:18]
[10] MTI. Orbán: Itt az ideje a magyar-szerb gazdasági együttműködés megerősítésének.
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/24290/Orban-Itt-az-ideje-a-magyar-szerb-gazdasagi-egyuttmukodes-megerositesenek.html, 2016. november 21. [13:35]
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése