2017. május 03.
Ismét
a Szerbiában élő magyarság helyzete volt a téma a magyar parlamentben,
ahol szó volt a délvidéki magyarlakta településekre történő
betelepítésről, hogy miért nem jár olyan autonómia a magyarságnak is,
mint a koszovói szerbeknek vagy épp arról, hogy milyen feltételek
mellett kellene barátságot ápolni a mindenkori szerb kormányokkal.
A délvidéki magyarságot érintő kérdések
kapcsán Szávay István jobbikos politikus szólalt fel, aki az elmúlt
években több alkalommal is felhívta az országgyűlés figyelmét a
délvidéki magyarság súlyos helyzetére és máig megoldatlan problémáira. A
nemzeti párt képviselője szerint ugyanis hiába javulnak a szerb-magyar
államközi kapcsolatok, ha a délvidéki magyarság helyzete az elmúlt
években inkább csak romlott.
Mint
elhangzott a Jobbik támogatja a kormány délvidéki gazdaságfejlesztési
programját, azonban a megfogalmazásuk szerint a pénz nem minden.
„Mi továbbra is úgy véljük, hogy a
magyar közösség jogainak a bővítésére most és nem az uniós csatlakozás
megvalósulása után van lehetőség. Márpedig Orbán Viktor és a Fidesz más
politikusai többször is egyértelműen kijelentették, hogy a Jobbik
álláspontjával szemben semmilyen, a délvidéki magyarság érdekében
megfogalmazott feltételt nem kívánnak szabni Szerbia EU-csatlakozásának
támogatásához. Hasonló árulásra készülnek tehát, mint tették azt
2005-ben Románia esetében.” – mondta Szávay.
Mi folyik itt Délvidéken?!
A képviselő ezután több, máig
aktuális problémára is felhívta a figyelmet, mint amilyen a koszovói
cigányok délvidéki magyar többségű területekre való folyamatos
betelepítése, a Délvidék Magyarországtól való elcsatolásának dátumának
nemzeti ünneppé való tételének szándéka, amelyet Tomislav Nikolić
államfő kezdeményezett, vagy akár a magyarul is tudósító délvidéki
kistérségi- és regionális médiumok tömeges bezárása, külön kiemelve a
Szabadkai Rádiót. Megemlítette a magyar tankönyvek elavultságát vagy
épp, hogy máig nem lehet magyarul felvételizni az Újvidéki Egyetem
Jogtudományi Karára.
Sajnálatosnak nevezte, hogy eközben a
magyar kormány délvidéki szövetségese a VMSZ, a magyarság
jogérvényesítése helyett inkább olyan dolgokon fáradozik, mint például,
hogy hogyan lehetetlenítse el Morvai Krisztina európai parlamenti
képviselő lakossági fórumait, amikor délvidéki jogvédő-monitorozó
körútján Óbecsére, Zentára és Szabadkára látogatott.
Ami jár Koszovónak, arról Délvidék ne is álmodjon?
Szávay nehezményezte, hogy míg a
koszovói szerbek széles körű autonómiával büszkélkedhetnek a szerb
kormánynak hála, addig a Magyar Nemzeti Tanácstól az utóbbi időben
fontos jogosítványokat vett el a szerb alkotmánybíróság.
„Belgrád a koszovói szerbekre több pénzt költ napi szinten, mint a Magyar Nemzeti Tanácsra egész évben.
Nem véletlen, hogy a magyar-szerb barátkozás sokak szerint a valóságban
csupán annyit jelent, hogy Szerbia nagylelkűen hozzájárul ahhoz, hogy a
Fidesz forintmilliárdokkal támogassa az őt mindenben kritikátlanul
kiszolgáló Vajdasági Magyar Szövetséget és annak holdudvarát, miközben
az e támogatások után járó és a szerb költségvetésbe befizetett áfa
összege is magasabb, mint amit a szerb kormány a délvidéki magyar nyelvű
adófizetőire összesen elkölt.” – szögezte le Szávay István a parlamenti
felszólalásában.
A Jobbik nem csak a két szép szeméért barátkozna a szerb kormánnyal
Szávay leszögezte, hogy 2018-tól a
Jobbik-kormány akkor lesz barátja Szerbiának, ha Belgrád biztosítani
fogja a délvidéki magyarság széles körű területi autonómiáját, és
államalkotó nemzetként, nem pedig elűzni kívánt kisebbségként fogja
kezelni a helyi magyarságot.
S. P.
Közzétette: Szerkesztő
2017. május 4. [22:51]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése