A pénzügyi helyzetünket mutatja az is,
hogy több bank kedvezményes kölcsönt kínált karácsonyra (Micsoda alliteráció… Bár
nem olyan jó, mint a Barlangjában belől bömböl a mord medve…)… Nos, ha ott fent,
a hatalmon lévők nem fosztogatnának, akkor nem kellene osztogatni sem. Sem
kölcsönt, sem lisztet, cukrot, tartós élelmiszert a mélyszegénységben élőknek.
Süt a Nap, fehér karácsonyról csak
álmodhatunk. A mai gyerekek már nem is tudják, mi az a derékig érő hó. Bár
előbb lesz fehér karácsonyunk, mint tizenharmadik, tizennegyedik fizetésünk,
mint Ausztriában…
Hány ember gondolkodott azon, hogy honnan
teremtsen elő pénzt karácsonyra… Hogy legyen fa, hal, kacsa, guba, kalács, jusson
az ajándékokra is, mert nagy a család… Hány embernek haladja meg az anyagi
keretét a kiadás? Lejjebb adták már sokan, jó a kínai cucc is, mert a nem kínai
Barbi baba sokkal drágább…
Karácsonykor
vannak szerepek, visszatérő motívumok, érzések. Kapkodás, fejfájás, készülődés,
veszekedés, bevásárlás, sütés-főzés… Van itt minden, mint karácsonykor… Túlvállaljuk
magunkat… Mindig elégedetlenkedünk, persze, okunk is van rá. Tesznek róla ott
fent, hogy nekünk ne legyen jó, bár csak azt szajkózzák, hogy nekünk milyen jó.
Sosem volt ilyen jó. Az újságokban csak arról olvashatunk, amiről úgy gondolja a
vezetőség, hogy tudnunk kell, ami az ő kedvükre való.
Hová tűnt a békés karácsony? A közösségi
portálokon, Viberen, sms-ben érkeznek az üzenetek. Ezzel van tele az egész
Facebook. Közülük hánynak volt igazán áldott ünnepe?
Felnőttkoromban is keresem azokat az
érzéseket, melyeket gyerekként éreztem a karácsonyfa alatt, melyek az egész
életem meghatározták érzelmileg. Megtanították, hogy a legfontosabb dolgok,
legyen bármennyire is közhelyes, nem mérhetőek pénzben. A szeretet, az
egymással töltött idő, a másik fontossága nem eladó. A karácsony a család
ünnepe, nem az ajándékoké. A nagy beszélgetések, az öröm, a családi
kártyázások, társasjátékozások maradandóbb élményt hagynak, mint a soha nem
fogjuk használni tál, a soha nem fogjuk felhúzni rénszarvasos pulcsi, a soha
nem játszok vele játék…
Ha rend van a fejünkben, rend van az
életünkben is, a káosz meg, ami körülöttünk van, zavaró tényező, ami,
reménykedjünk, egyszer csak elmúlik…
Az idén tőlem mindenki ehető, iható
ajándékot kapott, mert azért kis ajándék nélkül nincs karácsony. Ahogy
Reszkessetek betörők nélkül sem, és Igazából szerelem nélkül sem…
EGRI Emma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése