A nemzeti kisebbségek képviselői, akik olyan közösségekhez tartoznak, amelyek a szerbiai összlakosság legalább két százalékát képezik, a köztársasági parlamentben (is) a saját anyanyelvükön szólalhatnának fel, mondhatnák el beszédeiket. Szerbiában ez a jog a magyarokat, a bosnyákokat és a romákat illeti meg.
Ezt a meglevő törvényes előírások
is lehetővé teszik. A kormány elé kerülő új törvényjavaslatok, amelyek
szabályozzák a kisebbségi jogokat, a jelképek és a nyelv használatának módját,
állítólag megerősítik a parlamenti kommunikáció említett gazdagításának
lehetőségét.
Pl. Montenegróban és Macedóniában
a nemzeti közösségek képviselői már egy ideje élvezik ezt a jogot, és élnek is
vele.
A szerb parlamentben is volt erre
példa.
– Korábban a szerb képviselőházba roma pártokból bekerülő három
képviselő a saját anyanyelvén szólalt fel. Ezekben az esetekben
fordítót biztosítottak, ami teljesen normális eljárás, mondta Dragoljub
Acković, az emberi és kisebbségjogi iroda igazgatóhelyettese.
Pásztor Bálint, a Vajdasági
Magyar Szövetség képviselője azonban úgy véli, jobb, ha ők (VMSZ-esek) szerb
nyelven fordulnak a “tisztelt” házhoz.
A VMSZ képviselői nem élnek azzal a lehetőséggel,
hogy beszédeiket a saját anyanyelvükön mondják el, mert szerintük a fordítás
sohasem lehet ugyanolyan, mint az eredeti szöveg. Márpedig a VMSZ-eseknek az a
legfontosabb, hogy meggyőzzék a képviselő kollégáikat álláspontjaik
helyességéről. Ezért beszélnek majd a jövőben is szerbül, mutatott rá ifj.
Pásztor.
(RTS és Pravda nyomán)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése