Zombor: Falusi könyvtárakból, könyvraktárak?

Egy éve könyvraktárak a Zombor Város falusi fiókkönyvtárai

 

Egy éve annak, hogy Zombor Város területén a racionalizáció hevében tíz, többségében magyar falusi könyvtárosnak mondtak föl és a falusi könyvtárakat könyvraktárrá változtatták.

Egy évvel ezelőtt bombaként robbant a hír, hogy a létszámcsökkentést a Zombori Városi Könyvtárban úgy oldják meg, hogy tíz falusi könyvtárosnak fölmondanak, s a megmaradt öt fogja a megmaradt 15 falusi könyvtárat kiszolgálni. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy hetente egy-két nap vannak nyitva a Zombor környéki falvakban a könyvtárak.

Az előzmények előzménye 

Mielőtt részletesen kielemeznénk az egy éves periódust, említsünk meg két magyar érdekeltségű könyvtárat, a bezdánit és a bácsgyulafalvit. Két példaértékű fiókkönyvtár, ahol a  könyvkölcsönzésen túl kulturális élet is zajlott. Ezek mellett talán csak egy-két szerb faluban mozgatta a kultúrszálakat az ottani könyvtáros. A többiben valójában látszatmunka, látszattevekényég folyt, jobb esetben kézimunkázással töltötte ki a munkaidejét a könyvtáros, ez volt a realitás. Ezt következő események pedig nem a munka minőséget vették figyelemben, hanem szociális, még egynéhány szociális alapon történő kritériumot, amiről nyugodtan mondhatjuk, hogy nem volt reális.

Előzmények

Meg kell említeni azt a tényt, hogy tavaly Zombor városra is meghatározták a közszférában dolgozók számának felső határát. Hogy melyik közintézményben mennyi felesleg lett, azt semmiképp nem a józan paraszti ész vagy valami reális elképzelés, annál inkább a politikai érdekérvényesítés volt a meghatározó. Melyik igazgatónak volt jobb a politikai érdekérvényesítése. Akkor több közvállalatban egy éjszaka alatt eltűnt a felesleges káder, míg a városi könyvtáron csattant az ostor. Vagy az igazgatónak nem volt erős a kapcsolata a pártfőnökkel?

A könyvtárból mára már csak könyv raktár lett

Érdekesség, hogy az igazgatónak két választási lehetősége volt, a takarítást, könyvelési, jogi és más szolgáltatást kiszervezi és szolgáltatásként veszi igénybe (ami egy reális döntés lehetett volna), ám addig ő úgy döntött, hogy a rákényszerített kádercsökkentést a falusi könyvtárakon hajtja végre. Elvégre abból a városiak mit sem éreznek, s a falusiak pedig 15 helyről úgysem fognak össze (ami számára mostmár jó stratégiának mutatkozott).

Elbocsátások 

Ekkor jöttek az elbocsátások. Az összmunkások egynegyede fölösleg lett a könyvtárban, a kultúrán kezdődött meg a karcsúsítás. Nem máshol, mint a falusi könyvtárakban. Az elbocsátott falusi könyvtárosok több, mint fele magyar származású ráadásul. A kérdésben csak a VMDK szólalt meg, az MNT elnöke mosakodott, s úgy látom meg is mosdott. A munkások elmentek, s ma tíz falusi könyvtárossal van kevesebb. A városiak mit sem éreztek ebből az érvágásból.

A könyvtár folyosójának virágja ápolatlan, mára ki is száradt, nincs aki gondozza

Tüntetések

Épp egy évvel ezelőtt szerveztek tüntetéseket Kerényen (Kljajićevo) az ottani könyvtár előtt. A polgári megmozdulás mögött egy politikai párt állt. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a tüntetések után néhány egyén saját egzisztenciája megoldódott, megtörtént a háttéralku.

A bácsgyulafalviak és nemesmiliticsiek a bezdániakkal terveztek aláírásgyűjtést, de a másik fél a kerényiek és őrszállásiak nélkül értelmetlen volt már.

Tüntetések után

A nagy fellángolás és tüntetéseket követően a szerb favak elhallgattak a politikai háttéralkunak köszönhetően, ezzel a könyvtárigazgató véghezvihette azt, ami elképzelt. Maradt öt könyvtáros, akik meghatározott napokon megjelennek a falvakban.

Még egyszer meg kell említeni, hogy nem minden faluban működött megfelelően, színvonalasan a munka a könyvtárban. Míg az egyik településen a könyvtáros volt egyben a kultúrélet szervezője, addig a másik könyvtárban a könyvtáros munkaidőben kézimunkázott, kézimunkázik ma is. A tizenöt faluból a néhány élettel teli könyvtár is a képen látható könyvraktárrá vált.

Az enyészet vette át a megüresedett könyvtárban a fő szerepet

Az egy év, látszattevékenységek 

Eltelt egy év. Egy éve annak, hogy a Zombor környéki falvakban nem elérhető mindennap a könyvtári szolgáltatás, ahogyan mondjuk a városi polgárok számára. Hónapok óta ez már nem téma a közösségben. A falvak leépülésével az itt maradtaknak a kulturális élete is csorbult. Azok a könyvtárosok esetleg, akik politikailag megfeleltek, szerződéses alapon alkalmazták őket, mint kultúrszervezőket, akik az elmúlt egy év alatt több tíz kiállítást és programot szerveztek kizárólag a fényképezőgépek számára és a pártpropaganda portáljaira.

Szörnyű ezt látni és ép ésszel ezt felfogni, mennyire birkának nézik az embert!

A mai helyzet

A mai helyzetet a képek szépen prezentálják.

A könyvtárból könyvraktár lett.

A telefon egy nyári vihar óta nem üzemel, de nincs is ki felvegye

Hetente két alkalommal megjelenik a könyvtáros, hetek múlnak el úgy, hogy egy ember sem néz be a könyvtárba. Nincs takarítva, pókháló, por mindenütt. Egy munkás ücsörög órák hosszat, leülve a munkaidejét, hogy az milyen effektív munkát takar, kit érdekel. Azok számára, akik emlékeznek, egy évvel ezelőtt még abban a könyvtárban, hetente egy tanítási órára a könyvtárba hozta a diákjait egy tanítónéni, az ovisok minden héten egyszer csoportosan megjelentek. Havonta több foglalkozás helye volt a könyvtár, valódi élettel teli. Nem beszélve azokról a számítógépekről, amelyek éveken keresztül biztosították a helybeliek kijutását a világhálóra. Több alkalommal adott helyet a könyvtár előadássorozatokra, számítógépes tanfolyamokra. Ma csak könyvkölcsönzési lehetőség van. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy ma leadod a könyv címét és a következő nyitvatartási napon ha minden zökkenőmentesen zajlik, megkaphatod a könyvet. S ebben kimerül a szolgáltatása a falusi lakosok iránt.

Azelőtt 4 működő számítógép, nyomtató, szkenner, internet is volt… ma már 

mindebből semmi sem maradt

Mindenképp meg kell említeni, hogy a könyvtárossal folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a bácsgyulafalvi könyvtárba 23 tag iratkozott be, abból több, mint tíz óvodás. Addig a doroszlóinak mindössze 3 (három) tagja van. Az is kiderült a beszélgetésből, hogy az említett doroszlói nemlétező fiókkönyvtárban a dolgozó elmondása szerint egy olvasó se tért be!

A XXI. században, a mai rohanó és felgyorsult világban egy könyvtár miről is szól, könyvkölcsönzésről? Hát igen, azok számára, akiknek a szürkeállományát átmosták egynéhányszor, akinek életében a tévé és a bugyuta számítógépes játékból áll a kultúra, annak ezt be lehet adni. Ma egy könyvtár, főképp a kis falvakban a kultúrtevékenység központja!

De kit érdekel ez ma Szerbiában?

Itt a kultúra a Pink televízió valóságshow-jában teljesen kimerül. A helyi kisebbségnek, ha ez nem tetszik, kereshet magának egy másik életteret, ahol az állati ösztönök kielégítése mellett más lehetősége is van.
Keszég Kornél

2017-09-19
http://delhir.info/2017/09/19/zombor-falusi-konyvtarakbol-konyvraktarak/