Törvényhozó Kovács
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) képviselői július
18-án Belgrádban tárgyaltak – a Pannon RTV július 21-i közlése szerint
„egyeztettek”[1] – a szerb képviselőházi
frakciók tagjaival.
Az európai képviselők „a hatalmi
és az ellenzéki politikusokkal egyaránt az európai mércék megvalósításának
haladásáról tárgyaltak Belgrádban” és „találkoztak a nemzeti közösségek
politikai képviselőivel is”.
Az ETPK jelentéstevői és az ellenzéki pártok képviselőinek
találkozója
Kovács Elvira (1982, Szentmihály), a Vajdasági Magyar Szövetség
(VMSZ) alelnöke, a párt köztársasági parlamenti képviselője (2007 közepétől)[2]
kapta a feladatot, hogy „bemutassa a 23-as csatlakozási fejezettel kapcsolatos
akciótervet, amelynek része a kisebbségek jogainak biztosítása is”.
Kovács Elvira
A képviselő asszony („aki ’valamiért’
nem vette még fel férje, Voislav Milosavljević nevét”)[3]
erről a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában a nyilatkozott:
– Külön kiemeltem a nemzeti tanácsokról szóló
törvény módosítását, vagy egy új törvény meghozatalát, a kisebbségi
kerettörvény módosítását, elmondtam, hogy az valójában kész, a kormány
Brüsszelből várja a zöld fényt, jóváhagyást, hogy ez parlamenti eljárásba
kerülhessen. Részletesen beszélgettünk a részarányos foglalkoztatásról, mert az
egy olyan téma, amely sürget bennünket, elmondtam, hogy bizonyos lépések a
törvényhozás terén megtörténtek, az elmúlt időszakban, de még mindig van tennivaló,
és a gyakorlati alkalmazás az, ami a legnehezebb. A szerb, mint nem anyanyelv
oktatásáról is beszéltem, mert ez főleg a magyar, illetve az albán kisebbség
számára, akiknek az anyanyelvük teljesen más, mint a szerb, nagyon fontos, és
elmondtam, hogy elfogadásra kerültek a szerb nyelv oktatására vonatkozó
standardok, megjelentek a hivatalos közlönyben, és remélhetőleg, ha nem is a
mostani, de a következő tanévtől új tankönyvekből tanítják már a szerbet, mint
nem anyanyelvet – mondta Kovács.
Kovács nyilatkozatának az első mondata nem csak pontatlan/hiányos,
de zavaros is. Szavaiból nem lehet megállapítani, hogy miért emelte ki külön „a nemzeti tanácsokról
szóló törvény módosítását, vagy egy új törvény meghozatalát”. Hiányzik ugyanis, hogy mindkét törvény meghozatala
már néhány évet késik, de az illetékesek (Kovács se) még mindig nem tudják,
hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló, már meglévő törvényt módosítsák,
vagy új törvényt hoznak.
Aztán ugyanennek a mondatnak a második részéből (is)
megtudjuk, hogy a kisebbségi kerettörvény (pontosabban: a nemzeti kisebbségek
jogainak és szabadságainak a védelméről szóló törvény) „valójában kész, a
kormány Brüsszeltől várja a zöld fényt, jóváhagyást, hogy az parlamenti
eljárásába kerülhessen”.[4]
Ez a kijelentés is egy komoly problémát is takar. A
törvény tervezete elkészült ugyan, de azt valójában az érintettek, vagyis a
nemzeti közösségek tagjai közül vajmi kevesen látták. Közvitát erről nem
szerveztek és a délvidéki magyar sajtó sem foglalkozott vele. Miért nem lehetett
ezt elmondani az ET képviselőinek?
Jóó Horti
Lívia (Magyar Mozgalom) a Magyar Nemzeti
Tanács 2016. december 29-i (22.) ülésén jogosan kifogásolta, hogy a délvidéki
magyarság legfőbb választott testülete (az MNT) nem foglalkozott a nemzeti
kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény módosításával és
kiegészítésével (mint ahogy a kisebbségi cselekvési tervvel sem), miközben az
ezzel kapcsolatos közvita 2016. december 28-án lezárult.[5] Vagy elegendő az, ha csak Kovács, illetve
frakcióbeli társai és néhány VMSZ vezető tud róla?
Kovács nyilatkozatának a többi mondata általános és
közismert frázisok ismétlésből áll: „részletesen beszélgettünk a részarányos
foglalkoztatásról”, „bizonyos lépések a törvényhozás területén megtörténtek”, „még
mindig van tennivaló”, „a gyakorlati alkalmazás az, ami a legnehezebb”. A
nyilatkozat külön gyöngyszeme, miszerint a kisebbségek „anyanyelve teljesen
más, mint a szerb”. Ez Kovácsnak a témában való jártasságára is utal.
***
Hogyan lehetséges az, hogy a magyar pártokat és
szervezeteket nem érdekli egy törvény, amely alapjában határozza meg a Szerbiában
élő nemzeti kisebbségek helyzetét? Milyen nemzeti tanács az, amelyik nem vesz
részt a jogainkról szóló törvény vitájában? Milyen képviselők azok, akik nem
kérik ki a választóik véleményét ilyen fontos kérdésben? Milyen demokrácia az, amelyben
„Brüsszeltől várják a zöld fényt, a jóváhagyást”, miközben az érintetteket meg
sem kérdezik? Már oda jutottunk volna, hogy nincs is, aki kisebbségi ügyben a
délvidéken megszervezzen egy tanácskozást? És végül, de nem utolsó sorban, az Európa
Tanács milyen parlamenti közgyűlési küldöttsége az, amelyik csak a pártvezetőkkel
tárgyal, miközben nem érdekli, hogy a gyakorlatban hogyan is valósulnak meg a
nemzeti kisebbségek jogai és „az európai értékek”?
Újvidék, 2017. július 23.
BOZÓKI Antal
[1] Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselői Belgrádban tárgyaltak a frakciók tagjaival. http://pannonrtv.com/web2/?p=345168, 2017. július 21.
Lásd még: Narodna
skupština Srbije. Predstavnici poslaničkih grupa opozicionih partija na
sastanku sa koizvestiocima Parlamentarne skupštine Saveta Evrope [Az ellenzéki
pártok képviselői találkoztak a Európa
Tanács Parlamenti Közgyűlése társ-jelentéstevőivel. http://www.parlament.gov.rs/Predstavnici_poslani%C4%8Dkih_grupa_opozicionih_partija_na_sastanku_sa_koizvestiocima_Parlamentarne_skup%C5%A1tine_Saveta_Evrope.31922.941.html,
2017. július 18.
[2] Kovács Elvira, a VMSZ alelnöke. http://www.vmsz.org.rs/politikus/kovacs-elvira-vmsz-alelnoke
[3] Kovács Elvira nem szereti az UÇK-t, de a szerb csetnikekkel nincs gondja? http://delhir.info/2017/04/29/kovacs-elvira-nem-szereti-az-uck-t-de-a-szerb-csetnikekkel-nincs-gondja/, 2017. április 29.
[5] Bővebben lásd az Összességében: elégtelen c.
írásom.
Civitas Europica
Centralis (CEC): Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. január 4. és http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9134,
2017. január 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése