Jövőre kezdődik meg a kárpótlás

A szerb kormánynak kell elfogadnia a szorzót, amely alapján kiszámolják az elkobzott vagyon értékét

A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség legkésőbb szeptemberben összeállítja a javaslatot, hogy milyen szorzó alapján kellene kiszámolni az összeget, amellyel azokat – illetve utódaikat – fogják kárpótolni, akiktől a második világháborút követően koboztak el ingatlant.

Strahinja Sekulić (novosti.rs)

Azokat kárpótolják így, akiknek nem lehet visszaszolgáltatni azt az ingatlant, amit annak idején elkoboztak, mondta Strahinja Sekulić, az ügynökség igazgatója.

Mint hozzátette, az ügynökségnek a javaslatot először a szerb kormánynak kell továbbítania.

Az ügynökség eddig megközelítőleg ezer kárpótlási végzést hozott. Az ügynökség tiszteletben tartja a törvényes határidőket és ha a szerb kormány is ezt teszi, jövőre kifizethetik az első kárpótlásokat, magyarázta Sekulić.

– A vonatkozó törvény 2 milliárd eurót irányoz elő kárpótlásra. Az ügynökség az Adóhivatal közreműködésével az utóbbi hat évben összeállította azoknak az ingatlanoknak a listáját, illetve meghatározta értéküket, amelyeket nem lehet visszaszolgáltatni. Mindennek alapján fogjuk kiszámolni a szorzót. A kárpótlást 12 éves lejáratú kötvényekkel végzi majd az állam – magyarázta Sekulić, hozzátéve, hogy természetesen a vagyon-visszaszármaztatást is folytatják.

Magyar Szó online

2017. augusztus 15., 17:21 >> 2017. augusztus 15., 20:21

https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=8277018347089943421#editor/target=post;postID=5250023869191831262

Bégaszentgyörgyi németek Száz vagyon-visszaszármaztatási kérelem

A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökségnek 593 német és 564 osztrák állampolgár nyújtotta be kérelmét a második világháború után elkobzott vagyon visszaszármaztatása végett.

Egykor többségben voltak a németek (Fotó: Kecskés István)

Ebből mintegy száz kérelmet az egykor Közép-Bánátban élő német polgárok, illetve leszármazottaik nyújtottak be, és többnyire elkobzott földek visszaszármaztatását kezdeményezik.
Hivatalos kimutatás nincs arról, hogy Vajdaság egyes területeiről pontosan hányan kezdeményezték az elkobzott vagyon visszaszármaztatását. Annyit tudni, hogy ami a termőföldet illeti, arra Bácska területén van nagyobb igény.
Mint ahogy Mitar Vučurević polgármester kijelentette, a bégaszentgyörgyi önkormányzat nem kapott hivatalos értesítést sem arról, hogy pontosan hányan nyújtották be igénylésüket, sem pedig arról, hogy összesen mekkora földterületről van szó. Nem hivatalos értesülések szerint egykor a vidéken élő mintegy száz német polgár, illetve leszármazott nyújtott be kérelmet. Feltételezhető, hogy Bégaszentgyörgy, Udvarnok (Rogendorf), Katalinfalva és Csősztelek egykori németjeiről van szó.
A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség megjelölte azokat a vajdasági településeket, amelyekhez nagyobb számú vagyon-visszaszármaztatási kérelem kötődik, és ezek között van Bégaszentgyörgy is.
A vagyon-visszaszármaztatás kérdésének felvetése mindig éles reakciókat vált ki, elsősorban az egykori németek vagyonának haszonélvezői körében.
K. I.

Magyar Szó, 2017, augusztus 18. 6., vagy

https://www.magyarszo.rs/hu/3447/vajdasag/169662/Sz%C3%A1z-vagyon-visszasz%C3%A1rmaztat%C3%A1si- k%C3%A9relem.htm, 2017. augusztus 17., 17:55