Ennél a szar évnél csak rosszabb jöhet

Avagy a Napló optimista előrejelzése 2017-re

Bódis Gábor

Lesznek még árulások (a pénz beszél, még magyarul is), de ilyen méretű nem. Az MM felfogja, hogy újfent megtalált erejét Tamásnak köszönheti. Meghálálnák neki, de a toleráns diskurzus nevében, nem fogadja őket.
A fejétől bűzlik a világ, tehát kezdjük Trumppal! Január 20-án beiktatódik. A magukra valamit is adó zenészek vonakodnak ezt a dicső pillanatot fellépésükkel bearanyozni, de lesznek kevésbé finnyásak is.
Amerikában most összecsap a fékevesztett kapitalizmus és a liberális demokrácia jogrendje. Felmérhetetlen, hogy Donald Trump és vándorcirkusza mit tud majd művelni Washingtonban. Kétesélyes a dolog: a rendszer beszívja, magáévá teszi és egy Ronald Reagan típusú, akár sikeres, elnök is lehet. Ezt mondják az optimisták. A kevésbé azok pedig úgy vélik, hogy Trump fogja magából kifordítani az establishmentet (miközben maga is szerves része) és eljő a világvége.
Európánkra nézve ez utóbbi megoldás tragikus lenne, hiszen a jóléti társadalom Amerika védőszárnya alatt tudott kivirágozni. Ennek eltűnésével teljesen ki lesz szolgáltatva - mondjuk, Putyinnak - és a saját nacionalizmusainak. Kristály éjszakára felkészülni!
Mégis: Trump eddigi Twitter diplomáciája annyira zavaros, hogy ebből még bármi kisülhet. Na, sok jó azért nem. Egyrészt ki akar vonulni a világból, másrészt újjáélesztené az atomfegyverkezést. És ez ugyan, ki ellen irányulna? Az ellen a Putyin ellen, akivel barátkozni szeretne. Jebo lud zbunjenog.
Közben Magyarország az illiberális demokráciák legnemesebb hagyományait ápolva még jobban tolódik a legszélsőbb jobb felé. A szószaporítás a fasizálódás kifejezés sikertelen kikerülése volt. Orbán Viktornak már nem lesz egyetlen ellenfele sem, kivéve a saját üldözési mániája. A magyarországi ellenzék tovább tökéletesíti a rendszererősítő kamuellenzék operett szerepét. És közben felveszi a havi és egyéb gázsit. A kétfarkúak maradnak az egyetlen hiteles magyar ellenállók. Ja, és megszűnnek a rezsimtől független médiumok. Vagy hatósugaruk csak a hálószoba faláig terjed. Horthyt kinevezik (végre) tengernagynak.
Orbán szerb pandant-ja Vučić februárig fog azon töprengeni a nyilvánosság előtt, hogy miként tudná halkabban közölni: Nikolić mögé áll. Hiszen eddig is kiváló köztársasági elnök volt. Másként nem megy. De lehet, hogy így sem. És akkor fapofával bejelenti, hogy röpke néhány hónap után a szerb nép ismét urnákhoz járul. Április 9-én immár nemcsak elnököt, hanem parlamentet is választanak a világ legszorgalmasabb szavazói. Mi ebben a baj? Inkább szavazzanak két hetenként, minthogy Tomót valaki legyőzze, és akkor tudjuk, mi következik. A Boris is akkor írta alá a demokraták halálos ítéletét, amikor (teljesen feleslegesen) előrehozott elnökválasztáson próbált meg időt nyerni. Addig is megjátssza a felháborodottat, például amiatt, hogy a hazafias háborús üzérkedés szerb tótum faktuma, a Karić bántatlanul hazatérhet. Már csak ő hiányzott, meg a Mira és fényesíthetik Putyin Migjeit.
Vučić elvtárs feltétlen híve, szolgája és fegyvertársa, az idősebb Pásztor be fogja vezetni azt a szabadkai városházán megkezdett gyakorlatot, hogy medveölelésre hasonlító érzelmi kisüléseket vezet be a tartományi szkupstinába is. Háborús bűnösök és pártolóik előnyben, demokraták kíméljenek!
A Prosperiteti prosperálni fog és mindenki jól jár, főleg azok, akik már a határ túloldaláról integetnek vissza.
A Magyar Mozgalom felriad a korheczi rémálom után és belekezd egy tisztességes ellenzéki párt tevékenységébe. Minden szinten szinte mindent megmozgat, hogy a VMSZ hiteles alternatívája legyen. Lesznek még árulások (a pénz beszél, még magyarul is), de ilyen méretű nem. Az MM felfogja, hogy újfent megtalált erejét Tamásnak köszönheti. Meghálálnák neki, de a toleráns diskurzus nevében, nem fogadja őket.

2016. december 30.

http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9121

(Más) napló 74.

 Nehéz év következik?

Kisebbségjogi témák

December 19.

Az etnikai változások serkentése?

Újvidék város hivatalos honlapján nyilvános felhívás jelent meg 30 falusi ház vásárlására a menekültek lakásproblémájának megoldására, részben segélynyújtás, részben épületanyag és háztartási gépek beszerzésére.

A pályázaton minden a város területén bejelentett lakcímmel/tartózkodási engedéllyel rendelkező személy részt vehet.   

A falusi házak vásárlására a menekülteknek szánt vissza nem térítendő segély összege legtöbb 9 500 euró, a segélycsomag összege pedig 1 500 euró dinár ellenértéke.

A megvásárolni szándékozott ház lehet Újvidék, de bármelyik szerbiai önkormányzati egység területén is.[1]

Összesen 53 önkormányzat kapott pályázaton állami támogatást a Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból érkezett menekültek lakhatását megcélzó regionális program keretében, és az elnyert pénzből összesen 899 ingatlant vásárolhatnak az önkormányzatok. Törökbecsén és Óbecsén, de más magyarlakta helységekben is vásárolhatnak majd ingatlanokat a Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból érkezett rászorulók. Mennyire változtatja ez meg a lakosság etnikai összetételét?

A projekt az EBESZ és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a támogatását is élvezi, anyagilag pedig Szerbia és az EU mellett az USA, Németország, Olaszország, Norvégia, Svájc, Dánia, Törökország, Luxemburg, Ciprus, Románia, Csehország, Szlovákia és Magyarország támogatja.[2]

A magyarországi adófizetők pénzeit kezelő Prosperitáti Alapítványban[3] is ráébredtek: a fiatalokat úgy is a szülőföldjükön lehet tartani, ha támogatják lakásvásárlási szándékukat. Újabban két fiatal házaspárt részesítettek 1 200 000 dinár támogatásban, „és ez fedte is a kiválasztott ház vételárát”.[4]

Most még csak az a kérdés, miért csak most és korábban miért nem lehetett ilyen támogatásban részesíteni a magyar fiatalokat? Az amúgy is tehetős magyar vállalkozónak adott összegből, hány fiatal magyar házaspárnak lehetett volna megoldani a lakásproblémáját?  

December 20.

Részarányos foglalkoztatás?

A Tartományi Képviselőház elfogadta a „kádertervet” is, ami meghatározza a munkaerő alkalmazását az elkövetkező évben. Ezzel a tervel kapcsolatban Csonka Áron, képviselő (Alternatíva Vajdaságért-Magyar Mozgalom-VMDK frakció) módosító indítvány nyújtott, ami arról szólt volna, hogy „a tervnek az alkalmazás során figyelembe kell venni a nemzetiségi összetételt és a részarányos foglalkoztatást”.

 Csonka Áron, a VMDK elnöke

A vajdasági kormány elutasította az indítványt, azzal az indoklással, hogy „más törvények szabályozzák ezt a területet és nem fontos, beleírni a képviselői határozatba”.

A káderügyi tervből viszont kiderül, hogy igenis fontos volna, hiszen „ebből a tervből kitűnik, hogy például két magyar fordítót kellene alkalmazni, jelen esetben viszont csak egy fordító van munkaviszonyban, és a következő évre sem terveznek senkit felvenni, hogy betöltsék azt a pozíciót. A ruszinok még rosszabb helyzetben vannak, hiszen a terv és a besorolás szerint egy fordító kellene, hogy legyen, azonban jelenleg egy sincs, és a következő évre sem szeretnének senkit sem alkalmazni erre a helyre”.[5]  

Az elutasító javaslatot a tartomány VMSZ-es alelnöke által vezetett titkárság készítette. – Ebből egyértelműen látszik, hogy az indítvány elfogadható lett volna, de nem volt meg a politikai akarat az elfogadására, mert az ellenzék soraiból, ráadásul másik magyar párt részéről érkezett – olvasható a VMDK közleményében.[6]

– A tartományi polgárjogvédő 2015-ös jelentéséből kitűnik, hogy a magyar közösség esetében csak 6,14% százalékban van jelen a tartományi szervekben, holott a Vajdaságban 13%  magyar él. De hasonló a helyzet a román, ruszin és a horvát közösség esetében is.[7]

Hogyan és mikor fog megvalósulni a részarányos foglalkoztatás, ha még a magyar tisztségviselők sem támogatják?

December 20.

Nincs előrelépés

Ismét elhalasztották a főtárgyalás időpontját abban a perben, amelyet a Vajdasági Magyar Diákszövetség indított az újvidéki Jogtudományi Kar ellen (még 2015. december 2-án) „a magyar felvételizés lehetőségének szavatolása érdekében”.  

– Mivel a bíró nem jött el, elmaradt a tárgyalás, így megint csak ott tartunk, hogy az ügyben nem történhetett előrelépés. Újabb tárgyalási időpontot kaptunk február 10-re – nyilatkozta Sóti Attila.[8]

December 23.

Horvátország törődik a horvátokkal

– Megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy elháruljanak a 26-os fejezettel kapcsolatos fenntartásaink, de szeretném elmondani, hogy a 23-as fejezet keretében figyelemmel kísérjük a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos összes kötelezettség teljesítését, különösen a horvát kisebbség esetében – jelentette ki Davor Ivo Stier horvát külügyminiszter.[9] Horvátország így utat nyitott Szerbia számára a 26. (a művelődéssel és oktatással foglalkozó 26. uniós tárgyalási) fejezet megnyitására.

December 11-én Horvátország nem járult hozzá ennek a fejezetnek megnyitásához, így a szerb küldöttség a három korábban bejelentett fejezet közül kettőnek (a közbeszerzésekről szóló 5., valamint a tudományról és kutatásról szóló 25.) a megnyitásával tért vissza Brüsszelből.[10]

Aleksandar Vučić szerb kormányfő korábban azt nyilatkozta a kereskedelmi Prva televízióban, hogy „már elege van Horvátország idegesítő magatartásából”. – Szerbia eddig türelmes volt, és arra törekedett, hogy ne reagáljon, de ezután másként fog tárgyalni – jelentette ki Vučić,[11] majd elutazott Brüsszelből.  

Danas, 2016. december 19. 7.

Horvátország ragaszkodott bizonyos garanciákhoz „a kisebbségek nyelvén történő oktatásra vonatkozóan”,[12] amelyek teljesítéséig nem járult hozzá a 26. fejezet megnyitásához. A horvátok szerint „Szerbiában nem adott minden feltétel a kisebbségi oktatáshoz”, amire példaként „a tankönyvek szerbről horvátra fordításának hiányosságait emelték ki”.[13]

Belgrádban aztán, a horvát elvárásoknak eleget téve, december 23-án, a Tankönyvkiadó Intézet, a reszort minisztériumok és hét nemzeti kisebbségi képviselői, amelyek oktatása Szerbiában anyanyelven folyik,[14] aláírták az oktatási memorandum függelékét, ami rendezi a hiányzó tankönyvek biztosítását a nemzeti kisebbségi tanulók számára, a következő tanévtől kezdve. A horvát nemzeti kisebbségre vonatkozóan pedig nem csak a tankönyvek „szerbről horvátra való lefordítása”, hanem az „egyéb adalékok és tartalmak tekintetében is”.[15]

A Memorandum 57 címszó nyomtatását látja elő, nem számítva ide az albán nyelvű tankönyveket. Eddig 24 címszavat nyomtattak ki, míg a fennmaradt 33 „az engedélyezés folyamatában van”.[16] A függelék további 84 címszó kiadását látja elő, amelyek közül 25 bosnyák, 12 bolgár, 18 horvát, 3 magyar (??) nyelvű, 5 román, 5 ruszin és 16 szlovák nyelvű”.[17] Mladen Šarčević horvát oktatási miniszter a következő lépésnek a középiskolai tankönyvek nyomtatásra vonatkozó memorandum aláírását jelölte meg.[18]    

A szerb miniszterelnöknek nem volt miért haragudnia Horvátországra. Az összes létező nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmény előlátja a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven való oktatás feltételeinek biztosítását.

Horvát diplomáciai sikernek számít az oktatási függelék aláírása. Azt igazolja, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások ideje alatt és nem a csatlakozás után kell a nemzeti kisebbségek helyzetét rendezni. A Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján ez olvasható: „Magyarország mindent megtesz Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak támogatásáért”.[19] Ki törődik akkor a vajdasági/délvidéki magyarokkal? Horvátország? 

December 28.

Ébredezik az MM?

A Magyar Mozgalom Ügyvivő Testülete üdvözölte Saša Janković polgári jogvédő (a felvételen) bejelentését, mely szerint jelöltetni kívánja magát Szerbia köztársasági elnökének tisztségére.[20]

 

 

A közlemény rámutat, hogy Szerbia polgárai folyamatosan azzal szembesülnek, hogy a hatalmi koalíciót képező pártok egyre inkább az önkényuralom irányába viszik az országot.”

– Ugyanez a hatalmi praktika érhető tetten Vajdaságban is, a kormánypárt magyar koalíciós partnerének cselekvő vagy hallgatólagos hozzájárulásával. Vajdaságban, a magyarlakta önkormányzatok területén is egyre inkább a kilencvenes évek politikai hangulata tér vissza, a közéletben, a művelődés és a tájékoztatás területén is.  Mindennek következményeképpen pedig napról napra egyre többen hagyják el az országot a gazdasági ellehetetlenülés és a fojtogató légkör elől menekülve. Ilyen körülmények között Saša Janković köztársasági elnökválasztáson jelöltként való megjelenése elsősorban valós választási lehetőséget kínál, egyben komoly esélyt is arra, hogy Szerbiában ismét megjelenjen és erőre kapjon a valóban európai irányultságú, polgári opció – olvasható az MM közleményében.

A közlemény a szervezet első állásfoglalása, amióta a „társelnök” ifj. Korhecz Tamás faképnél hagyta a társait, a mozgalmat és a vajdasági magyarokat is, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) által (2016. december 23-án) kinevezett és irányított Alkotmánybíróság tagja legyen. Arról tanúskodik, hogy a MM – megszabadulva a korheczi tehertől – új lapot nyitva, „belekezd egy tisztességes ellenzéki párt tevékenységébe. Minden szinten szinte mindent megmozgat, hogy a VMSZ hiteles alternatívája legyen.”[21]

December 30.

Ki legyen Szerbia elnöke?

– A VMSZ kész arra, hogy a jövő évi elnökválasztásokon a hatalmi többség jelöltjét támogassa. Pásztor István a Vajdasági RTV Politbiro című műsorában, arra a kérdésre, hogy Tomislav Nikolić jó elnök-e, azt vélaszolta, hogy „a vajdasági magyarok számára ő jó elnöke Szerbiának”. A VMSZ vezetője szerint nem lenne jó, ha az elnökválasztással egy időben parlamenti választások is lennének.[22]

Ágoston András, a VMDP volt elnöke, szinte napi rendszerességgel készíti a KIFO Hírlevélét, amelynek december 30-i (ez évi 340. számában) – ez úttal is Pásztorhoz csatlakozva – felrója a Magyar Mozgalomnak, hogy „elsőként üdvözölte a balliberális önjelölt ombudsman (Saša Janković – B. A.) felajánlkozását – írja Ágoston. [23]  

A volt pártelnök szerint Saša Janković „annak idején a választásokkal kapcsolatos magyar kifogásokat meghallgatta ugyan, de tenni semmit sem tett az ügyben”. Állítását viszont semmivel sem támasztotta alá. Számára az volt a fontos, hogy Pásztor álláspontját támogassa, mint sokszor korábban. Ez azonban se neki se pártjának, a vajdasági magyaroknak meg végkép semmi hasznot nem hozott. Legalábbis erről nem tudunk.

Amennyiben Janković netán mégis győzne, a magyarok számára már az is nagy eredményt jelentene, hogy demokrata, a jog uralmáért küzdő elnöke lenne Szerbiának. Ezt több alkalommal is bizonyította a rehabilitációs és kárpótlási ügyekben. Erre viszont bizonyíték is van: csak el kell olvasni az Ombudsman legutóbbi éves jelentését.

A 2017-es év – amint a fentiekből látszik – több szempontból is nehéznek ígérkezik. A vajdasági magyarok helyzetének alakulása tekintetében is.  

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2016. december 31.

---

[1] Javni poziv za izbor korisnika za dodelu pomoći za rešavanјe stambenih potreba izbeglica dodelom pomoći za kupovinu 30 seoskih kuća sa okućnicom i paketa pomoći [Nyilvános felhívás a menekültek lakásproblémáinak megoldására, részben 30 falusi ház megvásárlására, részben segélycsomag által] http://www.novisad.rs/lat/javni-poziv-za-izbor-korisnika-za-dodelu-pomoci-za-resavanje-stambenih-potreba-izbeglica-dodelom-pom

[2] feró: Újabb lakhatási pályázat menekülteknek. Magyar Szó, 2016. November 25. 6., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3223/vajdasag_obecse/156662/%C3%9Ajabb-lakhat%C3%A1si-p%C3%A1ly%C3%A1zat-menek%C3%BClteknek.htm2016. november 25. [16:57]

[3] http://www.prosperitati.rs/

[4] Homolya Horváth Ágnes: Albérletből sajátba. Magyar Szó, 2016. december 24. 1. és 26.

[5] Göblös Nikoletta: Csonka Áron: Magyar szempontból is szűk a tartományi költségvetés. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20998/Csonka-Aron-Magyar-szempontbol-is-szuk-a-tartomanyi-koltsegvetes.html és v-ár: Eljött a tervek megvalósításának ideje. Magyar Szó, 2016. december 21. 1. és 4.

[6] A tartományi kormány nem támogatja a kisebbségek részarányos foglalkoztatását? http://delhir.info/delvidek,

2016. december 22. [21:33]

[7] Izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za  2015. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2014. évi jelentése], 33. o. A jelentés a http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1768-godisnji-izvestaj-2015.html oldalon tekinthető meg.

[8] t.r.: A bíró meg sem jelent a tárgyaláson. Magyar Szó, 2016, december 29. 9., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3253/kozelet_oktatas/158344/A-b%C3%ADr%C3%B3-meg-sem-jelent-a-t%C3%A1rgyal%C3%A1son.htm, 2016. december 29. [06:30]

[9] Horvátország zöld utat adott a 26-os tárgyalási fejezetnek. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/24378/Horvatorszag-zold-utat-adott-a-26-os-targyalasi-fejezetnek.html. 2016. december 23. [14:50]

[10] v-ár: Két fejezet nyílt meg Brüsszelben. Magyar Szó, 2016. december 14. 1. és 4.

[11] J. A: Vučić napustio Brisel [Vučić elutazott Brüsszelből].

http://newsblic.ba/clanci/vijesti/vucic-napustio-brisel-dosta-je-hrvatskog-izivljavanja-sada-cemo-drugacije-razgovarati, 2016. december 12. [20:54:00] és Horvátország meggátolta a 26. uniós tárgyalási fejezet megnyitását, Vučić hazautazott. Magyar Szó online, http://www.magyarszo.rs/hu/3240/kozelet/157587/Horv%C3%A1torsz%C3%A1g-megg%C3%A1tolta-a-26-uni%C3%B3s-t%C3%A1rgyal%C3%A1si-fejezet-megnyit%C3%A1s%C3%A1t-Vu%C4%8Di%C4%87-hazautazott.htm, 2016. december 13. [08:44] >> 2016. december 13. [15:34]

[12] Lásd a 10-es alatti írást.

[13] Horvátország meggátolta a 26. uniós tárgyalási fejezet megnyitását, Vučić hazautazott. Magyar Szó online. Lásd a 11-es jegyzetben

[14] Šta piše u dokumentu koji je "podigao" hrvatsku rampu? http://www.vesti-online.com/Vesti/Ex-YU/622222/Sta-pise-u-dokumentu-koji-je-podigao-hrvatsku-rampu, 2016. december 24. [00:45]

[15] Lásd a 9-es alatti írást.

[16] V. Andrić: Hrvatska odblokirala poglavlje 26. [V. Andrić: Horátország felszabadította a zárlat allól a 26. fejezetet]. Danas, 2016. december 24. 6.

[17] Lásd a 14-es alatti írást.

[18] Lásd a 16-os alatti írást.

[19] http://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/hirek/magyarorszag-mindent-megtesz-szerbia-eu-csatlakozasi-targyalasainak-tamogatasaert, 2016. augusztus 31. [15:05]

[20] Saša Janković a polgári Szerbia jelöltje

http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/sasa-jankovic-a-polgari-szerbia-jeloltje, 2016. december 28.

[21] Bódis Gábor: Ennél a szar évnél csak rosszabb jöhet. http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9121, 2016. december 30.

[22] Pásztor: Tomislav Nikolić a magyarok számára jó elnök. Szabad Magyar Szó.

http://szabadmagyarszo.com/2016/12/30/pasztor-tomislav-nikolic-a-magyarok-szamara-jo-elnok/, 2016. december 30.

[23] Összenő, ami összetartozik. Kisebbségi Fórum – Temerin. KIFO HÍRLEVÉL, III. évf. 340. szám. 2016. december 30.

Best of VMSZ - Pásztor István aranyköpései

Összegyűjtöttünk néhányat Pásztor István, a VMSZ elnökének korábbi, szinte már elfeledett, kijelentései és nyilatkozatai közül, amelyek jól példázzák a legnagyobb délvidéki magyar párt vezetőjének a szerbiai magyarságról és annak helyzetéről alkotott képét.

Magyar Szó napilapnak nyilatkozva Pásztor arról beszélt, hogy szerinte a délvidékiek olyan munkát vállalnak külföldön, ami itthon "büdös nekik".

– Ha az igazi véleményemet kellene kimondanom, nem nagy sikert aratnék azokkal a mondatokkal. Tény az, hogy jórészt a megélhetés miatt vándorolnak ki az emberek, de bizony azt is látni kell, hogy ott olyan munkákat vállalnak el, amelyeket itthon hetykén visszautasítanak.

Még 2015 elején a tartományi jelképekkel kapcsolatos szavazáson Pásztor István bizonyította, hogy az egykori magyar vármegye szimbólumok helyett inkább látnák Vajdaság címereként az 1848-49-es szerb csiholót. Ám Pásztor már 2013-ban, a karlócai szerb nemzetgyűlés évfordulójának alkalmából megtartott díszülésen is ítéletet mondott a magyar forradalom és szabadságharc felett.

"Ilyen értelemben a magyar forradalmi hatalom hegemónista viszonyt táplált más nemzetek iránt, a szerbek iránt is az akkori Magyarország területén."

Egy, az origo.hu-nak adott interjújában a délvidéki magyarverésekkel kapcsolatban elmondta:

"Azokban az esetekben, amikről tudok, a bántalmazás nem azért volt, mert (az áldozatok) magyarok", hanem mert a támadók "igyekeztek levezetni a feszültséget, és mivel ők tízen voltak, a magyarok meg hárman, akkor egyszerűen elkezdték kergetni őket" - mondta Pásztor.

Azonos témában azt is megtudhattuk, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke érdekvédelmet lát még a magyarverésekben is. Csorba Béla, a VMDP elnöke számolt be egyik közleményében Pásztor egyik kijelentéséről, amit egy muravidéki tanácskozáson mondott:

"A magyarverések a mi érdekünkben történtek, mert a választások előtt a szétzilált magyar választótestületet össze kellett fogni valamivel."

Az Európai Parlament brüsszeli épületében egy nemzetközi konferencián Pásztor István egy szerb utranacionalistát is megszégyenítő határozottsággal kijelentette azt is, hogy:

"A Vajdaság Szerbia elválaszthatatlan része!."

Pásztor István nyomán D. H.

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/60749-2015-04-21-17-28-37

Pásztor szerint "büdös a munka" a külföldre költöző magyaroknak, de szeretné őket itthon tartani

Pásztor István, a Pannon Televízió Szubjektív című műsorában adott évértékelő interjújában leszögezte, hogy a legfontosabb kérdés, hogy meg tudjuk-e állítani az elvándorlási folyamatot.

"A legfontosabb kérdés, hogy meg tudjuk-e állítani, lelassítani, illetve visszafordítani az elvándorlási folyamatot, és kinek milyen válaszai vannak a helyzetre" – tette fel a kérdést Pásztor István. Leszögezte, a Vajdasági Magyar Szövetségen kívül senki másnak semmiféle eszközrendszere, elképzelése, próbálkozása nincs a megoldásra.

Büdös nekik a munka, de maradjanak itthon

Pásztor korábban is megszólalt már a délvidéki magyarok kivándorlása kapcsán. A Magyar Szó napilapnak még 2014-ben a honosítások és a külföldi munkavállalások közötti összefüggésekről beszélve a következőket nyilatkozta:

– Ha az igazi véleményemet kellene kimondanom, nem nagy sikert aratnék azokkal a mondatokkal. Tény az, hogy jórészt a megélhetés miatt vándorolnak ki az emberek, de bizony azt is látni kell, hogy ott olyan munkákat vállalnak el, amelyeket itthon hetykén visszautasítanak.
Vagyis, Pásztor szavai szerint olyan munkát vállalnak el a délvidéki magyarok nyugaton, ami itthon esetleg "büdös lett volna nekik", és emiatt (Pásztor szavai szerint) "hetykén" elutasították azokat. Magyarán, a VMSZ elnöke az okokat nem abban látja, hogy a délvidéki magyarok tömegei a létminimum alatti mélyszegénységben élnek.
Ha valóban igaza van Pásztor Istvánnak és csak ennek a lenéző és az embereket lesajnáló VMSZ-nek van eszköze és elképzelése a délvidéki magyarság itthon tartására, akkor kijelenthetjük: nekünk végünk!
R. P.

http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/60755-pasztor-szerint-qbuedoes-a-munkaq-a-kuelfoeldre-koeltoez-magyaroknak-de-szeretne-ket-itthon-tartani-
Közzétette: Szerkesztő 2016. december 30. [14:13]

"Vučić sértegeti Vajdaságot és megvonja tőle az autonómiát!"

A címben szereplő idézet "természetesen" nem a Vajdasági Magyar Szövetség valamelyik tisztségviselőjéhez kötődik.

Miroslav Vasin, a Demokrata Párt tartományi szervezetének elnöke úgy véli, Aleksandar Vučić szerb kormányfő megkezdte Vajdaság "autonómiátlanítását", illetve Szerbia központosításának erőteljes fokozását.  

Vasin fenti állítását Vučić szerb parlamentben tett kijelentésére alapozza: "Mi fizetjük a tartománynak a nyugdíjakat és a béreket, finanszírozzuk a vajdasági utak építését, pénzt adunk az intézményeknek, hogy a tartomány tovább erősödjön".

A DP vajdasági szervezetének elnöke sokkolónak és felháborítónak minősítette a kormányfő szavait, amelyek alapján az a következtetés vonható le, hogy Vučić szinte magántulajdonának tekinti a vajdasági emberek nyugdíjait, fizetéseit, pénzeszközeit, amelyeket úgy osztogatja, csepegteti nekik, ahogy kedve szottyan.

Vučić képtelen felfogni, hogy például a nyugdíjak az alkotmány értelmében szerzett jognak számítanak. Továbbá szándékosan hagyja figyelmen kívül, hogy a vajdasági polgárok rendszeresen fizetik az adót (a közép- és dél-szerbiaiakkal szemben). Tehát szó sincs arról, hogy bárki bármit is adna Vajdaságnak.

Ellenkezőleg: Vučić és kormánya elveszi az itt megteremtett pénzt, majd annak kis töredékét visszajuttatja.

Teljesen egyértelmű, hogy a miniszterelnök meg akarja szüntetni a tartomány autonómiáját és ezzel párhuzamosan fokozni kívánja Belgrád központosítását, mondta Vasin (és nem a VMSZ).

Az igazsághoz tartozik, hogy Délvidék státusa a demokrata hatalom idején is rendkívül kedvezőtlen és megalázó volt, de amit a haladó-szocialista-VMSZ-es rezsim művel Délvidékkel, az még gyalázatosabb.

Danas nyomán K. P.

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/60106-qvui-sertegeti-vajdasagot-es-megvonja-tle-az-autonomiatq-, 2016. december 30. [12:00]

Kapcsolódó írás:

Miroslav Vasin: Premijer vređa Vojvodinu. Danas, 2016. december 7. 10.

 

A bíró meg sem jelent a tárgyaláson

Ismét elhalasztották a főtárgyalás időpontját

 

Folytatódik a Vajdasági Magyar Diákszövetség harca, hogy az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara magyar nyelven is szervezze meg a felvételi vizsgát. Előrelépés azonban a decemberi tárgyaláson sem történhetett, ugyanis ahogyan azt Sóti Attilától, a VaMaDisz elnökétől megtudtuk, az októberi főtárgyalási napon történtekhez hasonló szituációval kellett szembesülnie ezúttal is a VaMaDisznak: októberben azzal fogadták őket, hogy új bíró veszi át az ügyet és decemberi időpontot tűztek ki a tárgyalásra, a mostani decemberi tárgyaláson azonban a bíró meg sem jelent.

 (A felvételen a Mezőgazdasági Kar látható, ami úgyszintén

csak cirill betűvel van feltüntetve, mint a Jogi Kar épületén – B. A. megjegyzése.)

– Mivel a bíró nem jött el, elmaradt a tárgyalás, így megint csak ott tartunk, hogy az ügyben nem történhetett előrelépés. Újabb tárgyalási időpontot kaptunk február 10-re – hallottuk Sóti Attilától.

t.r.

Magyar Szó, 2016, december 29. 9., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3253/kozelet_oktatas/158344/A-b%C3%ADr%C3%B3-meg-sem-jelent-a-t%C3%A1rgyal%C3%A1son.htm, 2016. december 29. [06:30]

Használd ki a mai napot, minél kevésbé reménykedve a holnapiban.

Horatius, Quintus Flaccus (Venusia, ma Venosa, Olaszország, Kr. e. 65. december 8. – Róma, Kr. e. 8. november 27.) római költő.

Danas, 2016. december 28. 9.

Értékelés a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi felállásának elmúlt kétéves munkájáról a 2014 - 2016-os időszakra vonatkozóan

Bevezető
    A Magyar Nemzeti Tanács (a továbbiakban: Tanács) a 2014. október 26-ai szerbiai nemzeti tanácsi választásokat követően 2014. november 17-én megtartotta alakuló ülését. A Tanács összetétele a következőképpen alakult: a 35 tagból 31 tag a Magyar Összefogás listáról, 2 tag a VMDK CSONKA ÁRON listáról, 1 tag a Magyar Liga - Új Magyar Alternatíva - Vass Tibor listáról és 1 tag a Másként magyarságunkért - Fodor László listáról került a szerbiai magyar közösség országos önkormányzatába.
     A választások a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 72/2009., 20/2014. - AB határozat, és 55/2014. sz.) rendelkezéseinek értelmében történtek és első ízben bonyolította azt a Köztársasági Választási Bizottság.
     A Tanács előző összetétele tevékenységének felismerhető védjegye a stratégiai tervezés volt, illetve azok a folyamatos erőfeszítések, amelyeket az elfogadott stratégiai programok és intézkedések végrehajtása tett szükségessé.
A Tanács az előző négy éves mandátuma alatt nyolc stratégiát, illetve középtávú fejlesztési tervet fogadott el az oktatásra, a kultúrára, a hivatalos nyelvhasználatra, a tájékoztatásra, a civil szférára, a felnőttképzésre, a tudományra és a népesedésre vonatkozólag, és ezek alapján folytatta tevékenységét a hatályos jogszabályokkal összhangban. Ezeket a programokat kellett volna továbbvinni és fejleszteni a magyar közösség javára, azonban ez 2014 novembere óta nem valósult meg maradéktalanul.
      Több oka is lehet a felemás sikereknek vagy sikertelenségeknek, azonban néhány mindenképpen említésre méltó:

• A szerbiai alkotmánybíróság 2014. évi januári döntésével a törvény  tíz szakaszát nyilvánította részben vagy teljes egészében alkotmányellenesnek. Ez utóbbi fejlemény jelentős hátralépést jelent a nem területi autonómia ügyének Szerbiában.
• A Szerbiai Népképviselőház 2014 májusában jelentős mértékben módosította a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, amivel stabilabb és kedvezőbb jogi keretet alkotott a 2014 októberében történt nemzeti tanácsi választások lebonyolításához (a módosítások a választásokat követően kerültek alkalmazásra), azonban mint a gyakorlatban kiderült számos hiányossággal is bírt, hiszen a végrehajtó bizottság hatáskörébe utalható döntések lehetősége és azok kötelező jelleggel történő jóváhagyása a Tanács részéről, a Tanácsot gyakorlatilag egy szavazógépezetté degradálta, előfordult pl. hogy az előterjesztések 93%-át egy ülésen a végrehajtó bizottság által elfogadott döntések jóváhagyása képezte.
• a szerbiai alkotmánybíróság 2016 évi májusi döntése az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény rendelkezéseiről, véglegesen megfosztotta a nemzeti tanácsokat a legerősebb hatáskörüktől, azaz az oktatási intézmények igazgatóválasztása kapcsán meglevő előzetes jóváhagyás gyakorlásától.

     A Magyar Nemzeti Tanács elnökének felkérésére párton belüli és párton kívüli szakemberek, a magyar kisebbségi pártok képviselői tanácskoztak a szerbiai Kormány által elfogadott Kisebbségügyi Akcióterv tervezetéről. Ezen összejöveteleken elhangzottak ellenére az akcióterv végleges szövege által előirányozott programok, feladatok érdemi változtatást (valószínűleg) nem hoznak majd. A valós problémák orvoslása helyett főként soft law intézkedéseket tartalmaz.

Stratégiai tervezés 
     A Tanács az elmúlt két évben elfogadott egy új oktatási stratégiát, mivel az addig érvényes Oktatásfejlesztési stratégiának az érvényességi határideje lejárt, ezenkívül  elfogadásra került egy dokumentum a népesedéssel kapcsolatban (sajnos csak vázlatos kivonata az elődjének), amely gyakorlatilag felváltja a Népesedési Akciótervet, amelynek az érvényességi határideje 2017-ben járt volna le. Az ebben az időszakban elfogadott dokumentumok azonban hiányosságokat tartalmaznak, nem fedezhető fel azokban a stratégiai tervezés minden ismérve, sokszor nem tartalmaz eszközöket a kitűzött célok elérésére, vagy nincsenek idősíkok előirányozva azok végrehajtására, amelyek hiányában a számonkérhetőség is sérül, illetve ellehetetlenül.
    Az elmúlt időszak legnagyobb hiányossága a stratégiai tervezés terén azonban a még érvényben lévő stratégiai dokumentumok betartásának a mellőzése, illetve teljes negálása. Például a Vajdasági Magyar Civil Stratégia (2012-2018) esetében a nyolc beavatkozási terület egyikben sem történt érdemi előrelépés, sem a megvalósítás, sem a pénzelés tekintetében.
    A stratégiák megvalósulásáról szóló éves beszámolókat is „elfelejtették,” esetleg pár mondatos, általános méltatásba sűrítették azokat, ezzel teljesen átláthatatlanná téve a kitűzött célok magvalósulását.

Közoktatás
    Ez az a terület,amely talán a legfontosabb és a legkiterjedttebb, és amely legtöbb embert érint közösségünkben. A terület terjedelmének függvényében a legtöbb döntés is itt születik, amely azonban az esetek többségében a Tanács Végrehajtó Bizottsága döntéseinek a jóváhagyását jelenti – mert ellenkező esetben megszűnne a Végrehajtó bizottság mandátuma. Ebből kifolyólag a döntés kizárólag pár ember kezében összpontosul, hiszen ha kérik is a szakbizottságok véleményét, az nem kötelezi a Végrehajtó Bizottságot. Téves az a magyarázat, hogy a törvényhozó kötelezte volna a nemzeti tanácsokat erre a belső szerkezeti, szervezési lépésre, ugyanis számtalan módon lehetett volna a döntéshozatali mechanizmust demokratikusabbá tenni. A törvényhozó akarata, hogy a tanácstagokból delegált végrehajtó szerv kivételes (hangsúlyozandó: kivételes) esetekben átveszi a tanács döntéshozatali hatáskörét, nem jelenti a végrehajtó szerv egyébként végrehajtó funkciójának kiterjesztését és a tanács döntéshozó szerepének állandó átvételét. A Magyar Nemzeti Tanácsban azonban az a helyzet állt elő, hogy a Végrehajtó Bizottság vált az állandó döntéshozó szervvé, amelynek döntéseit a Tanács utólagosan hagyja jóvá.
    Az általános iskolák alapítói jogainak átvételében nem történt előrelépés.
    A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatóválasztása körüli huzavona jelentősen rontotta a Tanács jó hírét, és tapinthatóan kidomborodott a napi politikának való megfelelési kényszer. Ugyanide sorolható az MNT azon politikai döntése is, amikor a magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójának felmentését támogatta, egy teljesen szabálytalan, politikai bosszú okán indított iskolaszéki kezdeményezés kapcsán.
   Régiónként megalakításra kerültek a hatalmas létszámú (40-50 fős) tanácsadói testületek (a felsőoktatásban is), amelyek, mint ahogyan a gyakorlat megmutatta, teljesen életképtelenek, és csak az aktuális kabinetpolitika igazolására szolgálnak.
   Pozitívumként meg kell említenünk a magyar diákok kirándulásainak a megszervezését, a közoktatási dolgozók kataszterének összeállítását. Fontos eredmény a szerb nyelv, mint nem anyanyelv oktatási reformjának alapjául szolgáló standardok elfogadása is, amely ugyan sok tekintetben előrelépés az eddigi állapotokhoz képest, de kritériumait tekintve továbbra is túlzó.

Felsőoktatás
   Mindenképpen jelentős az Európa Kollégium beindítása, mégha az zökkenőkkel is történt, azonban rendkívüli szerepe lehet majd a jövőben a közösség megtartó erejének a fejlesztésében és az értelmiségi utánpótlás kinevelésében.
A felsőoktatási és demonstrátori ösztöndíjak továbbra is léteznek, azonban jelentősen megreformálták azokat, felhígítva a jogosultságra vonatkozó feltételrendszert, illetve szigorítva a felhasználási lehetőségeket. A Várady-ösztöndíj is módosításra került.
      A felvételi előkészítőket továbbra is megszervezik, csakúgy, mint a szerb nyelvi képzést a felsőoktatási intézménybe felvételt nyert hallgatók, illetve a középiskolás diákok körében. A 2015-ös évben a felvételi felkészítés jelentős késedelemmel kezdődött és így okafogyottá is vált arra a tanévre vonatkozóan.

Kultúra
     A kulturális pályázatok kiírása és lebonyolítása mellett a Topolyai Múzeum önállósulása, a szabadkai Szentháromság szobor eredeti helyére történő visszaállítása, valamint az adai Szarvas Gábor Könyvtár alapítói jogainak átvétele nevezhető a legfőbb csapásvonalnak.
     A napi szintű, a Tanácsot érintő hatáskör-gyakorláson (véleményezések, kinevezések, jóváhagyások) kívül nem valósultak meg jelentősebb projektumok, ugyanis az említettek még az előző mandátum alatt kezdődtek.
     A szabadkai zsinagóga belső tereinek restaurálása késik.

Tájékoztatás
     A Tanács legtöbb feszültséget megélő és gerjesztő tevékenységi területe. A Szabadkai Rádió megszűnésének a története (hatezer magyar rádióhallgató támogató aláírása ellenére), Vajdaság nagy részén a helyi tájékoztatási eszközök megszűnése, jogalap nélküli rádióadó létrehozatala, a Tanács által alapított és társalapított médiumok igazgatási szervei tagjainak megfélemlítése a szerv elnöke részéről, a főszerkesztők személye véleményezésének a megszüntetése a munkavállalók részéről, vezető újságírók és a volt főszerkesztő elbocsátása az egyetlen magyar napilaptól, a Tanács elnökének kirohanása a saját alapítású lap főszerkesztője ellen... mind rányomta a bélyegét erre a két évre, és megkérdőjelezi a Tanács pártatlan működését.

Hivatalos nyelvhasználat
     Ezen a területen a legnagyobb sikert a Tanács vezetése részére Budiszava régi nevének Tiszakálmánfalvára történő visszaállítása jelentette. Kiírásra került a szerbül anyakönyvezett nevek magyarul történő átírási költségeinek visszatérítésére vonatkozó pályázat, azonban megfelelő reklámozás nélkül. 2015-ben és 2016-ban is megszervezték a Tanács jogi-nyelvhasználati tanácskozását, 2016-ban ingyenes volt a részvétel. 2016-ban azonban megszűnt az a többéves nem formális együttműködés a Létünk folyóirattal, amely a tanácskozás előadóinak tanulmányait különszámban jelentette meg.
     A hivatalos nyelvhasználati díjak átadása elmaradt, a bizottsági ülések véleményezései kapcsán a Tanács nem fogadott el jelentősebb döntést (egyedül utcanév véleményezések és a nemzetek közötti viszonyügyi tanácsok tagjavaslatai voltak napirenden), a Tanács honlapjának reformja után az addig elérhető tartalmak eltűntek (magyar nyelvű formanyomtatványok, tájékoztató füzetek, egyesfordítások, stb.), a nyelv(rend)őrség eredményeit bemutató honlap (vagy honlaprész) terve bár elkészült, mind a mai napig nem nyilvános. A már elkezdett cselekvési programok is csak részben vagy egyáltalán nem folytatódtak.
    A Tanács hivatalos nyelvhasználat terén kifejtett tevékenységéről nincs nyilatkozat, közlemény. A külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy ez a terület nincs is a Tanács hatáskörei között.

Többi terület
Az egyéb területeken hatályban lévő stratégiákat szinte kivétel nélkül nem alkalmazzák, pedig a Tanács nem helyezte hatályon kívül azokat.

Szakmai hibák, szándékos szembenállás
     A 2014-ben felállt Tanács foglalkoztatottjainak személye csak részben képviseli a kontinuitást a Tanács előző mandátumához képest. A munkavállalók száma lényegében nem csökkent, azonban az új összetételű Tanács megalakulását követő első hónapok személycseréjének később súlyos következményei lettek: szakmai okokból kifolyólag megbukott a Végrehajtó Bizottság és tagjait fel kellett menteni mintegy fél évvel a kinevezésüket követően.  Ezen felmondások sora a hivatal mintegy felét érintette, függetlenül attól, hogy esetleg tagjai voltak-e a Tanácsnak vagy sem.
     Ahogyan azt a Tanács Alapszabálya is egyértelműen meghatározza, a tanácstagok, így a valamikori munkavállalók köréből kikerült tanácstagok is bármilyen beadványt, javaslatot, módosító indítványt előterjeszthetnek. Ezeket azonban minden alkalommal elutasították, ugyanígy történt a hibákra való rámutatással vagy az új kezdeményezésekkel.
Íme ezekből egy csokorra való, amely mind dokumentálható:

• az alapszabály 10 tanácstag javaslata nélkül lett előterjesztve és elfogadva (ezt nem lehet korrigálni), ezért az alapszabály jogszerűsége ma is vita tárgya lehet,
• az ügyrend elfogadásával nem a meglevő ügyrend lett hatályon kívül helyezve, hanem egy, az azt megelőző – külön előterjesztés került benyújtásra több helyen kérve a módosítást, amelyet figyelmen kívül hagytak (később került módosításra más előterjesztő tollából)
• az első ülések egyikén egy kegyvesztett tanácstag módosító javaslata lesöprésre került,
• téves hivatkozások  a fejlécben a következő előterjesztéseknél:
• Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet a munkahelyek belső szervezéséről és rendszerezéséről szóló szabályzata módosításának elfogadásáról),
• Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet 2015. évi pénzügyi terve módosításának elfogadásáról),
• Záradékjavaslat a Forum Könyvkiadó Intézet 2015. évi kiadói terve és munkaprogramja módosításának elfogadásáról) – módosító indítványok kerültek benyújtásra de nem azokat fogadták el,
• előterjesztés a meglévő bizottságok hatásköreit rendező határozatok kidolgozását illetően 2015. április 30-ai határidővel – bár ennek nem szabályozása azóta is jelentős problémát okoz, az előterjesztést nem vették figyelembe

• képviselői kérdés: 12 diszkréciós joggal kiosztott hallgatói ösztöndíj jogtalanul, nem a hatályos, nem az érvényben levő a Magyar Nemzeti Tanács által elfogadott döntések alapján került kiosztásra ‒ Magyar Szó reagálás, meghazudtolás, sértődöttség,  
• a Magyar Nemzeti Tanács munkája folytonosságának és hatékonyságának biztosítása érdekében három tanácstag Tájékoztatót nyújtott be a Tanács elnökéhez,  mivel két VB döntés nem került jóváhagyásra a Tanács következő ülésén – ez a VB bukását idézte elő,
• az Európa Kollégium Alapszabályának jogszerűtlen elfogadása (az alapító határozat módosítása később került elfogadásra) – az észrevételt elutasították,
• a törvényes hatáskörök figyelmen kívül hagyása, előzetes jóváhagyás helyett véleményezés a zentai Stevan Mokranjac Alsófokú Zeneiskola esetében,
• a törvényes hatáskörök figyelmen kívül hagyása, egy iskolaszéki tag felmentése során nem került elfogadásra véleményező záradék a felmentésre vonatkozóan – az ülésen került megemlítésre – teljesen figyelmen kívül hagyták,
• az Ügyrend rendelkezéseinek be nem tartása: az összehívások esetében, képviselői kérdésekre adott válaszok tekintetében,
• a kiírt pályázatok jogalapját képező H/13/2012-es határozat törlésre került az Alapszabály elfogadásával (amely alapján kiírásra kerültek a pályázatok több mint 10 millió dinár értékben), miután erre rámutattunk az ülésen a következő ülésre (miután a pályázatok elbírálásra kerültek) egyszerűen kicserélték a honlapon az Alapszabályt, és az új szöveg már nem tartalmazta, hogy a H/13/2012-es határozat törlésre került volna ‒ tehát jogszerűtlen alapszabály-módosítás történt, 
• a Pannónia Alapítvány törvénytelen működtetésére vonatkozó döntés, a választási ígéretek be nem tartása (Szabadkai Rádió),
• azon Magyar Összefogás listán mandátumot nyert képviselőket, akik időközben a Magyar Mozgalom nevű szervezet tagjaivá váltak, előzetes vagy akár utólagos tájékoztatás nélkül kizárták a Magyar Összefogás frakcióból. Lehetőséget nem kaptak, hogy kifejtsék álláspontjukat a kérdésről, illetve döntsenek, a továbbiakban is részt kívánnak venni a Magyar Összefogás frakció munkájában. Ezen lépést követően akár logikusnak is nevezhető az a magatartás a Tanács vezetése részéről, amely elutasítja ezen tanácstagok indítványait, hozzászólásait, stb. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az elutasító, kirekesztő hozzáállás már a mozgalom megalakulása előtt is tetten érhető, ahogyan ezt a fentiekben felsorolt ügyek dátumai is bizonyítják.

• az elvándorlással kapcsolatos kutatásra vonatkozó beadvány elutasítása, stb.

Zárógondolat Az MNT két éves működése folyamán sajnálatosan elveszítette azt a tekintélyét és súlyát, ami jellemző volt rá, határon innen és túl. Számos közösségileg fontos témáról nem nyilatkozik, nem foglal állást a hatáskörébe tartozó kérdésekben, pl. a könyvtári magyar dolgozók elbocsájtása Zomborban, felvételi vizsga a jogi karon, a Népszínház vezetőváltása, a helyi magyar nyelvű rádióadások megszűnése, stb. Saját jogi kereteinek alakításáról sem volt véleménye. A testület nem tárgyalt a kisebbségi akciótervről, a kisebbségi és nemzeti tanácsi törvény újraírásáról sem. Más esetben kimondottan a VMSZ politikai irányított szerveként a magyar-magyar leszámolások eszközévé vált, lásd iskolaigazgatók leváltása és annak kísérlete, újságírók ellehetetlenítése, az MNT által alapított magyar nyelvű médiumok pártmédiává silányítása, a médiaszabadság korlátozása.
Az MNT hivatalának megtizedelésével sajnos az első olyan magyar intézmény lett, amely magyar embereket tett az utcára, hagyott egzisztencia nélkül, ezzel olyan modellt teremtve, amely sajnálatosan azóta is tovább él az általa alapított intézményekben.
A stratégiai tervezés és cselekvés leépítésével a szakmai működésének keretei viszonylagossá és mérhetetlenné váltak, ezáltal magyar közösségünk közérzetének, lehetőségeinek meghatározó és  irányító szerepkörét is elengedte, pártpolitikától függővé tette.

Szabadka, 2016. december 13.

Bacskulin István, tanácstag sk.
Beretka Katinka, tanácstag sk.
Joó Horti Lívia, tanácstag sk.
Németh Ernő, tanácstag sk.
Siflis Zoltán, tanácstag sk.
Tari István, tanácstag sk.
Várkonyi Zsolt, tanácstag sk.
Zsoldos Ferenc, tanácstag sk. 

http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/ertekeles-a-magyar-nemzeti-tanacs-jelenlegi-felallasanak-elmult-keteves-munkajarol-a-2014-2016-os-idoszakra-vonatkozoan, 2016.12.28.