Több mint másfél milliárd dinárból gazdálkodhat jövőre a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzata. Az MNT idei utolsó ülésén módosították a 2017-es költségvetést is, ennek értelmében 1,2 milliárd dinár állt rendelkezésre. A legjobban a Magyar Szó Lapkiadó Kft. Járt, amely ingatlan és eszközfejlesztésének támogatása címszó alatt 190.208.802 dinárt kap.
A képviselők elsőként az MNT általános stratégiai tervezéséről szóló határozatát fogadták el az ülésen.
Tari István szerint soha nem volt még ennyire drámai a kisebbség helyzete, kiürülő félben van a vidék – fogalmazott. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselője szerint nem kellene a Szerb köztársaság stratégiáira várni, sem pedig életben tartani azokat a stratégiákat, amelyek már megszületésükkel elavultnak számítanak.
Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) sem tartja szerencsésnek, hogy a vajdasági magyarság önigazgatási szervének stratégiái mindig az éppen aktuális politikai döntésektől függjenek. Az ellenzéki képviselő szerint a jelenlegi nemzeti tanács kettő kivételével elhanyagolta a stratégiák megvalósítását, a megkezdett fejlesztések a kultúra és az oktatás kivételével teljesen leálltak, a demográfiai stratégiát pedig félresöpörték
Joó Horti Lívia (MM) bírálta a médiastratégiát, a képviselő asszony szerint az MNT közreműködésével a legnagyobb kisebbségi magyar párt bekebelezte a magyar médiát. Joó Horti szerint a többi esetben is csupán a stratégiák megcsúfolása történt; a kulturális intézmények és az iskolák is kizárólag úgy működhettek, ha alávetették magukat a pártnak, amely kisajátította az egész nemzeti közösséget.
Végül a tanács megvitatta az ellenzék sürgősségi beadványa kapcsán a nemzeti tanácsi törvény módosításának várható hatásait, a Magyar Mozgalom képviselőinek beadványát Zsoldos Ferenc (MM) indokolta. A délvidéki autonómia régi közösségi érdek, amelyet meg akarnak védeni. A szabadkai közvitán a magyarok pártoktól függetlenül kritizálták a törvénymódosítási tervezetet, amelyből az látszik, hogy szűkíteni akarják a nemzeti tanács jogköreit. Egyértelmű, hogy mindenki ellene van annak, hogy csökkentsék a határköröket. A hivatalos dokumentáció kétnyelvűvé válását is bírálta a képviselő, hiszen szavai szerint az autonómia éppen azt jelenti, hogy valami autonóm területen belül mozoghat, emellett ellenzi, hogy a hatásköröket jogosítványokra módosítsák, továbbá azt is, hogy a tervezet értelmében a jövőben nem lehet kiemelt jelentőségűvé nyilvánítani azokat az intézményeket, amelyek nem kizárólag kisebbségi érdekeltségűek. A törvény nem rendezi a viszonyát a többi ágazati törvénnyel, ami szintén a kisebbségi hatáskörök kárára válhat a képviselő szerint.
Hajnal Jenő szerint alaposan körül kell járni a kérdést, ugyanis egyes javaslatok támogathatóak, mások viszont nem. Az MNT tiltakozik a nemzeti tanácsok működésének kétnyelvűvé válása ellen – jelentette ki Hajnal Jenő, hozzátette, hogy a korábbiakban is lefordítottak bizonyos dokumentumokat, és fontosnak tartják a többségi nemzet tájékoztatását a kisebbségi önkormányzatok működéséről, ám túlzottnak véli a törvénymódosításban előírt mércét. Az MNT nem ért egyet a hatáskörök fogalmának megszüntetésével, azok jogosítványokra való módosításával sem – tette hozzá a tanács elnöke, viszont értékelése szerint a kérdéses megoldás sem önkényes, hanem közvetlen következménye a szerb alkotmánybíróság 2014. január 6-ai döntésének, amely kimondja, hogy a nemzeti tanácsoknak nem lehetnek hatáskörei, csakis jogosítványai vagy felhatalmazásai. Sajnálattal vették tudomásul azt is, hogy a szerb alkotmánybíróság szintén 2014-ben jogosultságokkal felruházott nem állami szerveknek nevezte a nemzeti tanácsokat, viszont ezt a kedvezőtlen értelmezést részben pozitívan módosítja az új törvényjavaslat. A kérdéses jogosultságok már korábban megbuktak az alkotmánybíróság döntései értelmében, így azok nem minősülnek további hatásköri csökkenésnek – mondja az elnök.
Tari István szerint megbocsáthatatlan, hogy a Nemzeti Tanács ülésén nem volt mód megvitatni az új nemzeti tanácsi törvényt. A VMDK képviselője szerint ez a törvény a kisebbségek újból térdre kényszerítését jelenti, a kisebbségeknek igazi döntéshozatali jogokra lenne szükségük, amihez megfelelő arányú pénzeszközöket kellene biztosítani. Zsoldos Ferenc szerint a magyar érdekeknek nem felel meg az új törvénymódosítás, az pedig, hogy mit érnek el a tiltakozással a végén, a parlamentben fog kiderülni. A három ellenzéki képviselő beadványát végül szavazattöbbséggel leszavazta a tanács.
A Vajdaság Ma tudósítása alapján
2017. december 29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése