MCALLISTER BELGRÁDBAN

Mi a fontosabb, a jogállam vagy Koszovó?

David McAllister német EP-képviselő, szerbiai jelentéstevő (és Angéla Merkel német kancellár pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak – CDU a magas rangú tisztségviselője) augusztus 12-én egynapos látogatást tett Belgrádban, amikor is találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel. Augusztus 24-én ismét a szerb fővárosba utazik, hogy – a Danas c. belgrádi napilap értesülései szerint – „Sem Fabrizit, az EU új szerbiai nagykövetét a mandátumába bevezesse”, valamint hogy „találkozzon a hatalom és az ellenzék képviselőivel”.[1] A civil szektor képviselővel is tervezett beszélgetés bejelentett témái „a jog uralma, a médiaszabadság, a háborús bűnök és a demokratikus intézmények”[2] lesznek. 

A McAllister a Vučićtyal tartott találkozó utáni sajtókonferencián megismételte, hogy „a jog uralmának létrehozása Szerbia legfontosabb feladata az EU-tagság megszerzésének útján”. Ezzel szemben Vučić „úgy értékelte, hogy ez a feltétel sorrendben a harmadik, a koszovói kérdés megoldása és Szerbia Oroszország iránti viszonya után”.[3] Vagyis szerinte Koszovó fontosabb, mint a jogállam.

A legújabb, 2017. június 14-én, az EP által elfogadott szerbiai országjelentésben McAllister egyébként rámutatott a „Savamala esetére”,[4] a Danas napilapnak adott nem sokkal későbbi interjújában pedig a következőket mondta: „Figyelembe vettük a Savamala belgrádi negyedben történt ellentmondásos eseményeket, különös tekintettel a magánvagyon tönkretételére. Remélem, hogy a nyomozás rövidesen eredményre vezet”.[5]

Amennyiben mindkét fél kitart az álláspontja mellett – tekintettel arra, hogy a koszovói kérdés megoldásának idejét senki megjósolni nem tudja – kérdéses, hogy Szerbia egyáltalán mikor számíthat az EU-tagságra. A nagypolitika útjai azonban a közönséges halandók számára kifürkészhetetlenek. Ez azt is jelent(het)i, hogy McAllister sorrendje is (meg)változhat.

A „jog uralma” azt is jeleneti, hogy Szerbiának a nemzeti kisebbségek iránt teljesítenie kell a nemzetközi egyezményekből és a belső jogi normákból eredő összes kötelezettséget. Ideértve a 23. EU-csatlakozási tárgyalási fejezetből (igazságügy, szabadság és biztonság)[6] és az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalásának a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentésének (2016/2311(INI))[7] 26. és 27. pontjából (A nemzeti kisebbségek tiszteletben tartása és védelme) eredő feladatokat  is.

Az Európai Uniós Nemzeti Konvenció (NKEU)[8] legutóbbi, augusztus 18-án Belgrádban megtartott ülésén Čedomir Backović, az igazságügy-miniszter segédje hangoztatta, hogy „Szerbia a 23. csatlakozási fejezettel kapcsolatos cselekvési tervet 65%-ban teljesítette, 13%-át részben, két százalékát pedig csaknem megvalósította, 20%-ot pedig nem teljesítetlenként kezelnek”. „Ezt a statisztikát jelentősen javítanunk kell”[9] – mondta Backović.

Lehetséges, hogy Szerbia papíron ilyen magas szinten teljesítette a 23. fejezetből eredő feladatokat, amelyek közé tartozik „a nemzeti kisebbségek helyzete”[10] is, de abból a gyakorlatban szinte semmi nem, vagy éppen alig valami észlelhető.

Backović szerint az eddigi eredmény „részben az optimizmusunk következménye”. – A tárgyalásokat rózsaszín szemüveggel kezdtük és túlértékeltük a képességeinket, hogy eleget tegyünk egyes határidőknek. Úgyszintén tény, hogy számos ellenállás is van az intézkedések alkalmazásában. Egyszerűen, sok embernek érdeke a status quo megtartása. S végül, létezik az ún. svéd asztal szindróma is, olyan értelemben, hogy bizonyos intézkedéseknél válogatósabbak vagyunk – mondta Backović.[11]

Tanja Miščević, a csatlakozási tárgyalásokat folytató szerb csapat vezetője az ülésen hangoztatta, hogy „habár a az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon jelentős előrehaladás történt, a munka legnehezebbje még ezután következik”.[12]

– A következő év nagyon nehéz lesz, számos előttünk álló kötelezettség tekintetében. Az elvégzett kötelezettségek alkalmazása vár ránk, a 23. és a 24. fejezet  (igazságügy, szabadság és biztonság – B. A.) revíziója és az új kötelezettségek. Háromszor nehezebb lesz, mint a megtett út – mondta Miščević. Hangsúlyozta, hogy a féléves „non paper”[13] jelentéshez minden szükséges adatot Szerbia haladásáról a csatlakozás folyamán megküldtek az Európai Bizottságnak.

– A jelentést novemberben várjuk, és abban komolyan elemeznek majd bennünket. Ez a jelentés lesz a 23. és a 24. fejezet felülvizsgálatának az alapja – hívta fel a figyelmet a tárgyalócsapat vezetője.

A cselekvés tervvel kapcsolatos legújabb esemény, hogy Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNT/BNV) elnöke levelet intézett Ana Brnabić szerb kormányfőhöz, amelyben Tanja Miščević leváltását, a nemzeti kisebbségi cselekvési program revízióját és a nemzeti kisebbségi törvényeknek a törvényhozási eljárásból való visszavonását követeli.

A BNT Miščević leváltását, amint azt Ugljanin írta, „az miatt a dezinformáció miatt követeli, amit a nemzetközi hivatalos személyek körében a Szerbiában élő bosnyák népről terjeszt és annak a ténynek az eltitkolása miatt, hogy a kisebbségi cselekvési tervnek nincsen legitimitása, amivel kárt okoz a kisebbségek jogai megvalósításának”.[14]

Ugljanin a miniszterelnöktől még azt is követeli, hogy indítsa el az eljárást a nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságairól, valamint a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénynek a procedúrából való kivételére, és hogy új munkacsoportot alakítson „amelyben a nemzeti kisebbségek képviselőt nem majorizálják, és amelyek javaslatait elfogadják és beépítik a törvények végső szövegébe”.[15]

A MNT elnöke Brnabićnak megírta azt is, hogy a cselekvési terv kidolgozása folyamán „ignorálták a bosnyák képviselőknek a bosnyákok vitális érdekeinek védelmére és társadalmi-gazdasági helyzetének javítására vonatkozó javaslatait, továbbá hogy ennek a dokumentumnak „nincsen meg a szükséges legitimitása és nem nyújt semmilyen reményt valamint távlatot a bosnyákok felgyülemlett és nagyszámú problémáinak megoldására”.[16]

Valahogy így állunk McAlister esedékes belgrádi látogatása előtt a 23. fejezettel kapcsolatos feladatok teljesítésével.  

A német politikusnak nem lesz könnyű dolga az újabb szerb éves jelentés elkészítésével, mivel a magyar közösségben is számos megjegyzés van az EP legújabb állásfoglalásával kapcsolatban. Erről már Johannes Hahn, az EU Jószomszédsági és Bővítési Biztosa is értesítve lett.[17] A Magyar Nemzeti Tanács és legfőképpen annak elnöke, Hajnal Jenő, viszont továbbra is mélyen hallgat a témáról. Ez viszont nem mentesíti a közösség előtt a politikai és erkölcsi felelősség alól!

Torda, 2017. augusztus 22.

BOZÓKI Antal

                                                          

---

[1] Kod Mekalistera [McAllisternél]. Danas, 2017. augusztus 22. 9.

[2] Marija Stojanović: Mekalister dolazi na poziv novog šefa Delegacije EU [McAllister sz EU új küldöttségvezetőjének meghívására érkezik. Danas, 2017. augusztus 19. 3.

[3] Uo. Milan Antonijević, a Jogászok Emberi Jogi Bizottságának (YUCOM) igazgatója is úgy véli, hogy „ebben a pillanatban a jog uralmának megoldása elsőrendű feladat”. D. D.: Brnabićeva hvali Vučićev potez, Antonijević očekuje poziv [Brnabić dicséri Vučić lépését, Antonijević várja a meghívást]. Danas, 2017. augusztus 20. 3.

[4] Az EP strasbourgi állásfoglalása ezzel kapcsolatos (14. pontjának) szövege:  (Az EP) …„aggodalommal figyeli a belgrádi Savamala negyedben történt ellentmondásos eseményeket, különösen a magántulajdonban lévő ingatlanok lebontását; aggodalmának ad hangot, amiért eltelt egy teljes év és a vizsgálat semmi eredménnyel nem járt, és kéri a helyzet gyors megoldását és az igazságügyi hatóságokkal való teljes körű együttműködést a nyomozás során az elkövetők felelősségre vonása érdekében; felszólítja a szerb belügyminisztériumot és a belgrádi hatóságokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt az államügyészséggel ebben az ügyben; felszólítja a hatóságokat, hogy tartózkodjanak a „Ne fojtsuk vízbe Belgrádot” civil mozgalom tagjai elleni vádaskodásoktól, a nyomásgyakorlástól és támadásoktól”. Az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentéséről (2016/2311(INI)). http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0261+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU

[5] Stojanović, a 2-es alatt.

[6] Akcioni plan za poglavlje 23. https://www.mpravde.gov.rs/files/Akcioni%20plan%20PG%2023%20Treci%20nacrt-%20Konacna%20verzija1.pdf

[7] Lásd a 4-es alatt.

[8] Nacionalni konvent o Evropskoj Uniji. http://eukonvent.org/ Lásd még a Változik a cselekvési terv c. írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10172, 2017. július 30.

[9] V. J.: Backović: Pristupili smo pregovorima sa ružičastim naočarima [A tárgyalásokat rózsaszín szemüveggel kezdtük]. Danas, 2017. augusztus 19. 6.

[10] Lásd a 6-os alatt, 3.8. fejezet, 299-349. 

[11] Lásd a 9-es alatti írást.

[12] Uo.

[13] Az emlékeztető jellegű dokumentum célja, hogy megkönnyítse a tárgyalásokon az előrelépést, anélkül, hogy a megfogalmazói teljes mértékben elköteleznék magukat az iratban foglalt javaslatok mellett.

[14] S. N.: Miščević širi dezinformacije o bošnjačkom narodu [Miščević félrevezető információkat terjeszt a bosnyák népről] . Danas, 2017. augusztus 17. 7.

[15] Uo.

[16] Uo.

[17] Bozóki Antal és Tari István: Kik képviselik az érdekeinket? https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10201, 2017. augusztus 7. és Civitas Europica Centralis: Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. augusztus 10. Lásd még Antonije Kosanović: Hrvatska manjina je i dalje bez mesta u parlamentu [A horvát kisebbség továbbra is parlamenti képviselet nélkül] http://www.danas.rs/politika.56.html?news_id=353469&title=Hrvatska+manjina+i+dalje+bez+mesta+u+parlamentu, 2017. augusztus 17 [13]