A Szerb Haladó Párt bulvárlapja, az Alo lelkesedéssel ír arról, hogyan fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ana Brnabić szerb kormányfőt és csapatát.
Mint ismeretes, a magyar és a szerb
kormány tagjainak közös vacsorájával megkezdődött a kétnapos budapesti
magyar-szerb “kormányzati csúcstalálkozó”.
Az említett újság örömmel értesítette a nyilvánosságot, hogy a vacsora igencsak nívós volt. A
szerb kormányfőnek és társainak egyebek között kacsamáj-, gyöngytyúk-
és süllőpástétommal, valamint Gundel-palacsintával kedveskedtek.
A dúsgazdag szerb leszbikát és
szabadkőművést, aki akkora vagyonnal rendelkezik, hogy azt egyszerűen
képtelenség regisztrálni, tehát fenséges lakomával fogadta a sokak
szerint oligarchává változott, korrupcióban fuldokló magyar
miniszterelnök.
Eközben a délvidéki magyarok becsületes része súlyos nyomorban szenved.
Az a “pár” traktor és pótkocsi, amit a
nemzettársaink a látszat kedvéért (sokak szerint az anyaországi és
délvidéki magyar vezető politikusok közös bizniszének keretében) kaptak,
nem nagyon segített rajtuk. Erről tanúskodik a folyamatos, kétségbeejtő
elvándorlás üteme.
A tisztességes anyaországi testvéreink
számára, akik napról napra egyre nehezebben élnek, szintén nem lehetett
mindegy, hogy miniszterelnökük ilyen fényűző külsőségek mellett fogadta
Brnabićot és az egész szerb küldöttséget. Mellesleg ebben a delegációban
helyet kapott Jadranka Joksimović integrációért felelős miniszter is,
aki annak idején szerb radikálisként a Nagy-Szerbia nevű soviniszta folyóiratot szerkesztette.
Minden tisztánlátó és a saját fejével
gondolkodó polgár számára egyértelmű, hogy a magyar és a szerb
élvonalbeli politikusok rendkívül gyakori találkozásai csak azt
jelenthetik, hogy intenzíven és olajozottan működik az Orbán – Pásztor –
Vučić trió (és köreiknek) közös üzleti tevékenysége. Nagy valószínűség
szerint politikai tanácsokkal is ellátják egymást, hiszen az uralkodási
módszereik immár kísértetiesen hasonlítanak.
E sorok szerzője hajlandó minden egyes szavát visszaszívni, ha Orbán ezúttal közli a szerb vendégeivel a következőt:
– Magyarország abban az esetben
támogatja Szerbia uniós csatlakozását, ha Délvidék megkapja a területi
autonómiát; vagy minimum Észak-Bácska, ahol a magyarok helyenként
abszolút, helyenként pedig relatív többséget képeznek, különleges
státuszt kap, a Délvidék más részein élő magyaroknak pedig a szerb állam
perszonális autonómiát biztosít;
– amíg ez nem következik be,
Magyarország követeli a délvidéki magyar kulturális autonómia azonnali
visszaállítását, hiszen a Magyar Nemzeti Tanács hatáskörének
megnyirbálásával ez is gyakorlatilag megszűnt.
– Magyarország követeli Szerbiától, azonnal számolja fel, vagy helyezze át a Délvidéken megnyitott migránsbefogadó központokat.
Lehetne tovább sorolni, de legyünk
szerények. Ha Orbán csak ezt a néhány jogos követelést nújtja be, azaz
közli szeretett vendégeivel, jelentős mértékben megváltozik a mostani
(nemzet)politikájáról alkotott véleményünk.
Amennyiben viszont a találkozó “üzleti projektekkel kapcsolatos eszmecserére” korlátozódik, tudni fogjuk, hány óra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése