A Pásztor István által "kedves Ácónak" szólított és a VMSZ által már-már fanatikus módon támogatott
Aleksandar Vučić szerb kormányfő és
elnökjelöltet hatalomra kerülésekor több elemzés hangzott el és látott
napvilágot a személyiségéről.
Ezúttal következzék pár rövid analízis, amely néhány szerb értelmiségitől származik.
Vučić radikális korában is
ellentmondásos, sőt tudathasadásos politikát folytatott. Például a
Szerbiai Szocialista Pártot először bűnbandának nevezte, Miloševićról
pedig azt mondta, hogy kárt okozott minden szerbnek. Másik alkalommal
pedig Karadžićot, Mladićot, Miloševićet és Šešeljt legnagyobb
hazafiaknak minősítette.
Žarko Trebješanin ismert szerb
pszichiáter következőképpen jellemezte Vučićot: agresszív és pökhendi,
ám ugyanakkor bizonytalan, amit fellépései során próbál kompenzálni; hol
harcias, hol védekező pózt vesz fel, ami arról tanúskodik, hogy
veszélyeztetve érzi magát; narcisztikus vagyis önimádó, élvezi a
szerepléseit, a saját külsejét és beszédmódját.
Vlajko Senić, a Szerb Megújhodási
Mozgalom volt tisztségviselője, aki ma a Világbanknál dolgozik, azt
állítja, Vučić rendkívül veszélyes, bosszúálló politikus.
Jovo Bakić szociológus és politikai
elemző impulzívnak, idegesnek, túlzottan ambiciózusnak jellemezte
Vučićot, aki gyakran képtelen kontrollálni magát. Állandó sikervágyat
érez és versenyzési kényszerben szenved. Ugyanakkor a hatalom érdekében
kész a legkülönbözőbb politikai kompromisszumok megkötésére. A
titkosszolgálatok megszállottja.
Így minősítették tehát Vučićot ismert
szerb értelmiségiek és közéleti személyiségek. Ennek alapján is
megállapíthatjuk, hogy Pásztorék igencsak "színes" egyéniséggel szűrték
össze a levet, akit ma mindenáron lenyomnának a délvidéki magyarság
torkán.
K. P.
http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/62751-2017-03-23-08-55-39, 2017. március 25. [12:00]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése