Tizenhárom év telt el azóta, amióta a
tartományi egészségügyi felügyelőség hivatalosan megtiltotta a
nagybecskereki vízvezeték-hálózatból folyó víz ivásra és főzésre való
felhasználását.
A tilalomra a csapvízben talált magas
arzéntartalom miatt került sor, amely egyes becslések szerint állítólag
már 50 éve változatlan, csak az egészségügyi kritériumok módosultak.
A nagybecskereki községi
képviselő-testület végrehajtó bizottsága 2004-ben tudomásul vette a
felügyelőség döntését, de mégsem történt semmi.
A Vízművek és Csatornázási Kommunális
Közvállalat 2011-ben határozatot hozott a víztisztítással kapcsolatos
közbeszerzési pályázat kiírásáról. A válásztás végül 2012-ben a német
Wassertechnik társaságra esett. A vízgyár építéséről szóló, 26 millió
eurós szerződést azonban az új (haladó többségű) helyi hatalom
felbontotta.
Az új városatyák a víztisztítást végül
az olasz Zilio Csoportosulásra bízták. Tavaly októberben ünnepélyesen
megkezdődött a víztisztító berendezés építése. Az alapkőletételen kívül
azonban mindmáig nem történt semmi. Pedig akkoriban azt mondták, az ún.
víztisztító modulokat nagyban szerelik Olaszországban, és amint az
építési munkálatokat befejezik a Szentmihályi úton levő telken,
kezdődhet a berendezés szerelése.
Ma senki sem tudja, mikor számíhatnak a nagy bánáti város polgárai egészséges csapvízre.
Blic nyomán K. P.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése