ÁRNYÉKJELENTÉSRE VAN SZÜKSÉG!
A kisebbségi jogok számonkérése
Az Európai Bizottság (EB) november 9-én Brüsszelben közzétette a Szerbiáról
szóló 2016. évi országjelentést.[1]
A dokumentum két helyen foglalkozik a nemzeti kisebbségi
jogok érvényesülésével: A 2.4-es számú, az emberi jogok és a kisebbségek
védelem c. fejezetben (az angol nyelvű szöveg: 19-21 o., a szerb szöveg: 21-24
o.), valamint az 5.23-as, az igazságszolgáltatásról és alapjogokról szóló
fejezetben (az angol nyelvű szöveg: 54-65. o., szerb szöveg: 63-76 o.)
A dokumentum az emberi jogok és
a kisebbségek védelme c. fejezetben
(2.4.) megállapítja, hogy Szerbiában „adottak az emberi és nemzeti
kisebbségi jogok tiszteletben tartásának törvényhozási és intézményi keretei”.
Általában szemlélve, úgyszintén létezik a törvényi keret, „amely támogatja és
védi a nemzeti kisebbségi jogokat és kultúrát.” Szükséges azonban – állapítja
meg (nagy általánosságban) a jelentés – ezek „következetes megvalósítása az
ország egész területén”.
A jelentésnek ez a része rámutat, hogy Szerbiában különösen
a következő négy területen figyelhetők meg hiányosságok:
– Továbbra se nincsenek meg a feltételek a
szólásszabadság teljes megvalósítására. Ezen a téren a tavalyi évben nem
történt semmilyen előrelépés és a teljes környezet sem felel meg e jog
megvalósításának. Aggodalomra ad okot az újságírók fenyegetése, az irántuk való
erőszak és a félelemkeltésük.
Úgyszintén állandó
erőfeszítésekre van szükség a sajtótörvények teljes alkalmazására. A 2014 óta
hatályban lévő törvények még mindig nincsenek teljes egészükben alkalmazva. Az
állami médiák magánosítása nincsen teljes egészében befejezve és nem
biztosított a tulajdon, valamint a nyilvánosságra hozott különböző információk
száma növekedésének átláthatósága.
A nemzeti kisebbségi
nyelvű közmédiákat erősíteni kell, különösen a Szerbiai Rádió Televízióban
(RTS). A Vajdasági Rádió Televízióban (RTV) a foglalkoztatottak között májusban
történt nagyszámú személyi változás aggodalmat váltott ki a független szerkesztés
iránti elkötelezettség biztosítása miatt.
– Erős és látható politikai támogatásra van szükség a
leginkább megkülönböztetett csoportok (LGBT, fogyatékkal élő személyek,
HIV/AIDS, stb.) védelme tekintetében.
– A nemzeti kisebbségek integrációjához való átfogó
viszonyulásra van szükség a nemzeti kisebbségi cselekvési program országszerte
való teljes megvalósítása által.
– Szükséges az
új roma felzárkózási stratégia teljes megvalósításának biztosítása és az ezzel
kapcsolatos cselekvési terv mielőbbi elfogadása is – írja a jelentés.
Az igazságszolgáltatásról és
alapjogokról szóló (5.23.) fejezet megállapítja, hogy „Szerbia becikkelyezte az emberi jogok nemzetközi
védelmére vonatkozó legfontosabb nemzetközi okiratokat”, de „azok alkalmazása
jobb és következetesebb kell, hogy legyen”.
Az emberi jogok fejlesztése
és megvalósítása tekintetében, a mérvadó állami szervek, a Polgári Jogvédő és a
civil szervezetek folytatták az emberi jogokkal, a toleranciával, a
megkülönböztetés tilalmával és a jogérvényesítési mechanizmusokkal kapcsolatos
tudat szintjének növelését.
Létezik a nemzeti kisebbségi és kulturális
jogok védelemének jogi kerete, ami általános megerősítést nyert, az Európa
Tanács nemzeti kisebbségi keretegyezményével összhangban, amit Szerbia is
aláírt. Lehetőség van, azonban az egyezmény alkalmazásában való fejlődésre
egész Szerbiában, mégpedig a térségi különbségek elleni küzdelemben való
következetes alkalmazásával, különösen az oktatás, a nemzeti kisebbségi
nyelvhasználat, a sajtóhoz, a vallási szertartásokhoz való hozzáférés területén
– írja a jelentésben.
Az EU-dokumentum emlékeztet,
hogy a nemzeti kisebbségi akcióterv elfogadására 2016 márciusában került sor, „ami
a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési programnak a része és számos területen jelentős
kérdésekkel foglalkozik a nemzeti kisebbségi jogok fejlesztése, valamint
védelme szempontjából. Befogadó módon kell alkalmazni. A nemzeti kisebbségi
alapot létrehozó rendelet 2016 márciusában került elfogadásra. Azzal a céllal,
hogy támogassa a terveket a nemzeti kisebbségi kultúra, oktatás, tájékoztatás
és hivatalos nyelvhasználat területén”.
A jelentés kiemeli,
hogy még mindig várat magára a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaira vonatkozó
törvény megváltoztatása, illetve az alkotmánybírósági határozattal való
összehangolása, amit gyorsan be kellene fejezni és elfogadni, a
jogbizonytalanság elkerülése és az ágazati törvényekkel való összehangolása
érdekében, a tájékoztatás, a művelődés és az oktatás területén.
Az újból felállított Köztársasági
Nemzeti Kisebbségügyi Tanács és a helyi etnikai viszonyügyi tanácsok aktívabb
részesei kell, hogy legyenek a politika alkalmazásának és figyelemmel
kísérésének. Az integrációhoz és a nemzeti viszonyok elősegítéséhez való átfogó
hozzáállás szükséges – olvasható a jelentésben.
A dokumentum kiemeli
továbbá, hogy megegyezés születet nyolc (az albán, a bosnyák, bolgár, horvát, magyar,
román, ruszin és a szlovák) nemzeti kisebbség képviselőivel a tankönyvek
nyomtatásáról. A nemzeti kisebbségek
nyelvén készül tankönyvek jóváhagyását meg kell könnyíteni, a szerb, mint nem
anyanyelv tanulását pedig jobban fejleszteni. A nemzeti kisebbségek nyelvén
készült média tartalmak pénzügyi megvalósítása biztosított, a közmédia szerepét
ezen a területen pedig növelni kell.
Az Európai Bizottság „a
nemzeti kisebbségek részvételének további növelését” is szorgalmazza az
államigazgatási szervekben.
Végezetül az EB
megállapítja, hogy „Vajdaság Autonóm Tartomány megtartotta a nemzeti
kisebbségek védelmének magas szintjét, az etnikai viszonyok pedig továbbra is
jók”. A tartományi szervek képviselői részt vettek a nemzeti kisebbi cselekvési
tervnek a 23. fejezet szerinti elkészítésében. Az időszaki tartományi
választásokat „békében tartották meg”.
Az Európai Bizottság szerbiai jelentése többnyire rámutat azokra a
területekre, amelyeken az ország továbbra is lemaradást mutat az emberi és a
nemzeti kisebbségi jogok alkalmazása, illetve érvényesülése terén. A készítői
azonban nem minden esetben és területen ismerik teljesen a nemzeti kisebbségek
helyzetét az országban. Még kevésbé pedig a nemzeti közösségek elvárásait a
csatlakozási folyamat alatt.
Ez mellet a jelentés előkészítésében – legalábbis a
magyar közösség részéről – a civil szervezetek nem vettek részt. Meglátásaik
számos esetben eltérőek a hivatalos állami szervektől. Sonja Biserko, a
szerbiai helsinki-bizottság elnöke pld. úgy értékeli, hogy „a politikai klíma
és a politikai akarat hiánya miatt Szerbiában az emberi jogok eléggé alacsony
szinten vannak”.[2]
A vajdasági magyar közösség szempontjából különösen
fontos lenne egy, a magyar közösség jogainak gyakorlati érvényesítéséről szóló
árnyékjelentés tudományos alapossággal való elkészítése és az EB meglátásaival
való összehasonlítása. Csak akkor tudnánk meg valójában, hogy hol is tartunk
most.
Egy ilyen dokumentum kidolgozása azonban (a jelenlegi
körülmények között) azonban inkább a megvalósíthatatlan kívánságok közé
tartozik. Annak ellenére, hogy három tudományos társaságunk is van – a
Vajdasági Magyar Akadémia Tanács, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság és a
Magyarságkutató Tudományos Társaság. Ennek a feladatnak az elvégzésére eddig
még – ismereteim szerint – egyik sem mutatott készséget. Pedig közösségünknek most
éppen erre lenne szüksége, ez volna számára az igazi segítség! A Magyar Nemzeti Tanács vezetésének eszébe
nem jutott, hogy erre felkérje valamelyiket. Pedig az idő sürget…
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2016. december 12.
[1] ЕВРОПСКА
КОМИСИЈА [Európai Bizottság], Извештај о напретку
2016. [2016. évi felszárkózás], НЕЗВАНИЧАН ПРЕВОД [Nem hivatalos fordíatás]. Брисел,
9 новембар 2016. године
Szerb nyelvű
fordítás: http://www.rpkpancevo.com/2015-09-14-02-21-42/eu-vesti/1723-objavl-en-godisnji-izvestaj-evropske-komisije-o-napretku-srbije-i-prateci-dokument;
angol nyelvű szöveg: http://www.seio.gov.rs/dokumenta/eu-dokumenta.211.html,
vagy godisnji_izvestaj_16_eng.pdf
Az angol
nyelvű szöveg 96, a
szerb fordítás 106 oldal.
[2] M.M.S.: Vreme za ljudska prava tek dolazi [Az emberi jogok ideje még
csak eztán jön el]. Ljudska prava [Emberi Jogok]. A Danas c. belgrádi napilap
2016. december 10-i melléklete, IID.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése