Elég baj, hogy a címben szereplő megállapítás nem a VMSZ-től származik.
Mi több, tavaly októberben Deli Andor
VMSZ-es EP-képviselő Strasbourgban reményét fejezte ki, hogy az
akcióterv “a kisebbségek helyzetének további javulásához vezet”.
(Megfigyelhető, hogy a VMSZ-esek a nemzeti közösségek helyett általában a
“kisebbségek” megalázó kifejezést használják.).
Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a
kisebbségi munkacsoport társelnöke pedig üdvözölte a “szerb kormány
pozitív hozzáállását a kisebbségek jogainak érvényesítéséhez.”
Ha Kinga asszony minden háttér nélkül
pár hónapig magyar átlagpolgárként kellene, hogy boldoguljon Szerbiában,
szívesen megkérdeznénk tőle, valóban olyan idilli lenne az itteni
kisebbségek helyzete.
A VMSZ és a Fidesz örömmámorát nem
osztja a Bosnyák Nemzeti Tanács. Sulejman Ugljanin, a tanács elnöke
levelet küldött Ana Brnabić szerb kormányfőnek, amelyben követeli az
akcióterv revízióját, sőt, a nemzeti kisebbségek jogairól, valamint a
nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását, mert ezek a jogszabályok
szerinte kifejezetten csorbítják a nemzeti közösségek jogait. Ugljanin
továbbá követeli Tanja Miščević, Szerbia uniós csatlakozási
főtárgyalójának leváltását, mert “nemzetközi szinten téves információkat
terjeszt a Szerbiában élő bosnyák népről és titkolja azt a tényt, hogy
az akciótervnek voltaképpen nincs legitimitása, amivel kárt okoz
valamennyi nemzeti közösségnek”.
Közvetve kötődhet a témához: júniusban
Novi Pazar-ban tömegsírt találtak azon a helyen, ahol új mentőállomás
kiépítését tervezték. Minap a szerb parlament ülésén az egyik bosnyák
képviselő feltette a kérdést: hogyan halad a kihantolás, ki felel az
exhumálás folyamatáért, ki felügyeli azt, mikor lehet majd tudni, kik
voltak az áldozatok és kik a hóhérok…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése