Oldalak

▼

2016. december 31., szombat

(Más) napló 74.



 Nehéz év következik?
Kisebbségjogi témák

December 19.
Az etnikai változások serkentése?
Újvidék város hivatalos honlapján nyilvános felhívás jelent meg 30 falusi ház vásárlására a menekültek lakásproblémájának megoldására, részben segélynyújtás, részben épületanyag és háztartási gépek beszerzésére.
A pályázaton minden a város területén bejelentett lakcímmel/tartózkodási engedéllyel rendelkező személy részt vehet.   
A falusi házak vásárlására a menekülteknek szánt vissza nem térítendő segély összege legtöbb 9 500 euró, a segélycsomag összege pedig 1 500 euró dinár ellenértéke.
A megvásárolni szándékozott ház lehet Újvidék, de bármelyik szerbiai önkormányzati egység területén is.[1]

Összesen 53 önkormányzat kapott pályázaton állami támogatást a Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból érkezett menekültek lakhatását megcélzó regionális program keretében, és az elnyert pénzből összesen 899 ingatlant vásárolhatnak az önkormányzatok. Törökbecsén és Óbecsén, de más magyarlakta helységekben is vásárolhatnak majd ingatlanokat a Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból érkezett rászorulók. Mennyire változtatja ez meg a lakosság etnikai összetételét?

A projekt az EBESZ és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a támogatását is élvezi, anyagilag pedig Szerbia és az EU mellett az USA, Németország, Olaszország, Norvégia, Svájc, Dánia, Törökország, Luxemburg, Ciprus, Románia, Csehország, Szlovákia és Magyarország támogatja.[2]

A magyarországi adófizetők pénzeit kezelő Prosperitáti Alapítványban[3] is ráébredtek: a fiatalokat úgy is a szülőföldjükön lehet tartani, ha támogatják lakásvásárlási szándékukat. Újabban két fiatal házaspárt részesítettek 1 200 000 dinár támogatásban, „és ez fedte is a kiválasztott ház vételárát”.[4]
Most még csak az a kérdés, miért csak most és korábban miért nem lehetett ilyen támogatásban részesíteni a magyar fiatalokat? Az amúgy is tehetős magyar vállalkozónak adott összegből, hány fiatal magyar házaspárnak lehetett volna megoldani a lakásproblémáját?  

December 20.
Részarányos foglalkoztatás?
A Tartományi Képviselőház elfogadta a „kádertervet” is, ami meghatározza a munkaerő alkalmazását az elkövetkező évben. Ezzel a tervel kapcsolatban Csonka Áron, képviselő (Alternatíva Vajdaságért-Magyar Mozgalom-VMDK frakció) módosító indítvány nyújtott, ami arról szólt volna, hogy „a tervnek az alkalmazás során figyelembe kell venni a nemzetiségi összetételt és a részarányos foglalkoztatást”.

 Csonka Áron, a VMDK elnöke

A vajdasági kormány elutasította az indítványt, azzal az indoklással, hogy „más törvények szabályozzák ezt a területet és nem fontos, beleírni a képviselői határozatba”.
A káderügyi tervből viszont kiderül, hogy igenis fontos volna, hiszen „ebből a tervből kitűnik, hogy például két magyar fordítót kellene alkalmazni, jelen esetben viszont csak egy fordító van munkaviszonyban, és a következő évre sem terveznek senkit felvenni, hogy betöltsék azt a pozíciót. A ruszinok még rosszabb helyzetben vannak, hiszen a terv és a besorolás szerint egy fordító kellene, hogy legyen, azonban jelenleg egy sincs, és a következő évre sem szeretnének senkit sem alkalmazni erre a helyre”.[5]  
Az elutasító javaslatot a tartomány VMSZ-es alelnöke által vezetett titkárság készítette. – Ebből egyértelműen látszik, hogy az indítvány elfogadható lett volna, de nem volt meg a politikai akarat az elfogadására, mert az ellenzék soraiból, ráadásul másik magyar párt részéről érkezett – olvasható a VMDK közleményében.[6]
– A tartományi polgárjogvédő 2015-ös jelentéséből kitűnik, hogy a magyar közösség esetében csak 6,14% százalékban van jelen a tartományi szervekben, holott a Vajdaságban 13%  magyar él. De hasonló a helyzet a román, ruszin és a horvát közösség esetében is.[7]
Hogyan és mikor fog megvalósulni a részarányos foglalkoztatás, ha még a magyar tisztségviselők sem támogatják?

December 20.
Nincs előrelépés
Ismét elhalasztották a főtárgyalás időpontját abban a perben, amelyet a Vajdasági Magyar Diákszövetség indított az újvidéki Jogtudományi Kar ellen (még 2015. december 2-án) „a magyar felvételizés lehetőségének szavatolása érdekében”.  
– Mivel a bíró nem jött el, elmaradt a tárgyalás, így megint csak ott tartunk, hogy az ügyben nem történhetett előrelépés. Újabb tárgyalási időpontot kaptunk február 10-re – nyilatkozta Sóti Attila.[8]

December 23.
Horvátország törődik a horvátokkal
– Megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy elháruljanak a 26-os fejezettel kapcsolatos fenntartásaink, de szeretném elmondani, hogy a 23-as fejezet keretében figyelemmel kísérjük a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos összes kötelezettség teljesítését, különösen a horvát kisebbség esetében – jelentette ki Davor Ivo Stier horvát külügyminiszter.[9] Horvátország így utat nyitott Szerbia számára a 26. (a művelődéssel és oktatással foglalkozó 26. uniós tárgyalási) fejezet megnyitására.
December 11-én Horvátország nem járult hozzá ennek a fejezetnek megnyitásához, így a szerb küldöttség a három korábban bejelentett fejezet közül kettőnek (a közbeszerzésekről szóló 5., valamint a tudományról és kutatásról szóló 25.) a megnyitásával tért vissza Brüsszelből.[10]
Aleksandar Vučić szerb kormányfő korábban azt nyilatkozta a kereskedelmi Prva televízióban, hogy „már elege van Horvátország idegesítő magatartásából”. – Szerbia eddig türelmes volt, és arra törekedett, hogy ne reagáljon, de ezután másként fog tárgyalni – jelentette ki Vučić,[11] majd elutazott Brüsszelből.  

Danas, 2016. december 19. 7.

Horvátország ragaszkodott bizonyos garanciákhoz „a kisebbségek nyelvén történő oktatásra vonatkozóan”,[12] amelyek teljesítéséig nem járult hozzá a 26. fejezet megnyitásához. A horvátok szerint „Szerbiában nem adott minden feltétel a kisebbségi oktatáshoz”, amire példaként „a tankönyvek szerbről horvátra fordításának hiányosságait emelték ki”.[13]

Belgrádban aztán, a horvát elvárásoknak eleget téve, december 23-án, a Tankönyvkiadó Intézet, a reszort minisztériumok és hét nemzeti kisebbségi képviselői, amelyek oktatása Szerbiában anyanyelven folyik,[14] aláírták az oktatási memorandum függelékét, ami rendezi a hiányzó tankönyvek biztosítását a nemzeti kisebbségi tanulók számára, a következő tanévtől kezdve. A horvát nemzeti kisebbségre vonatkozóan pedig nem csak a tankönyvek „szerbről horvátra való lefordítása”, hanem az „egyéb adalékok és tartalmak tekintetében is”.[15]

A Memorandum 57 címszó nyomtatását látja elő, nem számítva ide az albán nyelvű tankönyveket. Eddig 24 címszavat nyomtattak ki, míg a fennmaradt 33 „az engedélyezés folyamatában van”.[16] A függelék további 84 címszó kiadását látja elő, amelyek közül 25 bosnyák, 12 bolgár, 18 horvát, 3 magyar (??) nyelvű, 5 román, 5 ruszin és 16 szlovák nyelvű”.[17] Mladen Šarčević horvát oktatási miniszter a következő lépésnek a középiskolai tankönyvek nyomtatásra vonatkozó memorandum aláírását jelölte meg.[18]    

A szerb miniszterelnöknek nem volt miért haragudnia Horvátországra. Az összes létező nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmény előlátja a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven való oktatás feltételeinek biztosítását.

Horvát diplomáciai sikernek számít az oktatási függelék aláírása. Azt igazolja, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások ideje alatt és nem a csatlakozás után kell a nemzeti kisebbségek helyzetét rendezni. A Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján ez olvasható: „Magyarország mindent megtesz Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak támogatásáért”.[19] Ki törődik akkor a vajdasági/délvidéki magyarokkal? Horvátország? 


December 28.
Ébredezik az MM?
A Magyar Mozgalom Ügyvivő Testülete üdvözölte Saša Janković polgári jogvédő (a felvételen) bejelentését, mely szerint jelöltetni kívánja magát Szerbia köztársasági elnökének tisztségére.[20]

 

 

A közlemény rámutat, hogy Szerbia polgárai folyamatosan azzal szembesülnek, hogy a hatalmi koalíciót képező pártok egyre inkább az önkényuralom irányába viszik az országot.”

– Ugyanez a hatalmi praktika érhető tetten Vajdaságban is, a kormánypárt magyar koalíciós partnerének cselekvő vagy hallgatólagos hozzájárulásával. Vajdaságban, a magyarlakta önkormányzatok területén is egyre inkább a kilencvenes évek politikai hangulata tér vissza, a közéletben, a művelődés és a tájékoztatás területén is.  Mindennek következményeképpen pedig napról napra egyre többen hagyják el az országot a gazdasági ellehetetlenülés és a fojtogató légkör elől menekülve. Ilyen körülmények között Saša Janković köztársasági elnökválasztáson jelöltként való megjelenése elsősorban valós választási lehetőséget kínál, egyben komoly esélyt is arra, hogy Szerbiában ismét megjelenjen és erőre kapjon a valóban európai irányultságú, polgári opció – olvasható az MM közleményében.
A közlemény a szervezet első állásfoglalása, amióta a „társelnök” ifj. Korhecz Tamás faképnél hagyta a társait, a mozgalmat és a vajdasági magyarokat is, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) által (2016. december 23-án) kinevezett és irányított Alkotmánybíróság tagja legyen. Arról tanúskodik, hogy a MM – megszabadulva a korheczi tehertől – új lapot nyitva, „belekezd egy tisztességes ellenzéki párt tevékenységébe. Minden szinten szinte mindent megmozgat, hogy a VMSZ hiteles alternatívája legyen.”[21]

December 30.
Ki legyen Szerbia elnöke?
– A VMSZ kész arra, hogy a jövő évi elnökválasztásokon a hatalmi többség jelöltjét támogassa. Pásztor István a Vajdasági RTV Politbiro című műsorában, arra a kérdésre, hogy Tomislav Nikolić jó elnök-e, azt vélaszolta, hogy „a vajdasági magyarok számára ő jó elnöke Szerbiának”. A VMSZ vezetője szerint nem lenne jó, ha az elnökválasztással egy időben parlamenti választások is lennének.[22]
Ágoston András, a VMDP volt elnöke, szinte napi rendszerességgel készíti a KIFO Hírlevélét, amelynek december 30-i (ez évi 340. számában) – ez úttal is Pásztorhoz csatlakozva – felrója a Magyar Mozgalomnak, hogy „elsőként üdvözölte a balliberális önjelölt ombudsman (Saša Janković – B. A.) felajánlkozását – írja Ágoston. [23]  
A volt pártelnök szerint Saša Janković „annak idején a választásokkal kapcsolatos magyar kifogásokat meghallgatta ugyan, de tenni semmit sem tett az ügyben”. Állítását viszont semmivel sem támasztotta alá. Számára az volt a fontos, hogy Pásztor álláspontját támogassa, mint sokszor korábban. Ez azonban se neki se pártjának, a vajdasági magyaroknak meg végkép semmi hasznot nem hozott. Legalábbis erről nem tudunk.
Amennyiben Janković netán mégis győzne, a magyarok számára már az is nagy eredményt jelentene, hogy demokrata, a jog uralmáért küzdő elnöke lenne Szerbiának. Ezt több alkalommal is bizonyította a rehabilitációs és kárpótlási ügyekben. Erre viszont bizonyíték is van: csak el kell olvasni az Ombudsman legutóbbi éves jelentését.
A 2017-es év – amint a fentiekből látszik – több szempontból is nehéznek ígérkezik. A vajdasági magyarok helyzetének alakulása tekintetében is.  

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2016. december 31.

[1] Javni poziv za izbor korisnika za dodelu pomoći za rešavanјe stambenih potreba izbeglica dodelom pomoći za kupovinu 30 seoskih kuća sa okućnicom i paketa pomoći [Nyilvános felhívás a menekültek lakásproblémáinak megoldására, részben 30 falusi ház megvásárlására, részben segélycsomag által] http://www.novisad.rs/lat/javni-poziv-za-izbor-korisnika-za-dodelu-pomoci-za-resavanje-stambenih-potreba-izbeglica-dodelom-pom

[2] feró: Újabb lakhatási pályázat menekülteknek. Magyar Szó, 2016. November 25. 6., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3223/vajdasag_obecse/156662/%C3%9Ajabb-lakhat%C3%A1si-p%C3%A1ly%C3%A1zat-menek%C3%BClteknek.htm2016. november 25. [16:57]
[4] Homolya Horváth Ágnes: Albérletből sajátba. Magyar Szó, 2016. december 24. 1. és 26.

[5] Göblös Nikoletta: Csonka Áron: Magyar szempontból is szűk a tartományi költségvetés. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20998/Csonka-Aron-Magyar-szempontbol-is-szuk-a-tartomanyi-koltsegvetes.html és v-ár: Eljött a tervek megvalósításának ideje. Magyar Szó, 2016. december 21. 1. és 4.

[7] Izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za  2015. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2014. évi jelentése], 33. o. A jelentés a http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1768-godisnji-izvestaj-2015.html oldalon tekinthető meg.

[9] Horvátország zöld utat adott a 26-os tárgyalási fejezetnek. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/24378/Horvatorszag-zold-utat-adott-a-26-os-targyalasi-fejezetnek.html. 2016. december 23. [14:50]

[10] v-ár: Két fejezet nyílt meg Brüsszelben. Magyar Szó, 2016. december 14. 1. és 4.

[11] J. A: Vučić napustio Brisel [Vučić elutazott Brüsszelből].

http://newsblic.ba/clanci/vijesti/vucic-napustio-brisel-dosta-je-hrvatskog-izivljavanja-sada-cemo-drugacije-razgovarati, 2016. december 12. [20:54:00] és Horvátország meggátolta a 26. uniós tárgyalási fejezet megnyitását, Vučić hazautazott. Magyar Szó online, http://www.magyarszo.rs/hu/3240/kozelet/157587/Horv%C3%A1torsz%C3%A1g-megg%C3%A1tolta-a-26-uni%C3%B3s-t%C3%A1rgyal%C3%A1si-fejezet-megnyit%C3%A1s%C3%A1t-Vu%C4%8Di%C4%87-hazautazott.htm, 2016. december 13. [08:44] >> 2016. december 13. [15:34]
[12] Lásd a 10-es alatti írást.
[13] Horvátország meggátolta a 26. uniós tárgyalási fejezet megnyitását, Vučić hazautazott. Magyar Szó online. Lásd a 11-es jegyzetben
[14] Šta piše u dokumentu koji je "podigao" hrvatsku rampu? http://www.vesti-online.com/Vesti/Ex-YU/622222/Sta-pise-u-dokumentu-koji-je-podigao-hrvatsku-rampu, 2016. december 24. [00:45]
[15] Lásd a 9-es alatti írást.
[16] V. Andrić: Hrvatska odblokirala poglavlje 26. [V. Andrić: Horátország felszabadította a zárlat allól a 26. fejezetet]. Danas, 2016. december 24. 6.

[17] Lásd a 14-es alatti írást.

[18] Lásd a 16-os alatti írást.
[21] Bódis Gábor: Ennél a szar évnél csak rosszabb jöhet. http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9121, 2016. december 30.

[22] Pásztor: Tomislav Nikolić a magyarok számára jó elnök. Szabad Magyar Szó.

http://szabadmagyarszo.com/2016/12/30/pasztor-tomislav-nikolic-a-magyarok-szamara-jo-elnok/, 2016. december 30.

[23] Összenő, ami összetartozik. Kisebbségi Fórum – Temerin. KIFO HÍRLEVÉL, III. évf. 340. szám. 2016. december 30.




dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése