Feláldozott délvidéki magyarok?
Szerbia
európai uniós csatlakozása – nem csak az országban, de külföldön is – napi
politikai téma. Vannak, akik szeretnék „felgyorsítani” az ország csatlakozását,
úgymond „minden áron belökni Szerbiát az EU-ba, még akkor is, ha mellőzni kell
a délvidéki magyarság elemi érdekeit”.[1] Mások
viszont a reformok megvalósításához és a csatlakozási feltételek tejesítéséhez
kötik az EU-s tagság megszerzését.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint, „mindent
meg kell tenni a Nyugat-Balkán európai integrációjáért”.[2]
A
visegrádi csoport (V4) külügyminiszteri találkozóján Szijjártó kiemelte: be
kell látni, hogy a Nyugat-Balkán vonatkozásában „a huszonnegyedik órában
vagyunk”, a világpolitika és a regionális politika valamennyi szereplőjének van
stratégiája ezt a térséget illetően, de úgy tűnik az Európai Unió „nem tartozik
ebbe a kategóriába”. Viszont, ha a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatát
nem tudjuk felgyorsítani, akkor súlyos biztonsági kihívásokkal kell
szembenéznünk az egész közép-európai térségben.
–
A Nyugat-Balkánon komoly feszültségek alakultak ki, és ha nem tudunk hiteles
integrációs forgatókönyvet felmutatni a térség országainak, ezek a feszültségek
kontrollálhatatlanná válhatnak – vélekedett a magyar külügyminiszter.
Szijjártó
ez alkalommal sem mulasztotta el hangsúlyozni: Magyarország fenntartja elkötelezett
támogatását a nyugat-balkáni országok felé a bővítés felgyorsítása érdekében.
Ha folytatódik „az időhúzó politika” az Európai Unió (EU) oldaláról, akkor a
társég magára marad, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent mindenkinek, de
első sorban Közép-Európának – mondta.[3]
Nyilatkozatából
arra lehet következtetni, hogy veszélyes helyzet kezd kialakulni a Balkánon,
ami miatt szükséges a nyugat-balkáni országok integrációjának a
„felgyorsítása”.
A nyugat-balkáni bővítés terve
Más forrásokból is érkeznek
figyelmeztetések, miszerint „a Balkán egy ketyegő időzített bomba”.[4]
A bécsi Die Presse napilap szerint a német Der Spiegel a nyugat-balkáni országokat
„a kontinens árváinak” nevezte és arra utal, hogy „az Európai Unió a saját
problémáival foglalkozik, és nem látja azokat a délkelet-európai veszélyeket,
amelyeknek végzetes következményei lehetnek”.[5] „A békét
veszélyeztetik többek között a titkos albán törekvések egy közös állam
kialakítására, de a szerb nacionalisták hatalom utáni vágya is” – írja a
Spiegel.[6]
A krakkói New Eastern Europe nyári száma 12 cikket
közöl a Balkánnal kapcsolatban.[7] Foglalkozik
azzal is, hogy a Balkán az iszlám fegyveres csoportosulások toborzásának a
színhelye is, emlékeztetve arra, hogy az Iszlám Állam Európából érkező külföldi
harcosainak egynegyede Albániából, Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból és
Macedóniából származik.
Mivel az Iszlám Állam
Irakban és Szíriában nagy nyomás alatt áll, a hazatérő harcosok könnyedén
lángra lobbanthatják a Balkánt, amely egy hatalmas vallási és etnikai lőporos
hordó, írja a lap.[8]
A Večernje novosti belgrádi napilap értesülései szerint „a szerbiai
hírszerzés olyan információk birtokába jutott, hogy fennáll a feszültség
kialakulásának veszélye Szerbia és Macedónia között, annak kirobbantásában
pedig az albánok vennének részt”.[9]
Kérdés viszont, hogy
ezeknek az információknak mennyi valóságtartalma? Nem-e arra szolgálnak, hogy
indokolják Szerbia fegyverkezését, a sorkatonaság újból bevezetését és az
ország külföldről (elsősorban Oroszországtól) való fegyvervásárlását. (Szerbiában
„még le sem nyugodtak a kedélyek amiatt, hogy a szerb hadsereg katonai
gyakorlatra szóló behívókat küldött ki a polgároknak”, a védelmi miniszter
augusztus 2-án bejelentette, hogy „minden lakosnak át kell esnie valamilyen
szintű katonai kiképzésen”.[10])
A magyar külügyminiszter
már korábban is hangoztatta: „Magyarország mindent megtesz Szerbia
EU-csatlakozási tárgyalásainak támogatásáért”.[11]
Feltűnő viszont, hogy a nyilatkozataiban említést sem tesz a délvidéki
magyarokról (mintha nem is léteznének). (Ismereteim szerint a korábbi magyar
külügyminiszterekre ez nem volt jellemző.) Annak ellenére, hogy Szerbiának nem
csak a nemzetközi szerződésekből, egyezményekből eredően, de a csatlakozás
folyamán is számos kisebbségjogi kötelezettsége van!
Az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentéséről (2016/2311(INI))[12] a délvidéki/vajdasági magyarokra nézve (a 26. pontjában) két kulcsfontosságú integrációs követelményt is tartalmaz: Az egyikben, megállapítja, hogy „az emberi jogok – ezen belül a nemzeti kisebbségi jogok – előmozdítása és védelme az uniós csatlakozás előfeltétele”, a másikban pedig „felkéri Szerbiát, hogy maradéktalanul hajtsa végre a kisebbségek jogaira vonatkozó összes nemzetközi szerződést”.
Világos, egyértelmű fogalmazás: Szerbiának maradéktalanul biztosítania kell a nemzeti kisebbségek kollektív és egyéni jogait. Ez nélkül nincs uniós tagság!
Úgy tűnik, a magyar
külpolitika szempontjából Szerbia mielőbbi EU-s csatlakozása azonban mindennél
fontosabb. Ezt a politikát „a nyugat-balkáni térség békéje, stabilitása és
Európa biztonsága fenntartásával” magyarázzák.
Mi a fontosabb: Szerbia
gyors európai integrációja, vagy a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése,
jogainak érvényesítése?
Nem vitás, hogy Szerbia
mielőbbi uniós csatlakozása közös érdek lenne. Amennyiben azonban a politikai érvek
és nem a tagsági feltételek teljesítése kerülne előtérbe, annak kárát a
délvidéki/vajdasági magyarok is megszenvednék. A tagfelvétel után az EU a
nemzeti kisebbségek helyzetét ugyanis belügynek tartja. Tisztában van-e ezzel a magyar
külügy? A szlovák és a román példa nem elég tanulságos?
Torda, 2017. augusztus 3.
BOZÓKI Antal
[1] VMDK PRESS: Tusványosi mesék. http://www.vmdk.org.rs/hirmodo/667-a-tusvanyosi-mesek,
2017. július 26.
[2] Szijjártó: A nyugat-balkáni bővítés a prioritás. MTI.
Magyar szó, 2017. július 11. 3.
[3] Uo.
[4] Elveszíti-e Európa a Nyugat Balkánt? http://www.vajma.info/cikk/tukor/7251/Elvesziti-e-Europa-a-Nyugat-Balkant.html,
2017. július 10. [13:06]
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] Issue 3-4 2017: The Balkan Carousel. http://www.neweasterneurope.eu/component/content/article/1014-issue/2353-issue-34-2017
[8] Lásd a 4-es alatti írást.
[9] Novosti: Az albánok összetűzést provokálnának Macedónia és Szerbia között. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/25072/Novosti-Az-albanok-osszetuzest-provokalnanak-Macedonia-es-Szerbia-kozott.html, 2017. augusztus 1. [11:08], vagy Az albánok szerb és macedón összetűzést készítenek elő a Novosti szerint. http://szabadmagyarszo.com/2017/08/01/az-albanok-szerb-es-macedon-osszetuzest-keszitenek-elo-a-novosti-szerint/. 2017. augusztus 1. [11:27]
[10] A teljes szerbiai lakosság katonai kiképzését
tervezik? http://www.vajma.info/cikk/szerbia/25078/A-teljes-szerbiai-lakossag-katonai-kikepzeset-tervezik.html,
2017. augusztus 2. [13:56]
[11] Szijjártó Péter: Magyarország mindent megtesz Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak támogatásáért. http://www.demokrata.hu/hir/kulfold/szijjarto-peter-magyarorszag-mindent-megtesz-szerbia-eu-csatlakozasi-targyalasainak, 2016. augusztus 31.
[12] http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0261+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU,
2016. június 14.
2017. augusztus 3. [18:04]
Juncker: Nem támogatom a Nyugat-Balkán gyors EU-csatlakozását, de a háborút sem
Fotó: Tanjug
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke
„Ezért az Európai Unió összetételének szilárdsága előfeltétel ahhoz, hogy a Balkánon ne legyen ismét háború. Remélem, hogy ezt Trump is megértette‟, mondta Juncker, aki azt üzente az amerikai elnöknek, hogy egyszer már elmagyarázta a számára, ne epekedjen az után, hogy más európai országok is az EU-ból kilépő Nagy-Britannia nyomdokába lépjenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése