Vajdasági Magyar Egyetemet!
A 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK)
keretében tartott kerekasztal-értekezletet részvevői november 17-i
zárónyilatkozatukban első helyen fogalmazták meg, hogy „az utóbbi időben
csaknem mindenki által jelzett hanyatlás, megrekedtség, stagnálás elhárítása
érdekében egy Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem létrehozását tartják
szükségesnek”.[1]
Balog
Zoltán Magyarország emberi
erőforrások minisztere másnap (november 18-án) Szabadkára látogatott, ahol „egy
olyan egyetemi központ létrehívásáról számolt be, amelynek
keretében a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett tagozatai működnének Szabadkán,
saját tanárállományukkal”.[2]
Az egyetemi kutatók zárónyilatkozatára reagált Pásztor István, a VMSZ elnöke is: – A
realitás az, hogy az utolsó pontig összehangolt álláspontja van a VMSZ-nek és a
magyar kormánynak. Ennek lényege pedig, hogy továbbra is prioritást élvez az
Újvidéki Egyetem és annak minden kara, de vannak olyan igények, amelyeket
magyarországi egyetemi képzések áthelyezésével tudunk megoldani.
A régóta tervezett Szabadkai Magyar Egyetem
koncepciójával kapcsolatban Pásztor azt mondta, annak ügyét még
kerekasztal-beszélgetés formájában sem tartja reálisnak.[3]
A Balog Zoltán által kifejtett
elképzelésről egyelőre túl sok részlet nem szivárgott ki, a vajdasági akadémiai
közösséget sem tájékoztatták róla. A rendelkezésre álló információk alapján az
érintettek szerint ez a terv nem itt tartja a fiatalokat, hanem gyorsabbá teszi
az elvándorlást, a már működő karokat pedig ellehetetleníti – írja a Szabad
Magyar Szó.[4]
A nemzeti kisebbségek oktatási jogaira vonatkozó 1996.
október 4-i, a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló hágai ajánlások és
értelmező megjegyzések (amelyeket az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosi
hivatala mellett működő Etnikumközi Kapcsolatok Alapítvány égisze alatt
dolgoztak ki) 17. cikkelye kimondja:
„A
nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van a saját nyelvű felsőfokú
oktatáshoz, amennyiben kifejezték erre való igényüket, és ha létszámuk
indokolja... A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek továbbá különböző
lehetőségeket és eszközöket vehetnek igénybe saját felsőfokú intézményeik
létesítésére.” [5]
Az Európa Tanácsnak a kisebbségek felsőfokú oktatáshoz való
hozzáféréséről szóló 1353. ajánlását, amelyet 1998. január 27-én elfogadott a
Parlamenti Közgyűlés, amely a 6. (iv) cikkelyben leszögezi:
„a
kormányoknak el kell fogadniuk a felsőfokú tanulmányok végzésére és az ilyen
célú intézmények létrehozására vonatkozó alapvető szabadságjogot; ezeket az
intézményeket hivatalos támogatásban kell részesíteni, mihelyt a jellegüket
elismerték – diszkriminációmentesen és méltányossági alapon –, és
megállapították, hogy létezik egy reális igény; a nyelv nem lehet kritériuma az
intézmények és minősítések elismerésének.”[6]
A nemzetközi jog szerint „az identitásképző
jelentőséggel bíró intézményekhez való jog minden, a kisebbségek védelmének
szentelt nemzetközi egyezmény alapkövetelménye”.[7]
Európában, de a világ más részein is működnek
államilag pénzelt nemzeti kisebbségi egyetemek: – Finnországban létezik több
vegyes tannyelvű egyetem és több svéd nyelvű egyetem mintegy 285 ezer svéd
számára, akik Finnország lakosságának 5,8 százalékát teszik ki). Anyanyelvi
felsőfokú oktatás létezik az olaszországi Dél-Tirolban is, 303 ezer német
anyanyelvű számára (0,5 százalék). Svájcban 1,3 millió francia anyanyelvű (18
százalék) és 500 ezer olasz anyanyelvű (7 százalék) lakos él. Ezek a nyelvek
hivatalos nyelvnek és egyetemi oktatási nyelvnek számítanak. A kanadai
Ontarióban, ahol az angol nyelvet beszélő népesség fölényes többséget alkot
(mivel a mintegy 6,1 millió franciának a 80 százaléka Québecben él), létezik
francia nyelvű egyetemi oktatás (University of Ottawa) – írja tanulmányában Gabriel Andreescu, emberjogi aktivista,
a Román Helsinki Bizottság elnöke.[8]
Csányi
Erzsébet, az Újvidéki Egyetem
Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszakának vezetője szerint „a
kihelyezett tagozatokból létrehozandó kampusz ötlete több pontban abszurd”. Szerinte
az elképzelés homlokegyenest ellentétben áll azzal, amit a vajdasági magyar
felsőoktatás és tudományos utánpótlás ügyében az akadémiai elit és a meglévő
intézményeink mérvadó vezetői és szereplői szeretnének, hangsúlyoznak és néhány
nyilvános fórumon már meg is fogalmaztak.
Csányi sérelmezi, hogy ezt a bejelentést nem előzte
meg semmilyen kommunikáció, tervezés és egyeztetés a kompetens és érintett
felek között.
– Közismert, hogy a vajdasági magyarság – a többi
határon túli régióval szemben – nem tudta létrehozni a háborús körülmények
miatt a Vajdasági/Szabadkai Magyar/Multietnikus Egyetemet. Ezt sérelmezzük több
évtizede, s ha most ekkora beruházásra adódik lehetőség, akkor ezt a történelmi
pillanatot ki kellene használni, a magyarországi forrást egyetemalapításra
kellene fordítani, mert a vajdasági magyar nemzeti közösségnek ezt az idült
problémáját csupán ez tudná stabilizálni, s a kivándorlást visszafordítani –
véli.
– Szerbiai állami alapítású egyetemet kell létrehozni,
itt akkreditálni a tanulmányi szakokat, s ekkor kapnak a végzősök Szerbiában
érvényes oklevelet, s tudnak itthon maradni, különben a honosítás évekig tart,
kimenetele kétséges – mondta.[9]
A vajdasági magyaroknak is joguk van a Vajdasági
Magyar Egyetem létrehozására. – A vészes munkanélküliség és az elvándorlás
megfékezése érdekében csakis hazai akkreditációval rendelkező intézményekben,
vajdasági tanári káderállománnyal folyó képzéseket tartunk elfogadhatónak, a
magyarországi vendégtanárok alkalmazása csupán az itteni intézményekkel
egyeztetve, hiányszakmák esetében, átmeneti megoldásként szolgálja közösségünk
érdekeit[10] – fogalmaztak a
fiatal kutatók.
A politikum ez úttal is megkerülte az érintetteket
– annak ellenére, hogy olyan témáról van szó, amely jelentős mértékben meghatározza a vajdasági
magyarság jövőjét.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2016. december 8.
[2] Bajtai Kornél: Szabadkai Egyetem és/vagy
kihelyezett anyaországi tagozatok. http://szabadmagyarszo.com/2016/11/28/szabadkai-egyetem-esvagy-kihelyezett-anyaorszagi-tagozatok/,
2016. november 28.
[3] Uo.
[4] Uo. Lásd még: P. E.: Egyetértés a támogatások
vonatkozásában. Magyar Szó, 2016. november 19. 1. és 5.
[5] A dokumentum (magyar) nyelvű teljes szövege: https://www.google.hu/?gws_rd=ssl#q=(1996.+%C3%A9vi)+h%C3%A1gai+aj%C3%A1nl%C3%A1sok+
és a 7-es alatti írás.
[6] http://adattar.adatbank.transindex.ro/nemzetkozi/rec1353h.htm
és a 7-es alatti írás.
[7] BBTE: jog és
méltányosság. Krónika Online. http://www.kronika.ro/szempont/bbte_jog_es_meltanyossag,
| 2007. október 12. [00:00]
[8] Uo.
[9] Lásd a 2-es alatti írást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése