Oldalak

▼

2016. december 21., szerda

(Más) napló 72.



„Mit ér az ember, ha magyar”?
Kisebbségjogi témák


December 5. 
Ki képviseli a „magyar érdekeket”? 
– A Pannon RTV információi szerint a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a Máért a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fóruma. A Magyar Mozgalom a 2016. évi választásokon önállóan nem tudott indulni, mivel nemzeti közösségi politikai szervezetként nem volt regisztrálva. Köztársasági szinten a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével és a Horvátok Demokrata Közösségével közösen állított listát. Tartományi és önkormányzati szinten több helyen a VMDK-val közösen állított listájukat a Horvátok Demokratikus Közössége támogatta.


 Potápi Árpád János a Máért ülésén

A Pannon RTV híre szerint Potápi kijelentette: a Magyar Mozgalom jellegéből adódóan nem nevezhető olyan szervezetnek, amely kizárólag a magyar érdekek képviseletére épül – olvasható az interneten.[1]
Vajon azok a szervezetek, amelyeket a magyar kormány „magyar érdekek képviseletére épülő” szervezeteknek tart, magyar érdekeket képviselnek? A Vajdasági Magyar Szövetség „magyar érdekeket” képvisel a haladó-szocialista-VMSZ-es kormányban? Bagoly mondja verébnek: nagyfejű?

December 6.
Eltűnik Zombor magyarsága? 
A zombori önkormányzat képviselőivel tárgyaltak a tartományi kormány tagjai.
Dušanka Golubović zombori polgármester (a Szerb Haladó Párt/SNS kádere)[2] a találkozót követően egyebek között beszélt a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) azon indítványáról, mely rendezné a zombori fordítói szolgálat hiányával keletkezett problémákat. Mint mondta, „a szolgálatot akkor állítják vissza, amikor bebizonyosodik, hogy arra teljes munkaidőben szükség van a helyi önkormányzat kötelezettségeinek teljesítése érdekében”. Mint mondta, valóban szükség lenne a polgárok megfelelő tájékoztatására azokon a nyelveken, amelyek hivatalos használatban állnak a község területén, a magyar és a horvát pedig ezek közé tartoznak.
– A polgárok mindig hozzá tudnak majd férni a szolgáltatásokhoz, függetlenül attól, hogy létezik-e fordítói szolgálat, a fordítói szolgálat pedig mindig létezni fog, amikor a polgároknak arra szükségük lesz – fogalmazott Golubović.[3]
A zombori képviselő-testület december 5-i ülésén elvetette a VMDK azon indítványát (is), hogy állítsák vissza az önkormányzat fordítói szolgálatát, mivel az alkalmazotti létszámcsökkentés következtében magyar fordító nélkül maradt Zombor közigazgatása. E szolgálat hiányában a nyelvhasználati jog gyakorlása hiúsul meg, hangzott el a sajtótájékoztatón.[4]
Zomborban, tehát megszűnt az önkormányzati fordítói szolgálatát (is), annak ellenére, hogy a – a polgármester asszony beismerése szerint – község területén a magyar nyelv „hivatalos használatban áll”. Hogyan „áll valami hivatalos használatban”, ha erre nincsenek meg az alapvető feltételek se?
A városnak teljesíteni kell az anyanyelven való tájékoztatással kapcsolatos kötelezettségeit! Egyáltalán most hogyan valósul meg a polgároknak az anyanyelven való tájékoztatásra való joga az közszolgálatokban, a közigazgatásban, stb.? A polgároknak most magyar nyelven kellene beadni az követeléseiket a közigazgatásnak és a közszolgálatoknak, az eljárásokban követelni az anyanyelv-használati jog biztosítását. A fordító szolgálat megszüntetése miatt a VMDK panasszal fordulhatna a Tartományi Ombudsmanhoz. Már sok esetben bebizonyosodatott, hogy csak annyi jogunk van/lesz, amennyiért kiállunk, amennyit követelünk. Ha pedig megvonnak valamilyen jogot, akkor azt bizony nehéz újra visszaállítani.
A zombori fordító szolgálat megszüntetése (szeptember 1.) előtt, „a (zombori – B. A.) Bieliczky Károly Városi Könyvtár 41 alkalmazottjának a negyede vált munkanélkülivé, valamennyien az intézmény falusi tagozataiban dolgoztak. A menesztettek fele magyar. A falvak elsorvasztásának minősítette a kihelyezett könyvtári tagozatok alkalmazottainak elbocsátását sajtótájékoztatóján a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége. A könyvtáraknak a falvakban nemcsak a könyvkiadás volt a szerepük, hanem a kulturális élet központjai is voltak, és a történtek által a falvak művelődési élete és az amatőrizmus is megkérdőjeleződik – jelentette ki sajtótájékoztatóján Horváth Ódry Márta, a VMDK alelnöke.[5]
Ide tartozik az is, hogy Zombor városában „egyetlen magyar kisdiák sem indult idén elsőbe. Ilyen korábban még sohasem fordult elő a vajdasági város iskolatörténelmében.”[6]
Mi történik Zombor magyarságával? Eltűnik?

Persze tudni kell azt is, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Zomborban „nemcsak a haladókkal, hanem a radikálisokkal is együtt a hatalmi koalíció részét képezi”.[7] Vagyis részese a döntéshozatalnak. Magyarok számolják fel a magyar nyelv hivatalos használatát, az oktatást és a kultúrát? Egyengetik az asszimilációba vezető utat?


December 14.
„Mit ér az ember, ha magyar”?
A vajdasági kormány ülésén leváltották a Vajdasági Múzeum igazgatói tisztségéről dr. Ózer Ágnest, akit szeptemberben neveztek ki ismételten az intézmény élére. Leváltását a kormányközleményben nem indokolták meg.

Ózer Ágnes (Fotó: hid.rs)

A cseréről tartományi kormányülésről kiadott közlemény utolsó mondatából értesülhetett a nyilvánosság, eszerint ugyanis dr. Drago Njegovant nevezték ki a Vajdasági Múzeum megbízott igazgatójává.
Dr. Ózer Ágnes muzeológus, történész négy évvel ezelőtt vette át az intézmény irányítását, majd idén, mandátuma lejárta után újabb négyéves időszakra kapott megbízatást. Dr. Drago Njegovan egyébként mostanáig a Vajdasági Múzeum múzeumi tanácsosa, s a honlapon közzétett életrajz szerint volt már igazgatóhelyettes és az újvidéki Városi Múzeum igazgatója is.
A Politika belgrádi napilap egy korábbi cikkéből egyébként arról értesülni, hogy Drago Njegovan szószólója és támogatója annak a kezdeményezésnek, hogy november 25-e, Vajdaság Szerbiához csatolásának napja legyen állami ünnep.[8]
Ózer Ágnes a kormánynyilatkozatból értesült arról, hogy Drago Njegovant nevezték nevezték ki a Vajdasági Múzeum megbízott igazgatói tisztségére, s ebből vonta le a következtetést, hogy menesztették.
– Egy folyamatban levő mandátumról van szó. Értesülésem szerint több pontjában is törvénysértésre került sor, a kultúráról szóló törvény meghatározza, hogy egy kiírt pályázatra jelentkező és megválasztott igazgató mikor váltható le, ennek a fölsorolásnak körülbelül három pontja sérül ezzel meg. Természetesen ilyenkor az ember gondolkodik, hogy miért. Én az okát nem tudom. Lehet, hogy meg fogják mondani, de az elmúlt órákban az ember gyakran gondolt arra, hogy mit ér az ember, ha magyar. Föltételezem, hogy az új hatalmi rendszer, amely felállt Vajdaság Autonóm Tartományban úgy tartja, hogy valaki, aki más nézeteket vall, máshogy viszonyul a történelem bizonyos kérdéseihez, az jobban fogja végezni a dolgát”[9] – fogalmazott nyilatkozatában.  
Ózer Ágnesről köztudott, hogy egyike a Magyar Mozgalom alapítóinak, s a szervezet Ügyvivő Testületének is tagja.[10]
– Az új igazgató a Vajdasági Múzeum honlapja szerint Lukaviceben született (a Wikipédia azt írja, hogy ilyen helység a Cseh köztársaságban van, de sejtem, hogy inkább Lukavica-t kellett volna feltüntetni).
Na már most, az internetről azt megtudtam, hogy Lukavica Szarajevó keleti része lehet, és dr. Njegovan úrnak a Vajdasági Múzeum honlapján közölt tudományos munkáinak adataiból (http://www.muzejvojvodine.org.rs/index.php/lat/odeljenja-zaposleni/odeljenje-savremene-istorije/dr-drago-njegovan) azt is kikövetkeztettem, hogy az a bizonyos Pedagógiai Kar, ahol előadó volt 1991-ig, Eszék székhelyű lehetett, ugyanis ott szerzőtárs volt egy olyan munkában, aminek a címe Az iskola és a társadalmi közösség (1986), és amelyet az eszéki Pedagógiai Karon adtak ki.
Bosznia, Horvátország és most Vajdaság – sorolom, és rögtön meg is fedem magam:az előítéleteim miatt. Az előítéletek ugyanis általában téves következtetéshez vezetnek, de mégis rámeredek e tudományok doktorának a főbb műveire, amelyek mind-mind 1990 után, tehát a délszláv háború ideje és annak utána keletkeztek, és amelyek súlypontja Szerémség, Bácska és Bánát Szerbiához történő csatolása. Az előítéleteimet folytatva leírom ide azt is, hogy a kinevezésnek, ennek tudatában, csakis politikai – és nem szakmai – indíttatása lehet, hiszen itt van a köztudatban a szerb államfő által minap bejelentett „nagy projekt” is, azaz november 25-ének, Szerémség, Bánát és Bácska Magyarországból való kiszakítása és Szerbiához való csatolása napjának állami ünneppé tétele. Ez az államfői ötlet összecseng az idézett tudományos munkákkal, a jelek szerint ezt a szándékot kell tehát „tudományos-történelmi” emlékekkel igazolni, amihez, íme, a megfelelő emberek meg is vannak immár – írja Friedrich Anna dr. Ózer Ágnes leváltásával kapcsolatos írásában.[11]
Az új igazgató elmondta, hogy elmondta, hogy „tervei vannak a múzeumi kiállításokkal kapcsolatban, valamint szeretné megünnepelni Vajdaság Szerbiához való csatolásának a 100 éves évfordulóját”. [12]  
Nem találtam a médiában még csak utalást se arra vonatkozóan, hogy Nyilas Mihály, a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárság titkára, a Tartományi Kormány ülésén esetleg Ózer Ágnes menesztése ellen szavazott, vagy tartózkodott volna, illetve különvéleményt mondott volna.
Ózer Ágnesnek nem kell sajnálnia, hogy leváltották. Legalább tisztességesen távozik. Különben neki kellett volna megszervezni „Vajdaság Szerbiához való csatolásának a 100 éves évfordulóját”.

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2016. december 21.

[1] Potápi: Az MM nem nevezhető olyan szervezetnek, amely kizárólag a magyar érdekek képviseletére épül. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20928/Potapi-Az-MM-nem-nevezheto-olyan-szervezetnek--amely-kizarolag-a-magyar-erdekek-kepviseletere-epul.html, 2016. december 5. [19:58] és Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL III. évf. 317. szám, 2016. december 5.

[3] v-ár: Jelentős fejlesztések várnak a zombori községre? Magyar Szó, 2016. december 7. 1. és 6., vagy

http://www.magyarszo.rs/hu/3235/kozelet/157238/Jelent%C5%91s-fejleszt%C3%A9sek-v%C3%A1rnak-a-zombori-k%C3%B6zs%C3%A9gre.htm, 2016. december 7. [14:14] >> 2016. december 7. [18:39]

[6] Tóth Péter: Először nincs elsős magyar diák Zomborban. http://tiszanews.org.ua/?module=news&&target=get&id=14663, 2016. szeptember 3.

[7] Lásd az 1-es alatti írást.

[8] Leváltották Ózer Ágnest a Vajdasági Múzeum éléről.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20974/Levaltottak-Ozer-Agnest-a-Vajdasagi-Muzeum-elerol.html, 2016. december 15. [0:25]

[9] Leváltották a Vajdasági Múzeum igazgatóját. http://pannonrtv.com/web2/?p=303570#more-303570, 2016. ecember 16. Lásd még: Ózer Ágnes a leváltásáról: Az új felállásban nem is találnám meg magam.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20975/Ozer-Agnes-a-levaltasarol-Az-uj-felallasban-nem-is-talalnam-meg-magam.html, 2016. december 15. [16:24] és Új igazgatója van a Vajdasági Múzeumnak. Magyar Szó, 2016. december 16. 7.
[11] Leváltás a "nagy projekt" szolgálatában? http://www.vajma.info/cikk/rozsautca/383/Levaltas-a-34nagy-projekt34-szolgalataban.html, 2016. december 15. [23:15]
[12] Lásd a Pannon RTV videoját a 8-as alatti jegyzetben.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése