(Más) Napló 86.

Megszűnő tagozatok, középiskolai szakok

Kisebbségjogi témák

Május 31. – június 17.

Megszűnő tagozatok

Búcsút mondtak iskolájuknak, a többiekkel együtt, az újvidéki Nikola Tesla VIII/6 osztály magyar nyelven tanuló diákja is.

Nem csak az általános iskola diákjaitól búcsúzott a kilenc diák, hanem az iskolaépület főbejáratára kiírt kétnyelvű felirattól is. Ők voltak ugyanis az utolsók, akik ebben a tanintézményben magyarul tanulhattak. Az iskolában utánuk már nem nyílt magyar tannyelvű tagozat, és szinte biztos, hogy nem is fog. Remélhetőleg olyan középiskolákban tanulnak majd magyarul, amelyekben négy év múlva nem nekik kell „eloltaniuk a villanyt”.

A magyar tannyelvű osztályok megszűnése az utóbbi években érzékenyen érintette az újvidéki magyarokat. A tanulók számának csökkenése miatt egyesek az osztályok összevonását szorgalmazzák, mások szerint a megmaradás szempontjából előnyösebb lenne kiharcolni a magyar tagozatok megnyitását minél több iskolában. Mindkét álláspontnak megvannak az előnyei a hátrányai is. Szeptemberben mindössze 18 elsős fog magyar tannyelvű tagozatba iratkozni Újvidéken. A szülők pedig most már csak három iskola közül választhatnak.[1] A kérdés azonban, hogy meddig?

 

Június 2.

„Szerbiában a bosnyákok státusa megoldatlan”

A Bosnyák Nemzeti Tanács (Bošnjačko Nacionalno Vijeće – BNV) kezdeményezi a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságról (JSZSZK) tartott nemzetközi tanácskozás folytatását – írja a Danas.[2]     

Suljeman Ugljanin a BNV elnöke a Novi Pazarban tartott sajtóértekezleten bejelentette, hogy a Tanács kezdeményezte az egykori JSZSZ-ről tartott nemzetközi értekezlet folytatását. Emlékeztetett, hogy az 1991. évi hágai értekezleten „világos elveket határoztak meg az egykori Jugoszlávia szétesése utáni politikai váltság megoldására”.

– A daytoni megállapodással  megállították a háborút Bosznia és Hercegovina területén, de nem oldották meg a JSZSZK szétesésével keletkezett jugoszláv válságot. Nem oldották meg, egyebek között Sandžak és a szerbiai bosnyák nép státusát. Milošević rezsimje, az ún. szerb erőkkel, Deyton után is folytatta a bűncselekményeket és a nem szerb lakósság elűzését Koszóvón és Sandžakban – hangoztatta Ugljanin.

Sulejman Ugljanin

A BNV elnöke úgy értékelte, hogy a bosnyákoknak Szerbiában sok problémájuk és megoldatlan kérdésük van.

– A bosnyákok helyzetét tovább súlyosbítja a tény, hogy Szerbiában nincsen joguralom, sem jogbiztonság, se egyenlőség a törvény előtt. A bosnyákok Szerbiában áthidalhatatlan akadályokba ütköznek Szerbia alkotmányában és a törvényeiben előlátott egyéni és a kollektív jogaik megvalósításában, hangoztatta Ugljanin és emlékeztetett a Minority Rights Group International  [Nemzetközi Kisebbségjogi Csoport] 2014. és 2015. évi jelentésére, amelyben a bosnyákok, albánok, horvátok és a romák fenyegetett nemzetekként vannak feltüntetve. Mindez ok, ahogyan Ugljanin mondta, az egykori Jugoszláviáról tartott nemzetközi értekezlet folytatásának kezdeményezésére. A kezdeményezést az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkárához, az Európai Bizottság elnökéhez, az USA államtitkárához és azoknak az országoknak a kormányához intézték, amelyek a kilencvenes évek elején az értekezlet házigazdái voltak (Hollandia, Nagy-Britannia és Svájc) – közli a Danas.

A nagyszabású londoni Jugoszlávia Békekonferenciára, amelynek összehívói az Európai Közösség és az ENSZ voltak, 1992. augusztus 26-28-án került sor, majd Genfben folytatódott 1992. szeptember 3-án.

Az értekezleten több dokumentumot fogadtak el „a volt jugoszláviai válság megoldásának tartós kereteként”. Ezeket „a Konferencia minden részvevője aláírta”.

Szerbia és Montenegró, egyebek között, kötelezettséget vállaltak, hogy „Koszovó és Vajdaság polgárainak visszaadnak minden polgári és alkotmányos jogot és Sandžak lakosai számára biztosítják a polgári jogok tiszteletben tartását”.[3]

A Vajdasági Klub 2007-ben és 2010-ben próbálkozott a közvélemény érdeklősét felhívni a Londoni Konferencián vállat kötelezettségekre. Első sorban Vajdaság megoldatlan alkotmányos helyzete vonatkozásában. Nem sok sikerrel.[4]

A nemzetközi jog mindmáig megoldatlan kérdése, hogy kötelező-e az alkalmazása és kinek kell azt ellenőrizni?

Kétségtelen, hogy Szerbia és Montenegró akkori államszövetsége a londoni Konferencián nemzetközi kötelezettségeket vállalt. Azóta az államszövetség megszűnt ugyan, de – a jogfolytonosság alapján (Szerbia és Montenegró, mint külön állam vonatkozásában is) – a kötelezettségek ma is „élnek”.

Érdekes lesz megfigyelni, hogy – huszonöt év távlatából – a BNV kezdeményezésére mit válaszol az ENSZ főtitkára és a megszólított államok kormányai? Érvényt tud-e szerezni a világszervezet és az EU a Londoni Konferencián elfogadott dokumentumoknak? 

Az itteni magyar sajtó a BNT kezdeményezését említésre sem tartotta érdemesnek.  

     

Június 9.

„Nem sajtó nyilvános”

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) szabadkai székházában „nem sajtó nyilvános” ülést tartott a szerbiai nemzeti tanácsok koordinációs testülete. Az MNT május 11-én vette át a testület elnöklőjének egy évig tartót tisztségét.

Az elnöklő Hajnal Jenő elmondása szerint Szabadkán „megpróbálták lefektetni az új munkamódszerek alapjait”. Megállapodtak abban, hogy „a kisebbségi cselekvési akcióterv 11 sarkalatos pontja külön-külön kezelésének okán szakbizottságok alakulnak a koordinációs testület keretében”.[5]

Az olvasó már az írás közhelynek való címével, miszerint „fontos időszak előtt a nemzeti tanácsok”, sem tud sokat kezdeni. (Eddig ne lettek volna fontos időszak előtt?) Hajnal homályos fogalmazásaiból – pedig nem tudjuk meg, hogy mikor készül el végre a ház, ha még csak most fektetik le az alapokat és melyik az a „11 sarkalatos pont”.

A nemzeti tanácsok koordinációs bizottsága eddig nem sok eredményt tudott felmutatni. Tavaly december 16-án volt egy sikertelen ülése Belgrádban.[6]  Ennek folytatása volt a május 23-i ülés, amelyen a nemzeti tanácsok képviselői Ana Brnabićtyal, a szerb kormány államigazgatási és helyi önkormányzati miniszterrel (most kormányfő jelölttel) vitatták meg az oktatással, a tájékoztatással és egyéb nemzeti kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos problémákat.[7] Bizonyára a bizottságon belüli súrlódások miatt zárták ki az újságírókat az ülésről.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség–Demokratikus Cselekvés Pártja szerbiai parlamenti frakcióvezetője a Pannon Televíziónak azt nyilatkozta, hogy szerinte „Ana Brnabić személyében olyan miniszterelnök lesz Szerbiának, aki pontosan érti a kisebbségi jogok jelentőségét, hiszen önkormányzati és államigazgatási miniszterként gyakorlatilag vezette az országos kisebbségi tanácsot”.[8] 

Tény viszont, hogy Ana Brnabić „vezetése alatt” nem történt meg az ezen a téren két legfontosabb törvény, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről és a nemzeti tanácsokról szóló módosítása, illetve új törvény meghozatala. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítését előmozdítani hivatott cselekvési program elfogadása, amely a vajdasági magyarok szempontjából nem jelent előrelépést. A VMSZ mindennek ellenére támogatta Brnabić jelölését!

Június 17.

Szűkülő magyar tannyelvű középiskolai szakoktatás

A korábban elutasított 13 magyar tannyelvű középiskolai szak közül az oktatási minisztérium csak hármat hagyott jóvá azok közül, amely szakok megnyitását nem támogatta.

Így ősztől a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban a társadalmi-nyelvi szakon, a szabadkai Vegyészeti-technológia Iskolában a gyógyszeripari-technikus szakon és a futaki Mezőgazdasági iskola és Kollégiumban a mezőgazdasági-technikus szakon tanulhatnak a magyar diákok.  

A minisztérium viszont nem változtatta meg a döntését a három zentai, a három szabadkai, és egy-egy adai, magyarkanizsai, törökkanizsai és nagybecskereki szakkal kapcsolatban, így az iskolák kérvényét elutasította.[9]

Vicsek Annamária az oktatási minisztérium VMSZ-es államtitkára szerint „a szerb nyelvű kínálathoz képest nem mondható rossznak a magyar nyelven felkínált szakok száma”. Erről a „nem mondható rosszról” bizonyára a tanulóknak, a szülőknek és az érintett iskoláknak, községeknek is megvan a véleménye. Vicsek szerint fontos mégis „a Vajdasági Magyar Szövetség államtitkári jelenléte az oktatási tárcában”.[10]  Amint látjuk, nem sok haszon van ebből.  

A Magyar Szó – jó pártlaphoz híven – nem arról cikkezik, hogy csak három magyar tannyelvű középiskolai szak megnyitását hagyta jóvá a minisztérium, tízet pedig nem, hanem hogy „három újabb szakkal bővülhet a magyar tannyelvű középiskolai hálózat”.[11] Érti ezt valaki?

Vicsek Annamária és Jerasz Anikó

Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke sem elégedett a döntéssel, „mert olyan szakok maradtak ki az utólagos jóváhagyásból, amely szakokra ugyanígy nagy szükség lett volna. 

– A közösségek, mind a tömbben, mind a szórványban számítottak ezekre a szakirányokra, hisz nagy múltú, a magyarság számára kiemelt jelentőségű oktatási intézményekről van szó, néhány esetben pedig az MNT által társalapított intézményekről. Folyamatosan azzal próbáltuk megnyugtatni az igazgatókat, és mi is abban reménykedtünk, hogy ezek a szakok visszakerülnek a hálózatba. Szomorúan és sajnálattal vesszük tudomásul, hogy nem került vissza minden szak a hálózatban – nyilatkozta Jerasz Anikó.[12]

Ebből a nyilatkozatból derül ki, hogy valójában tíz szakkal szegényedett a magyar középiskolai hálózat. Most még csupán az kérdés, az MNT lép-e valamit az ügyben, vagy megelégszik az elnök asszony nyilatkozatával, ami bizonyára még csak el sem jut az oktatási miniszterhez? 

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2017. június 19.

---

[1] sz.: Búcsúzunk. Magyar Szó 2017.- június 3. 9. és Elballagott az utolsó magyar tagozat a Nikola Tesla Általános Iskolából. https://www.magyarszo.rs/hu/3383/galleria/165879/Elballagott-az-utols%C3%B3-magyar-tagozat-a-Nikola-Tesla-%C3%81ltal%C3%A1nos-Iskol%C3%A1b%C3%B3l.htmv, 2017. május 31. [11:01] >> 2017. június 2. [13:14] 

[2] S. N.: Bošnjaci bez rešenog stausa u Srbiji [Szerbiában a bosnyákok státusa megoldatlan]. Danas, 2017. június 3. 6.

[3] A londoni Jugoszlávia Konferencia elnöklőinek dokumentumát lásd a Međunarodna politika 1007-8 számában, a 21. oldalon [Londonska konferencia o Jugoslaviji. Srbija i Crna Gora / Londoni Jugoszlávia Értekezlet. Szerbia és Montenegró], vagy az Autonómiák II c., az újvidéki Családi Kör 2002. évi kiadványának 159-160. oldalán (5.2 Szerbia és Crna Gora).     

[4] Vojvođanski klub: Otvoreno pitanje Vojvodine [Vajdasági Klub: Vajdaság kérdése nyílt], Danas, 2007. augusztus 27. 4. (Beta), és V. I.: Vojvodini nisu vraćena ustavna prava [Vajdaságnak nem adták vissza az alkotmányos jogokat]. Danas, 2010. augusztus 30. 16.

[5] P.E.: Fontos időszak előtt a nemzeti tanácsok. Magyar Szó, 2017. június 10. 5.

[6] Az ülésen a Tanács 26 tagja volt jelen, a 28 közül. Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNV) elnöke, a szavazás előtt követelte, hogy a napirendről vegyék le a nemzeti kisebbségi cselekvési program megvalósításáról készült jelentést, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény tervezetét és a nemzeti kisebbségi prioritásaink a 2017. évi költségvetésből való pénzelésére vonatkozó javaslatot. Mivel a nemzeti tanácsok elnökeinek többsége [Odložen Savet za nacionalne manjine Srbije zbog neslaganja oko dnevnog reda. / A napirend körüli nézeteltérések miatt elhalasztották a Köztársasági Kisebbségügyi Tanács ülését.] (másutt két harmada – B. A.) [Ugljanin: Manjine da učestvuju u izradi i realizaciji. / Ugljanin: A kisebbségek vegyenek részt az elkészítésben és a megvalósításban]. AP. www.tanjug.rs/flv/ugljanin_pok_1612.flv, 2016. december 16. [17:22]

http://www.blic.rs/vesti/drustvo/odlozen-savet-za-nacionalne-manjine-srbije-zbog-neslaganja-oko-dnevnog-reda/mc5bzwb, 2016. december 16. [15:24] nem szavazta meg a javasolt napirendet, a Tanács ülését elhalasztották. A jelentésekből nem lehet megtudni, hogy a Magyar Nemzeti Tanács elnöke hogyan voksolt. Bővebben lásd az Akik pártkatonák, és akik nem c. írásom. (Más)napló 73. Lázadnak a nemzeti kisebbségi tanácsok? http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9104, 2016. december 28.

[7] Bővebben lásd a Nincs „közös hangulat”? c. írásom. (Más) Napló 83. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9945, 2017. június 4. és http://delhir.info/2017/06/04/kisebbsegjogi-temak-nincs-kozos-hangulat/, 2017. június 4.

[8] Nem meglepő: A VMSZ támogatja Ana Brnabić jelülését. http://delhir.info/2017/06/16/nem-meglepo-vmsz-tamogatja-ana-brnabic-jeloleset/, 2017. június 6.

[9] A részleteket lást a Tizenháromból három jóváhagyott magyar szak c. írásban. Szabad Magyar Szó.
http://szabadmagyarszo.com/2017/06/17/tizenharombol-harom-jovahagyott-magyar-tannyelvu-szak/2017. június 17. Lásd még a Nincs „közös hangulat”? c. írásom. (Más)  Napló 83. 13 magyar iskola igényét mellőzték. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9945, 2017. június 4. és http://delhir.info/2017/06/04/kisebbsegjogi-temak-nincs-kozos-hangulat/, 2017. június 4.

[10] Mihályi Katalin: Kedvező elbírálásban bízva. Magyar Szó, 2017. június 10. 13.

[11] t.r.: Mégis várják az elsős középiskolásokat. Magyar Szó, 2017. június 17. 1.

[12] Uo. 12.