Oldalak

▼

2017. július 5., szerda

TILTAKOZÓ KISEBBSÉGIEK



Szerbiának nincsen kinyilvánított nemzeti kisebbségi politikája!


Sulejman Ugljanin (a fotón), a Bosnják Nemzeti Tanács (BNV) elnökének június 21-i értékelése szerint „katasztrofális az a mód, ahogyan a szerbiai hatalom foglalkozik a kisebbségi kérdésekkel és rosszat jelent a kisebbségeknek, de Szerbia jövőjére nézve is” – közli a Beta hírügynökségre hivatkozva az N1.[1]

 

A ramadáni böjtnapot befejező estebéden (iftar), amelyet a BNV a médiák és a civil szervezetek részére rendezett Novi Pazarban, Ugljanin elmondta, hogy megállapítására a legjobb példa a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési program, amely Szerbia EU-s csatlakozási tárgyalásai 23. fejezetének keretében készült. Ezt a dokumentumot nem alkalmazzák és az erről szóló jelentésekben a bosnyákokat meg sem említik – tette hozzá. – A BNV célja a cselekvési tervből eredő feladatok teljesítése új módszerének az elfogadása, hogy azokat mérni lehessen, mert ez jelenleg nem lehetséges – mondta Ugljanin.[2]
Hozzátette azt is, hogy a BNV és a többi nemzeti kisebbségi tanács követelik a nemzeti kisebbségekről és a nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvény megváltoztatását, amelyek helyett egy kerettörvényt kell elfogadni a nemzeti kisebbségi kérdésekről.
– Erre sem hajlandó a jelenlegi hatalom, a volt radikálisok, akiknek az a programjuk, hogy Szerbiában nincsenek kisebbségek. Amíg ez így van, nem lesz jó, de remélem, hogy Szerbiában vannak jó szándékú emberek, értelmiségiek, aki számára a közjó fontosabb a személyes érdeknél, és akik Európába vezetnek bennünket – hangoztatta Ugljanin.
Az Autonomija portál június 29-én terjedelmes írásban számolt be: A szlovákok sérelmezik, hogy a Szerb Haladó Párt/SNS Antalfalván/Kovačicán – ahol ez a kisebbség a lakosság több mint 90 százalékát adja – leváltotta a helyi szlovák tisztségviselőket, ami „etnikai leszámolás” jelleget öltött.”[3]
Tari István író, a Magyar Nemzeti Tanács tagja és jómagam július 3-én nyílt levelet intéztünk Johannes Hahnhoz, az Európai Unió Jószomszédsági és Bővítési Biztosához, valamint az összes magyar európai parlamenti képviselőhöz is. Felhívtuk a figyelmet az Európai Parlament Szerbiáról szóló 2016. évi jelentése és az Európai  Bizottság 2017. június 14-i állásfoglalása (2016/2311(INI)), pontosabban annak 26. és 27. pontja (A kisebbségek tiszteletben tartása és védelme) hiányosságaira, valamint Szerbiának a nemzeti kisebbségi közösségek helyzetéhez való viszonyulásában észlelt kedvezőtlen jelekre.[4] Hahn úr jelezte, hogy a levelet megkapta, és hogy mielőbb válaszolni fog. 


Ana Tomanova Makanova (a felvételen), a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, július 4-i közleményében „megvádolta a Szerb Haladó Pártot (SNS/SZHP) és Pavel Surovit, a Szlovákok Előre nevű párt elnökét, hogy brutális módon megfélemlítik és nyomást gyakorolnak a tanács tagjaira, azzal a céllal, hogy megszerezzék a testületben a többséget, miáltal megrontják az évszázados jó nemzetiségi viszonyokat.”  
Tomanova értékelése szerint ilyen módon a nemzeti tanácsok működésébe bevonják a pártok közötti harcot, a politikai rivalizálást, mindenekelőtt pedig a SZHP törekvését, hogy minden, még a nemzeti tanácsok is az ellenőrzése alatt legyenek. Elmondása szerint, ezáltal a fenyegetettség, a bizonytalanság és a félelem érzését keltik a szerbiai szlovák nemzeti közösség jövője és távlatai miatt.   
– A Szlovák Nemzeti Tanács úgy tartja, hogy az illetékes hatalmi szerveknek biztosítaniuk kell a feltételeket a nemzeti tanács normális működéséhez, és le kell állítaniuk a tanács minden tagja valamint a családtagjaik  elleni nyomásgyakorlást, fenyegetést és erőszakot, mivel mindenkinek jogában áll a nemzeti és a vallási hovatartozásának kinyilvánítása, hogy szabadon mozogjon a szabad országban, valamint hogy ne féljen és aggódjon a munkahelye, a biztonsága, a saját és gyermekei egészsége, jövője miatt – üzente Tomanova.  

Az elmondottakból is látszik, hogy Szerbiában a nemzeti kisebbségi jogok és az EP Állásfoglalásainak érvényesülése nem kedvező irányba halad. Erre utalt Meho Omerović, az emberi- és nemzeti kisebbségi jogok, valamint nemek egyenlőségével foglalkozó szerb képviselőházi bizottság elnökének nyilatkozata is.[5] 

Anna Brnabić (Belgrád, 1975) új szerb kormányfő június 29-i megválasztáskor mondott expozéjában „elkerülte az alapvető jogok, a jog uralma és a törvény előtti egyenlőség említését”.[6] A nemzeti kisebbségek pedig – sajtójelentések szerint – említésre sem kerültek az expozéban.  Mindez arra utal, hogy az országnak nincsen kinyilvánított nemzeti kisebbségi politikája.

Brnabić egyébként 2016. augusztuséban került a kormányba, mint államigazgatási- és helyi önkormányzati tárcavezető. Ilyen minőségben vett részt a nemzeti tanácsok koordinációs bizottságának munkájában is, de ott sem mutatott fel semmi említésre méltót. A nevéhez egyedül a nemzeti kisebbségek számára rossz cselekvési program fűződik. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) mégis a kormányfővé való választására szavazott.  

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a vajdasági magyar sajtó minderről hallgatnak. Kinek jó ez?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2017. július 5.

[1] Ugljanin: Katastrofalan odnos prema manjinama u Srbiji [Szerbiaában katasztrofális a kisebbségek iránti viszonyulás]. http://rs.n1info.com/a277561/Vesti/Vesti/Ugljanin-Katastrofalan-odnos-prema-manjinama-u-Srbiji.html, 2017. június 21. [12:05 >12:06]

[2] Uo.
[3] B. D. S.: SNS smenjuje Slovake sa javnih funkcija u Kovačici!? [A Szerb Haladó Párt Antalfalván a köztisztségekről leváltotta a szlovákokat!?] http://www.autonomija.info/sns-smenjuje-slovake-sa-javnih-funkcija-u-kovacici.html, 2017. június 29.

[5] "Kasne reforme pravosuđa i osnovnih prava" [Késik az igazságügy és az alapvető jogok reformja]. Tanjug. http://www.rtv.rs/sr_lat/politika/kasne-reforme-pravosudja-i-osnovnih-prava_820608.htm, 2017. április 29. 

[6] Anna Brnabić prećutala škakljive ekonomske teme [Ana Brnabić elhallgatta kényes gazdasági témákat]. Danas, 2017. június 30. 1.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése